Isten nagyságának és jóságának dicsérete
145 1Dicséret. Dávidtól. Magasztallak téged, Istenem, királyom,
s áldom nevedet örökkön örökké.
Áldalak téged mindennap,
és dicsérem nevedet örökkön örökké.
Nagy az Úr és méltó a dicséretre,
nagysága fölfoghatatlan.
Nemzedék nemzedéknek dicséri alkotásaidat
és hirdeti hatalmadat.
Elmondják szentséged fölséges dicsőségét,
elbeszélik csodáidat.
Elmondják félelmetes erődet,
és hirdetik nagyságodat.
Megemlékeznek túláradó jóságodról,
igazságodat ujjongva ünneplik.
Irgalmas az Úr és könyörületes,
hosszantűrő és nagyirgalmú.
Jó az Úr mindenkihez,
és könyörületes minden teremtményéhez.
Magasztaljon téged, Uram, minden műved,
és áldjanak szentjeid.
11 Országod dicsőségét hirdessék
és beszéljék el hatalmadat,
hogy megismertessék az emberek fiaival hatalmadat,
és országodnak fölséges dicsőségét.
A te országod örökké tartó ország,
és uralmad nemzedékről nemzedékre fönnáll.
Hűséges az Úr minden igéjében,
és szentséges minden tettében.
Fölemel az Úr mindenkit, aki elesik,
és minden elnyomottat fölsegít.
Mindeneknek szemei tebenned bíznak, Úristen,
mert te adsz nekik eledelt,
alkalmas időben.
megnyitod kezedet,
és betöltesz minden élőt áldásoddal.
Igazságos az Úr minden útjában,
és szent minden művében.
Közel van az Úr mindazokhoz, akik segítségül hívják,
akik segítségül hívják őt igazságban.
Teljesíti akaratát azoknak, akik őt félik,
meghallgatja könyörgésüket és megszabadítja őket.
Megőrzi az Úr mindazokat, akik őt szeretik,
de elpusztítja mind a bűnösöket.
Hirdesse szám az Úr dicséretét,
és minden élő áldja szent nevét
örökkön örökké.
Jegyzetek
145,1 Késő fogság utáni himnusz, Isten királyi uralmának dicsérete. Alfabetikus zsoltár.
145,1 Az előénekes elkezdi az éneket, dicsőíti királyát és Istenét.
145,11 Minden teremtményt hálaadásra hív, hogy tegyenek hálaadásukkal hitvallást.