139
Az éneklőmesternek, Dávid zsoltára.
Uram, megvizsgáltál engem, és ismersz. (2Sám 23,1;Zsolt 17,3; Jer 12,3) Te ismered ülésemet és felkelésemet, messziről érted gondolatomat. (Zsolt 14,7; Máté 7,6) Járásomra és fekvésemre ügyelsz, minden útamat jól tudod. (Zsolt 141,5) Mikor még nyelvemen sincs a szó, immár egészen érted azt Uram! (Zsolt 44,22) Elől és hátul körülzártál engem, és fölöttem tartod kezedet. (Jób 28,28) Csodálatos előttem e tudás, magasságos, nem érthetem azt. (Zsolt 92,6) Hová menjek a te lelked elől és a te orczád elől hova fussak? Ha a mennybe hágok fel, ott vagy; ha a Seolba vetek ágyat, ott is jelen vagy. (Ámós 9,2) Ha a hajnal szárnyaira kelnék, és a tenger túlsó szélére szállanék: (Zsolt 7,12) Ott is a te kezed vezérelne engem, és a te jobbkezed fogna engem. Ha azt mondom: A sötétség bizonyosan elborít engem és a világosság körülöttem éjszaka lesz, A sötétség sem borít el előled, és fénylik az éjszaka, mint a nappal; a sötétség olyan, mint a világosság. (Zsolt,139 2. 4.) Bizony te alkottad veséimet, te takargattál engem anyám méhében. Magasztallak, hogy csodálatosan megkülönböztettél. Csodálatosak a te cselekedeteid! és jól tudja ezt az én lelkem. (Zsolt 15,20) Nem volt elrejtve előtted az én csontom, mikor titokban formáltattam és idomíttattam, mintegy a föld mélyében. (Jób 10,10-12) Látták szemeid az én alaktalan testemet, és könyvedben ezek mind be voltak írva: a napok is, a melyeken formáltatni fognak; holott egy sem volt még meg közülök. (Zsolt 37,25.26) És nékem milyen kedvesek a te gondolataid, oh Isten! Mily nagy azoknak summája! (Zsolt 40,6;71,15) Számlálgatom őket: többek a fövénynél; felserkenek s mégis veled vagyok. Vajha elvesztené Isten a gonoszt! Vérszopó emberek, fussatok el tőlem! A kik gonoszul szólnak felőled, és nevedet hiába veszik fel, a te ellenségeid. (Zsolt 112,6) Ne gyűlöljem-é, Uram, a téged gyűlölőket? Az ellened lázadókat ne útáljam-é? (Zsolt 101,4-8; Jel 2,6) Teljes gyűlölettel gyűlölöm őket, ellenségeimmé lettek! Vizsgálj meg engem, oh Isten, és ismerd meg szívemet! Próbálj meg engem, és ismerd meg gondolataimat! (Zsolt 26,2) És lásd meg, ha van-e nálam a gonoszságnak valamilyen útja? és vezérelj engem az örökkévalóság útján! (Zsolt 13,14)
Uram, megvizsgáltál engem, és ismersz. (2Sám 23,1;Zsolt 17,3; Jer 12,3) Te ismered ülésemet és felkelésemet, messziről érted gondolatomat. (Zsolt 14,7; Máté 7,6) Járásomra és fekvésemre ügyelsz, minden útamat jól tudod. (Zsolt 141,5) Mikor még nyelvemen sincs a szó, immár egészen érted azt Uram! (Zsolt 44,22) Elől és hátul körülzártál engem, és fölöttem tartod kezedet. (Jób 28,28) Csodálatos előttem e tudás, magasságos, nem érthetem azt. (Zsolt 92,6) Hová menjek a te lelked elől és a te orczád elől hova fussak? Ha a mennybe hágok fel, ott vagy; ha a Seolba vetek ágyat, ott is jelen vagy. (Ámós 9,2) Ha a hajnal szárnyaira kelnék, és a tenger túlsó szélére szállanék: (Zsolt 7,12) Ott is a te kezed vezérelne engem, és a te jobbkezed fogna engem. Ha azt mondom: A sötétség bizonyosan elborít engem és a világosság körülöttem éjszaka lesz, A sötétség sem borít el előled, és fénylik az éjszaka, mint a nappal; a sötétség olyan, mint a világosság. (Zsolt,139 2. 4.) Bizony te alkottad veséimet, te takargattál engem anyám méhében. Magasztallak, hogy csodálatosan megkülönböztettél. Csodálatosak a te cselekedeteid! és jól tudja ezt az én lelkem. (Zsolt 15,20) Nem volt elrejtve előtted az én csontom, mikor titokban formáltattam és idomíttattam, mintegy a föld mélyében. (Jób 10,10-12) Látták szemeid az én alaktalan testemet, és könyvedben ezek mind be voltak írva: a napok is, a melyeken formáltatni fognak; holott egy sem volt még meg közülök. (Zsolt 37,25.26) És nékem milyen kedvesek a te gondolataid, oh Isten! Mily nagy azoknak summája! (Zsolt 40,6;71,15) Számlálgatom őket: többek a fövénynél; felserkenek s mégis veled vagyok. Vajha elvesztené Isten a gonoszt! Vérszopó emberek, fussatok el tőlem! A kik gonoszul szólnak felőled, és nevedet hiába veszik fel, a te ellenségeid. (Zsolt 112,6) Ne gyűlöljem-é, Uram, a téged gyűlölőket? Az ellened lázadókat ne útáljam-é? (Zsolt 101,4-8; Jel 2,6) Teljes gyűlölettel gyűlölöm őket, ellenségeimmé lettek! Vizsgálj meg engem, oh Isten, és ismerd meg szívemet! Próbálj meg engem, és ismerd meg gondolataimat! (Zsolt 26,2) És lásd meg, ha van-e nálam a gonoszságnak valamilyen útja? és vezérelj engem az örökkévalóság útján! (Zsolt 13,14)
Minden zsoltár...
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
32
33
34
35
36
37
38
39
40
41
42
43
44
45
46
47
48
49
50
51
52
53
54
55
56
57
58
59
60
61
62
63
64
65
66
67
68
69
70
71
72
73
74
75
76
77
78
79
80
81
82
83
84
85
86
87
88
89
90
91
92
93
94
95
96
97
98
99
100
101
102
103
104
105
106
107
108
109
110
111
112
113
114
115
116
117
118
119
120
121
122
123
124
125
126
127
128
129
130
131
132
133
134
135
136
137
138
139
140
141
142
143
144
145
146
147
148
149
150