41
Az éneklőmesternek; Dávid zsoltára.
Boldog, a ki a nyomorultra gondol; a veszedelem napján megmenti azt az Úr.
(Máté 5,7;25,34-40)
Az Úr megőrzi azt és élteti azt; boldog lesz e földön, és nem adhatod oda ellenségei kivánságának.
Az Úr megerősíti őt az ő betegágyán; bármilyen az ágya, megkönnyíted betegségében.
Én azt mondtam: Uram kegyelmezz nékem, gyógyítsd meg lelkemet, mert vétkeztem ellened!
(Zsolt 32,5;51,6)
Ellenségeim rosszat mondanak felőlem: Mikor hal meg és vész ki a neve?
(2Sám 6,15.16)
Ha látogatni jön be valaki, hiábavalóságot beszél; szíve álnokságot gyűjt össze magának, kimegy az utczára és beszél.
Minden gyűlölőm együtt suttog reám, gonoszat koholnak ellenem:
(2Sám 6,1.2)
Istennek átka szállott ő reá, s mivelhogy benne fekszik, nem kél fel többé!
Még az én jóakaróm is, a kiben bíztam, a ki kenyeremet ette, fölemelte sarkát ellenem.
(Zsolt 72,10.2Krón;32,23)
De te Uram, könyörülj rajtam és emelj föl engemet, hadd fizessek meg nékik!
Abból tudom meg, hogy kedvelsz engemet, ha ellenségem nem ujjong felettem;
(Ésa 19,21; Sof 3,10)
Engem pedig feddhetetlenségemben támogatsz, és színed elé állatsz mindenha.
(Zsolt 67,4-6)
Áldott az Úr, Izráelnek Istene öröktől fogva mindörökké. Ámen, ámen!
(Zsolt 115,3; Csel 7,49)
Minden zsoltár...
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
32
33
34
35
36
37
38
39
40
41
42
43
44
45
46
47
48
49
50
51
52
53
54
55
56
57
58
59
60
61
62
63
64
65
66
67
68
69
70
71
72
73
74
75
76
77
78
79
80
81
82
83
84
85
86
87
88
89
90
91
92
93
94
95
96
97
98
99
100
101
102
103
104
105
106
107
108
109
110
111
112
113
114
115
116
117
118
119
120
121
122
123
124
125
126
127
128
129
130
131
132
133
134
135
136
137
138
139
140
141
142
143
144
145
146
147
148
149
150