37
Dávidé.
Ne bosszankodjál az elvetemültekre, ne irígykedjél a gonosztevőkre. (Péld 24,1) Mert hirtelen levágattatnak, mint a fű, s mint a gyönge növény elfonnyadnak. (Jób 22,16;20,5) Bízzál az Úrban és jót cselekedjél; e földön lakozzál és hűséggel élj. (Zsolt 125,1) Gyönyörködjél az Úrban, és megadja néked szíved kéréseit. (Péld 18,10) Hagyjad az Úrra a te útadat, és bízzál benne, majd ő teljesíti. (Zsolt 61,4) Felhozza a te igazságodat, mint a világosságot, és a te jogodat, miként a delet. (Ésa 58,8) Csillapodjál le az Úrban és várjad őt; ne bosszankodjál arra, a kinek útja szerencsés, se arra, a ki álnok tanácsokat követ. (Jób 31,24.25) Szünj meg a haragtól, hagyd el heveskedésedet; ne bosszankodjál, csak rosszra vinne! Mert az elvetemültek kivágattatnak; de a kik az Urat várják, öröklik a földet. (Jób 20,5-29) Egy kevés idő még és nincs gonosz; nézed a helyét és nincsen ott. A szelidek pedig öröklik a földet, és gyönyörködnek nagy békességben. (5Móz 28,1-13; Máté 5,5) Fondorkodik a gonosz az igaz ellen, és fogait csikorgatja rá: (Zsolt 42,2.3;27,4.5) Az Úr neveti őt, mert látja, hogy eljő az ő napja. (Zsolt 2,4) Fegyvert vonnak a gonoszok; felvonják ívöket, hogy a szegényt és nyomorultat elejtsék, és leöljék az igazán élőket; (Zsolt 69,17) De fegyverök saját szívökbe hat, és ívök eltörik. (Zsolt 146,2) Jobb a kevés az igaznak, mint a sok gonosznak az ő gazdagsága. (Péld 15,16.17) Mert a gonoszok karja eltörik, de az igazakat támogatja az Úr. (Zsolt 34,10-11; Péld 13,25) Jól tudja az Úr a feddhetetleneknek napjait, és hogy örökségök mindörökké meglesz. Nem szégyenülnek meg a veszedelmes időben, és jóllaknak az éhség napjaiban. (Zsolt 33,19) De a gonoszok elvesznek, és az Úrnak ellensége, mint a liget ékessége, elmúlik, füstként múlik el. (Jób 18,5-21) Kölcsön kér a gonosz és meg nem fizet, de az igaz irgalmas és adakozó. (5Móz 28,12; Jób 31,16-21) Mert a kiket ő megáld, öröklik a földet, és a kiket ő megátkoz, kivágattatnak azok. (Zsolt 18,1-3) Az Úr szilárdítja meg az igaz ember lépteit, és útját kedveli. (Zsolt 18,25.37;Zsolt 1,6) Ha elesik, nem terül el, mert az Úr támogatja kezével. (Péld 24,16.2Kor;4,8.9) Gyermek voltam, meg is vénhedtem, de nem láttam, hogy elhagyottá lett volna az igaz, a magzatja pedig kenyérkéregetővé. (Péld 10,3;13,23) Mindennapon irgalmatoskodik és kölcsön ad, és az ő magzatja áldott. (Jób 3,16-18; Zsolt 112,9) Kerüld a rosszat és jót cselekedjél, és megmaradsz mindörökké. (Péld 11,6; Ésa 1,16.17) Mert az Úr szereti az ítéletet, és el nem hagyja az ő kegyeseit; megőrzi őket mindörökké, a gonoszok magvát pedig kiirtja. (Jób 21,19) Az igazak öröklik a földet, és mindvégig rajta lakoznak. (Zsolt,37 11.) Bölcseséget beszél az igaznak szája, és a nyelve ítéletet szól. (Péld 6,15) Istenének törvénye van szívében, lépései nem ingadoznak. (Zsolt 1,2) Leselkedik a gonosz az igazra, és halálra keresi azt; (Zsolt 10,8-10) De az Úr nem hagyja azt annak kezében, sem nem kárhoztatja, mikor megítéltetik. (Zsolt 33,1) Várjad az Urat, őrizd meg az ő útját; és fölmagasztal téged, hogy örököld a földet; és meglátod, a mikor kiirtatnak a gonoszok. Láttam elhatalmasodni a gonoszt és szétterjeszkedett az, mint egy gazdag lombozatú vadfa; (Zsolt 48,2.3) De elmult és ímé nincsen! kerestem, de nem található. (Zsolt 49,13) Ügyelj a feddhetetlenre, nézd a becsületest, mert a jövendő a béke emberéé. (Zsolt 18,5;20,44) De a bűnösök mind elvesznek; a gonosznak vége pusztulás. (Jób 18,16.20) Az igazak segedelme pedig az Úrtól van; ő az ő erősségök a háborúság idején. (Zsolt 9,10) Megvédi őket az Úr és megszabadítja őket; megszabadítja őket a gonoszoktól és megsegíti őket, mert ő benne bíznak. (Jób 20,10; Zsolt 18,45)
Ne bosszankodjál az elvetemültekre, ne irígykedjél a gonosztevőkre. (Péld 24,1) Mert hirtelen levágattatnak, mint a fű, s mint a gyönge növény elfonnyadnak. (Jób 22,16;20,5) Bízzál az Úrban és jót cselekedjél; e földön lakozzál és hűséggel élj. (Zsolt 125,1) Gyönyörködjél az Úrban, és megadja néked szíved kéréseit. (Péld 18,10) Hagyjad az Úrra a te útadat, és bízzál benne, majd ő teljesíti. (Zsolt 61,4) Felhozza a te igazságodat, mint a világosságot, és a te jogodat, miként a delet. (Ésa 58,8) Csillapodjál le az Úrban és várjad őt; ne bosszankodjál arra, a kinek útja szerencsés, se arra, a ki álnok tanácsokat követ. (Jób 31,24.25) Szünj meg a haragtól, hagyd el heveskedésedet; ne bosszankodjál, csak rosszra vinne! Mert az elvetemültek kivágattatnak; de a kik az Urat várják, öröklik a földet. (Jób 20,5-29) Egy kevés idő még és nincs gonosz; nézed a helyét és nincsen ott. A szelidek pedig öröklik a földet, és gyönyörködnek nagy békességben. (5Móz 28,1-13; Máté 5,5) Fondorkodik a gonosz az igaz ellen, és fogait csikorgatja rá: (Zsolt 42,2.3;27,4.5) Az Úr neveti őt, mert látja, hogy eljő az ő napja. (Zsolt 2,4) Fegyvert vonnak a gonoszok; felvonják ívöket, hogy a szegényt és nyomorultat elejtsék, és leöljék az igazán élőket; (Zsolt 69,17) De fegyverök saját szívökbe hat, és ívök eltörik. (Zsolt 146,2) Jobb a kevés az igaznak, mint a sok gonosznak az ő gazdagsága. (Péld 15,16.17) Mert a gonoszok karja eltörik, de az igazakat támogatja az Úr. (Zsolt 34,10-11; Péld 13,25) Jól tudja az Úr a feddhetetleneknek napjait, és hogy örökségök mindörökké meglesz. Nem szégyenülnek meg a veszedelmes időben, és jóllaknak az éhség napjaiban. (Zsolt 33,19) De a gonoszok elvesznek, és az Úrnak ellensége, mint a liget ékessége, elmúlik, füstként múlik el. (Jób 18,5-21) Kölcsön kér a gonosz és meg nem fizet, de az igaz irgalmas és adakozó. (5Móz 28,12; Jób 31,16-21) Mert a kiket ő megáld, öröklik a földet, és a kiket ő megátkoz, kivágattatnak azok. (Zsolt 18,1-3) Az Úr szilárdítja meg az igaz ember lépteit, és útját kedveli. (Zsolt 18,25.37;Zsolt 1,6) Ha elesik, nem terül el, mert az Úr támogatja kezével. (Péld 24,16.2Kor;4,8.9) Gyermek voltam, meg is vénhedtem, de nem láttam, hogy elhagyottá lett volna az igaz, a magzatja pedig kenyérkéregetővé. (Péld 10,3;13,23) Mindennapon irgalmatoskodik és kölcsön ad, és az ő magzatja áldott. (Jób 3,16-18; Zsolt 112,9) Kerüld a rosszat és jót cselekedjél, és megmaradsz mindörökké. (Péld 11,6; Ésa 1,16.17) Mert az Úr szereti az ítéletet, és el nem hagyja az ő kegyeseit; megőrzi őket mindörökké, a gonoszok magvát pedig kiirtja. (Jób 21,19) Az igazak öröklik a földet, és mindvégig rajta lakoznak. (Zsolt,37 11.) Bölcseséget beszél az igaznak szája, és a nyelve ítéletet szól. (Péld 6,15) Istenének törvénye van szívében, lépései nem ingadoznak. (Zsolt 1,2) Leselkedik a gonosz az igazra, és halálra keresi azt; (Zsolt 10,8-10) De az Úr nem hagyja azt annak kezében, sem nem kárhoztatja, mikor megítéltetik. (Zsolt 33,1) Várjad az Urat, őrizd meg az ő útját; és fölmagasztal téged, hogy örököld a földet; és meglátod, a mikor kiirtatnak a gonoszok. Láttam elhatalmasodni a gonoszt és szétterjeszkedett az, mint egy gazdag lombozatú vadfa; (Zsolt 48,2.3) De elmult és ímé nincsen! kerestem, de nem található. (Zsolt 49,13) Ügyelj a feddhetetlenre, nézd a becsületest, mert a jövendő a béke emberéé. (Zsolt 18,5;20,44) De a bűnösök mind elvesznek; a gonosznak vége pusztulás. (Jób 18,16.20) Az igazak segedelme pedig az Úrtól van; ő az ő erősségök a háborúság idején. (Zsolt 9,10) Megvédi őket az Úr és megszabadítja őket; megszabadítja őket a gonoszoktól és megsegíti őket, mert ő benne bíznak. (Jób 20,10; Zsolt 18,45)
Minden zsoltár...
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
32
33
34
35
36
37
38
39
40
41
42
43
44
45
46
47
48
49
50
51
52
53
54
55
56
57
58
59
60
61
62
63
64
65
66
67
68
69
70
71
72
73
74
75
76
77
78
79
80
81
82
83
84
85
86
87
88
89
90
91
92
93
94
95
96
97
98
99
100
101
102
103
104
105
106
107
108
109
110
111
112
113
114
115
116
117
118
119
120
121
122
123
124
125
126
127
128
129
130
131
132
133
134
135
136
137
138
139
140
141
142
143
144
145
146
147
148
149
150