Emberi fáradozás – isteni áldás
127 1Zarándok-ének. Salamontól. Ha nem az Úr építi a házat,
építői hiába dolgoznak rajta.
Ha nem az Úr őrzi a várost,
őre hasztalan virraszt felette.
Hiábavaló hajnal előtt kelnetek,
és késnetek a lefekvéssel,
akik a fáradság kenyerét eszitek,
hiszen ő álmában is megad mindent annak, akit kedvel.
Íme a gyermek örökség az Úrtól,
a méh gyümölcse jutalom.
Mint a nyilak a hős kezében,
olyanok az ifjúkorban nyert fiak.
Boldog az az ember,
aki megtölti velük tegzét!
Nem éri szégyen,
ha ellenségeivel beszél a kapuban.
Jegyzetek
127,1 A (fogság utáni) szöveg egymásba fűzött bölcsmondásokból áll. Egy hittételt alapoz meg: az ember nem képes önmagát boldoggá tenni, Istennek köszönheti létét, és mindazt, amije van. Ez a zsoltár üzenete a családalapításra készülő fiataloknak.