106 (105). ZSOLTÁR. A NÉP BŰNVALLOMÁSA
106 (Alleluja!) Magasztaljátok az Urat, mert jó: irgalma örökké megmarad. Ki sorolhatja el az Úr hatalmas tetteit? Ki hirdetheti minden dicsőségét? Boldogok, kik szem előtt tartják parancsait, és az igazsághoz szabják tetteiket minden időben. Emlékezzél meg rólam, Uram, emlékezzél meg jóságosan népedről, segítségeddel siess hozzám! Hogy felüdítsen választottaid boldogsága, hogy örüljek néped örömének, és együtt dicsekedjem örökségeddel. Vétkeztünk, ahogy atyáink is, szembeszegültünk és gonoszat műveltünk. Egyiptom földjén atyáink nem becsülték meg csodáidat, nem gondoltak mérhetetlen irgalmadra; a Vörös-tengernél a Fölséges ellen lázadtak, mégis megmentette őket neve miatt, hogy kinyilvánítsa hatalmát. Parancsot adott a Vörös-tengernek, s az szárazzá vált; úgy vezette át őket az áron, mint a pusztán. Gyűlölőik hatalmából kimentette őket, s kiszabadította az ellenség kezéből. Ellenségüket elborította a víz, egy sem maradt életben közülük. Erre hittek szavának és zengték dicséretét. Ám hamar elfeledték, amit tett, és nem akartak bízni a szavában. A pusztában saját vágyukat követték, a kietlen földön kísértették az Istent. Megadta nekik, amit követeltek, de hagyta, hogy a betegség kikezdje őket. A táborban irigykedtek Mózesre, s féltékenyek lettek Áronra, az Úr szentjére. Erre megnyílt a föld és elnyelte Datant, eltemette Abiron hadát. Lobogó láng csapott fel seregeik ellen, és megemésztette a vétkeseket. A Hórebnél borjút formáltak maguknak, leborultak az arany képmás előtt. Dicsőségét fölcserélték a bika képével, amely szénával táplálkozik. Elfeledték Istent, aki megmentette őket, s aki nagy dolgokat művelt Egyiptomban. Csodadolgokat Kám földjén, félelmetes tetteket a Vörös-tengernél. Már arra gondolt, hogy eltörli őket, ha nem lett volna Mózes, akit kiválasztott. Ő eléje lépett, hogy fékezze haragját, és ne hozzon pusztulást rájuk. Ócsárolták az ígéret földjét, nem bíztak meg ígéretében. Sátraikban pártütés támadt, és nem hallgattak az Úr szavára. Erre fölemelt kézzel megesküdött nekik, hogy eltiporja őket a pusztában. Szétszórja nemzetségüket a pogányok között, elszéleszti őket messze országokba. Meghajoltak Baal-Peor előtt, és ettek a halotti áldozatból. Gonosz tetteikkel haragra ingerelték, ezért súlyos csapás érte őket. De fölkelt Pinchasz és ítélkezett, erre megszűnt a csapás. Ez érdemül számított neki, nemzedékeken át mindörökre. Majd ismét megharagították Meriba vizénél, miattuk kellett Mózesnek is lakolnia. Mert megkeserítették a lelkét, meggondolatlanul szólt az ajka. Nem irtották ki a népeket, amelyeket az Úr megnevezett. Összeadták magukat a pogányokkal, és utánozták tetteiket. Az ő isteneiknek szolgáltak, és ez lett a vesztük. Saját fiaikat áldozatul adták, és leányaikat a démonoknak. Ártatlan vért ontottak, fiaik és leányaik vérét Kánaán isteneinek vitték áldozatul. Így vérrel szennyezték be földjüket, tetteikkel megfertőzték magukat, gonoszságuk miatt hűtlenek lettek. Az Úr haragja újra fellángolt népe ellen, öröksége iszonyat tárgya lett számára. A pogányok kezébe adta őket, s gyűlölőik uralkodtak rajtuk. Ellenségeik elnyomták őket, öklük lesújtott rájuk. Majd újra meg újra megmentette őket, de álnokságukkal ingerelték, és visszaestek vétkeikbe. Ám ismét rátekintett nyomorúságukra, mihelyt meghallotta könyörgésüket. Szövetségére gondolt és irgalmas lett, nagy irgalmában megváltoztatta szándékát. Engedte, hogy részvétet találjanak azoknál, akik őket fogságba hurcolták. Ments meg minket, Urunk, mi Istenünk, és vezess haza a pogány népek közül! Hogy magasztaljuk szent nevedet, és téged dicsérve dicsekedhessünk.107 (108). ZSOLTÁR
Áldott legyen az Úr, Izrael Istene mindörökké! Mondja az egész nép: Úgy legyen!
Minden zsoltár...
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
32
33
34
35
36
37
38
39
40
41
42
43
44
45
46
47
48
49
50
51
52
53
54
55
56
57
58
59
60
61
62
63
64
65
66
67
68
69
70
71
72
73
74
75
76
77
78
79
80
81
82
83
84
85
86
87
88
89
90
91
92
93
94
95
96
97
98
99
100
101
102
103
104
105
106
107
108
109
110
111
112
113
114
115
116
117
118
119
120
121
122
123
124
125
126
127
128
129
130
131
132
133
134
135
136
137
138
139
140
141
142
143
144
145
146
147
148
149
150