A gonoszok gőgje – az igazak bizodalma
52 1A karvezetőnek. Maszkíl Dávidtól,amikor az edomi Dóeg elment Saulhoz és hírül adta neki: »Dávid Ahimelek házába ment be.«
3 Mit kérkedsz a gonoszsággal,
aki hatalmas vagy az igazságtalanságban?
Álnokságot tervelsz egész nap,
nyelved, mint az éles borotva, és gonoszságot művelsz.
Jobban szereted a rosszat, mint a jót,
hazugságot szívesebben szólsz, mint igazat.
Szeretsz minden ártó beszédet,
te álnok nyelv!
El is pusztít érte Isten végleg,
hajlékodból kiköltöztet téged és kigyomlál,
kitépi gyökeredet az élők földjéből.
Félve látják majd ezt az igazak,
nevetnek rajta és ezt mondják:
»Így jár az az ember, aki nem Istent
választotta segítőjének,
hanem gazdagsága sokaságában bízott,
és felfuvalkodott hiúságában.«
10 Én azonban olyan vagyok, mint a termékeny olajfa
Isten házában,
bízom Isten irgalmában,
mindörökkön örökké.
Áldalak téged mindörökké,
hogy így cselekszel;
remélek nevedben, mert jó vagy
Szentjeid színe előtt.
Jegyzetek
52,1 Egyéni panaszdal, a királyok korának vége felé keletkezett.
52,1 A feliratot később fűzték hozzá (valószínűleg Dóeg történetére utal, vö. 1 Sám 22,9-19).
52,3 Egy levita, akit valamilyen hatalmasság megrágalmazott és megsértett, az illetőnek szemrehányást tesz és korholja tettéért.
52,10 Az ember öröme és köszönete a próbatétel után.