Kis türelmet
59 (58). ZSOLTÁR. A GONOSZOK ELLEN
59 (A karvezetőnek a „Ne töröld el” szerint – miktam Dávidtól, amikor Saul odaküldött és őriztette a házát, hogy megölje.) Ments meg elleneimtől, Istenem, védelmezz azoktól, akik fölkelnek ellenem! Ments meg a gonosz munkásoktól, szabadíts meg a gyilkos emberektől! Nézd, az életemre törnek, a hatalmasok összeesküsznek ellenem. Pedig nincs bennem bűn, Uram, nincsen vétek, ártatlan vagyok, mégis rám törnek és megtámadnak. Ébredj föl, gyere velem szembe és lásd, mert te, Uram, Seregek Ura, te vagy Izrael Istene! Ébredj föl és fenyítsd meg mind a pogányokat, a hűtleneket, ne kíméld őket! Esténként visszatérnek és ordítanak, mint a kutyák, s kószálnak a városban. Nézd, a szájuk tajtékzik, ajkukon kard: „Ki hall meg bennünket?” De te, Uram, kineveted őket, csúffá teszel minden népséget. Te vagy erősségem, rád tekintek, Uram, te vagy Istenem, menedékem! Jóságos Istenem segítségemre siet, Isten engedi, hogy ellenfelem fölé kerekedjem. Pusztítsd el őket, Istenem, hogy népem ne feledje! Hatalmadban szórd szét és taposd el őket, Istenünk, védőpajzsunk! Ajkuk minden szava bűn a szájukban – okozza vesztüket a gőg, átok és hazugság! Pusztítsd el őket haragodban, veszítsd el őket végképp! Hadd legyen nyilvánvaló: Isten uralkodik Jákobban a föld határáig. Esténként visszatérnek és ugatnak, mint a kutyák, s kószálnak a városban; kóborolnak és élelmet keresnek, s ha nem laknak jól, még jobban vonítanak. Én azonban hatalmadról énekelek, s már reggel örülök irgalmadnak. Mivel menedékem lettél, erős vár, zaklatásom napján. Neked énekelek, erősségem, hiszen Isten az én váram, az én jóságos Istenem.