Hálaadás Isten segítségéért
138 1Dávidtól. Hálát adok neked, Uram, teljes szívemből,
mert meghallgattad szájam szavát.
Magasztallak az angyalok színe előtt,
leborulok szent templomod felé,
áldást mondok nevednek irgalmadért és igazságodért,
mert mindenek fölött felmagasztaltad szent nevedet.
Bármikor hívtalak segítségül, meghallgattál engem,
és gyarapítottad az erőt lelkemben.
Hálát ad neked, Uram, a föld minden királya,
a te szád minden szavának hallatára,
és megéneklik az Úr útjait,
mert nagy az Úr dicsősége.
6 Fölséges az Úr és rátekint az alázatosakra,
de messziről megismeri a felfuvalkodottakat.
Ha szorongatások között járok is,
megőrzöd életemet;
Ellenségeim haragjával szemben kinyújtod kezedet,
és jobbod megszabadít engem.
Az Úr mindezt véghezviszi értem,
Uram, irgalmad örökkévaló:
ne vesd meg kezed alkotásait!
Jegyzetek
138,1 Egyéni panaszdal, fogság utáni.
138,1 Valaki hálát ad a templom előcsarnokában. Tanúságot tesz Isten támogatásáról, amelyet megtapasztalt. Mindennek tanúi az emberek és az angyalok.
138,6 Egy újabb tapasztalat kifejezése: a fönséges Isten látja a szegényeket (héb. ebjóním), az alázatosakat, ezek közelebb vannak hozzá, mint a hatalmasok (vö. Lk 1,52: kicsinyek).