12 (11). ZSOLTÁR. A HAZUG VILÁG ELLEN
12 (A karvezetőnek, nyolc húrra – Dávid zsoltára.) Jöjj, segíts, Uram, az igazak eltűnnek, az emberek közt megszűnt a hűség. Ki-ki képmutatóan beszél társával, ajkán és szívében álnoksággal. Semmisíts meg, Uram, minden hazug ajkat s a dicsekvő nyelvet, azokét, akik mondják: „Nyelvünkben az erőnk, ajkunk a segítőnk – ki lehet úrrá felettünk?” De szól az Úr: „Fölkelek, mert a gyöngéket elnyomták, a szegények sóhajtoznak, és szabadulást viszek mindenkinek, aki sóvárogja.” Az Úr szava egyenes beszéd, kipróbált ezüst, salaktalan, hétszer tisztított. Uram, te megvédesz bennünket, mindörökre megszabadítasz e nemzedéktől. A gáncsoskodók körös-körül ólálkodnak, az emberek fiaiban fölgyülemlett az aljasság.
Minden zsoltár...
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
32
33
34
35
36
37
38
39
40
41
42
43
44
45
46
47
48
49
50
51
52
53
54
55
56
57
58
59
60
61
62
63
64
65
66
67
68
69
70
71
72
73
74
75
76
77
78
79
80
81
82
83
84
85
86
87
88
89
90
91
92
93
94
95
96
97
98
99
100
101
102
103
104
105
106
107
108
109
110
111
112
113
114
115
116
117
118
119
120
121
122
123
124
125
126
127
128
129
130
131
132
133
134
135
136
137
138
139
140
141
142
143
144
145
146
147
148
149
150