Kis türelmet
109 Az éneklőmesternek, Dávidé; zsoltár.
Én dicséretemnek Istene, ne hallgass!
(1Krón 25,1) Mert a gonosznak szája és az álnokságnak szája felnyilt ellenem, hazug nyelvvel beszélnek én velem. (Zsolt 27,12.1Sám;24,10) És körülvesznek engem gyűlölséges beszédekkel, és ostromolnak engem ok nélkül. (1Krón 21,26;22,1.2) Szeretetemért ellenkeznek velem, én pedig imádkozom. (Zsolt 35,12-25;41,10) Roszszal fizetnek nékem a jóért, és gyűlölséggel az én szeretetemért. (Zsolt 41,10) Állíts fölibe gonoszt, és vádló álljon az ő jobb keze felől. (2Krón 6,41) Mikor törvénykezik, mint gonosz jőjjön ki; még az imádsága is bűnné legyen. (Zsolt,109 11. 12. 1 Kir. 11,36.) Életének napjai kevesek legyenek, és a hivatalát más foglalja el. (1Sám 21,7; Csel 1,20) Fiai legyenek árvákká, a felesége pedig özvegygyé. (Jób 20,10) És bujdossanak az ő fiai és kolduljanak, és elpusztult helyeiktől távol keressenek eledelt. (2Móz 30,23-33) Foglalja le minden jószágát az uzsorás, és idegenek ragadozzák el szerzeményét. (Én 4,8) Ne legyen néki, a ki kegyelmet mutasson iránta, és ne legyen, a ki könyörüljön az ő árváin! Veszszen ki az ő maradéka; a második nemzedékben töröltessék el a nevök! (Zsolt 21,11) Atyáinak álnoksága emlékezetben legyen az Úr előtt, és anyjának bűne el ne töröltessék! (Jób 20,11.2Móz;20,5) Mindenkor az Úr előtt legyenek, és emlékezetök is veszszen ki e földről, A miatt, hogy nem gondolt arra, hogy kegyelmet gyakoroljon és üldözte a szegény és nyomorult embert, és a megkeseredett szívűt, hogy megölje. (1Sám 22,9.10) Mivelhogy szerette az átkot, azért érte el őt; és mivel nem volt kedve az áldáshoz, azért távozék az el ő tőle. (Zsolt 118,1) Úgy öltözte fel az átkot, mint a ruháját, azért ment beléje, mint a víz, és az ő csontjaiba, mint az olaj. (2Móz 19,5.6.1Pét;2,9) Legyen az néki palástul, a melybe beburkolódzik, és övül, a melylyel mindenkor övezze magát. (2Móz 15,11; Zsolt 86,8) Ez legyen jutalmok az Úrtól az én vádolóimnak, és a kik rosszat beszélnek az én lelkemre. (Zsolt 115,3) De te, én Uram, Istenem, bánj velem a te nevedért; mivelhogy jó a te kegyelmed, szabadíts meg engem! (Jer 10,13) Mert szegény és nyomorult vagyok én, még a szívem is megsebesíttetett én bennem. (2Móz 12,29) Úgy hanyatlom el, mint az árnyék az ő megnyúlásakor; ide s tova hányattatom, mint a sáska. (Zsolt 102,12) Térdeim tántorognak az éhségtől, és testem megfogyatkozott a kövérségtől. (Józs 12,1-24) Sőt gyalázatossá lettem előttök; ha látnak engem, fejöket csóválják. (Zsolt 69,13) Segíts meg engem, Uram Isten; szabadíts meg engem a te kegyelmed szerint! (Zsolt 22,12.20) Hadd tudják meg, hogy a te kezed munkája ez, hogy te cselekedted ezt, Uram! (Zsolt 102,13) Átkozzanak ők, de te áldj meg! Feltámadnak, de szégyenüljenek meg és örvendezzen a te szolgád. (Zsolt 40,15.16) Öltözzenek az én vádlóim gyalázatba, és burkolózzanak szégyenökbe, mint egy köpenybe! (Zsolt 40,15) Hálát adok az Úrnak felettébb az én számmal, és dicsérem őt a sokaság közepette! (Zsolt 22,23) Mert jobb keze felől áll a szegénynek, hogy megszabadítsa azoktól, a kik elítélik annak lelkét. (Zsolt 16,8;110,5)