27
Dávidé.
Az Úr az én világosságom és üdvösségem: kitől féljek? Az Úr az én életemnek erőssége: kitől remegjek? (Mik 7,8;Zsolt 118,6) Ha gonoszok jőnek ellenem, hogy testemet egyék: szorongatóim és elleneim - ők botlanak meg és hullanak el. (Zsolt 18,38.39) Ha tábor fog körül, nem fél szívem; habár had támad reám, mégis ő benne bízom én. (Zsolt 3,6.7) Egyet kérek az Úrtól, azért esedezem: hogy lakhassam az Úr házában életemnek minden idejében; hogy nézhessem az Úrnak szépségét és gyönyörködhessem az ő templomában. (Zsolt 23,6;42,2.3) Bizony elrejt engem az ő hajlékába a veszedelem napján; eltakar engem sátrának rejtekében, sziklára emel fel engem. (Zsolt 31,21) Most is felül emeli fejemet ellenségeimen, a kik körültem vannak, és én az ő sátorában örömáldozatokkal áldozom, énekelek és zengedezek az Úrnak. (Zsolt 116,13.14) Halld meg, Uram, hangomat - hívlak! Irgalmazz nékem és hallgass meg engem! (Jób 22,27;Zsolt 18,1.2) Helyetted mondja a szívem: Az én orczámat keressétek! A te orczádat keresem, oh Uram! Ne rejtsd el orczádat előlem; ne utasítsd el szolgádat haraggal; te voltál segítőm, ne taszíts el és ne hagyj el engem, üdvösségemnek Istene! (Zsolt 104,28) Ha atyám és anyám elhagynának is, az Úr magához vesz engem. (Ésa 49,15.16) Taníts meg engem a te útadra, oh Uram! Vezérelj engem egyenes ösvényen, az én üldözőim miatt. (Zsolt 25,4.5.9) Ne adj át engem szorongatóim kivánságának, mert hamis tanúk támadnak ellenem, és erőszakot lihegnek. (Zsolt 31,9;1Sám 24,10; Zsolt 109,2) Bizony hiszem, hogy meglátom az Úr jóságát az élőknek földén! (5Móz 29,19-20) Várjad az Urat, légy erős; bátorodjék szíved és várjad az Urat. (Ésa 25,9; Zsolt 31,25)
Az Úr az én világosságom és üdvösségem: kitől féljek? Az Úr az én életemnek erőssége: kitől remegjek? (Mik 7,8;Zsolt 118,6) Ha gonoszok jőnek ellenem, hogy testemet egyék: szorongatóim és elleneim - ők botlanak meg és hullanak el. (Zsolt 18,38.39) Ha tábor fog körül, nem fél szívem; habár had támad reám, mégis ő benne bízom én. (Zsolt 3,6.7) Egyet kérek az Úrtól, azért esedezem: hogy lakhassam az Úr házában életemnek minden idejében; hogy nézhessem az Úrnak szépségét és gyönyörködhessem az ő templomában. (Zsolt 23,6;42,2.3) Bizony elrejt engem az ő hajlékába a veszedelem napján; eltakar engem sátrának rejtekében, sziklára emel fel engem. (Zsolt 31,21) Most is felül emeli fejemet ellenségeimen, a kik körültem vannak, és én az ő sátorában örömáldozatokkal áldozom, énekelek és zengedezek az Úrnak. (Zsolt 116,13.14) Halld meg, Uram, hangomat - hívlak! Irgalmazz nékem és hallgass meg engem! (Jób 22,27;Zsolt 18,1.2) Helyetted mondja a szívem: Az én orczámat keressétek! A te orczádat keresem, oh Uram! Ne rejtsd el orczádat előlem; ne utasítsd el szolgádat haraggal; te voltál segítőm, ne taszíts el és ne hagyj el engem, üdvösségemnek Istene! (Zsolt 104,28) Ha atyám és anyám elhagynának is, az Úr magához vesz engem. (Ésa 49,15.16) Taníts meg engem a te útadra, oh Uram! Vezérelj engem egyenes ösvényen, az én üldözőim miatt. (Zsolt 25,4.5.9) Ne adj át engem szorongatóim kivánságának, mert hamis tanúk támadnak ellenem, és erőszakot lihegnek. (Zsolt 31,9;1Sám 24,10; Zsolt 109,2) Bizony hiszem, hogy meglátom az Úr jóságát az élőknek földén! (5Móz 29,19-20) Várjad az Urat, légy erős; bátorodjék szíved és várjad az Urat. (Ésa 25,9; Zsolt 31,25)
Minden zsoltár...
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
32
33
34
35
36
37
38
39
40
41
42
43
44
45
46
47
48
49
50
51
52
53
54
55
56
57
58
59
60
61
62
63
64
65
66
67
68
69
70
71
72
73
74
75
76
77
78
79
80
81
82
83
84
85
86
87
88
89
90
91
92
93
94
95
96
97
98
99
100
101
102
103
104
105
106
107
108
109
110
111
112
113
114
115
116
117
118
119
120
121
122
123
124
125
126
127
128
129
130
131
132
133
134
135
136
137
138
139
140
141
142
143
144
145
146
147
148
149
150