50
Asáf zsoltára.
Az Istenek Istene, az Úr szól, és hívja a földet a nap keltétől lenyugtáig. (Józs 22,22) A Sionról, a melynek szépsége tökéletes, fényeskedik Isten. (Zsolt 132,13.14;110,2) Eljön a mi Istenünk és nem hallgat; emésztő tűz van előtte, s körülte erős forgószél. (Ésa 35,4) Hívja az egeket onnan felül, és a földet, hogy megítélje népét: (Ésa 1,2;2Móz 19,5.6) Gyűjtsétek elém kegyeseimet, a kik áldozattal erősítik szövetségemet! (2Móz 24,3.6-8) És az egek kijelentik az ő igazságát, mert az Isten biró. Szela. (Zsolt 89,6) Hallgass én népem, hadd szóljak! Te Izráel, hadd tegyek bizonyságot rólad; Isten vagyok én, a te Istened. (5Móz 4,6;29,13-15;2Móz 19,5;20,2.2Sám;7,23.24) Nem feddlek én téged áldozataidért, és hogy égőáldozataid szüntelen előttem vannak. De nem fogadhatok el tulkot a te házadból, vagy bakokat a te aklaidból; (Ésa 66,2-4) Mert enyém az erdőnek minden vadja, a barmok az ezernyi hegyeken. (Zsolt 8,8.9) Ismerem a hegyeknek minden szárnyasát, és a mező állatai tudva vannak nálam. Ha megéhezném, nem mondanám meg néked, mert enyém e világ és ennek mindene. (2Móz 19,5; Zsolt 24,1) Avagy eszem-é én a bikák húsát, és a bakoknak vérét iszom-é? Hálával áldozzál az Istennek, és teljesítsd a felségesnek fogadásidat! (Zsolt 116,13.14) És hívj segítségül engem a nyomorúság idején, én megszabadítlak téged és te dicsőítesz engem. (Jób 22,27;Zsolt 18,1.2) A gonosznak pedig ezt mondja Isten: Miért beszélsz te rendeléseimről, és veszed szádra az én szövetségemet? Hiszen te gyűlölöd a fenyítést, és hátad mögé veted rendelésimet! (Zsolt,50 18. 20.) Ha lopót látsz, mellé adod magad, és ha paráznákat, társalkodol velök. A szádat gonoszságra tátod, és a nyelved csalárdságot sző. Leülsz és felebarátodra beszélsz, anyád fiát is megszidalmazod. (Zsolt 137,7) Ezeket teszed és én hallgassak? Azt gondolod, olyan vagyok, mint te? Megfeddelek téged, és elédbe sorozom azokat. (5Móz 29,19-20) Értsétek meg ezt, ti Istent felejtők, hogy el ne ragadjalak menthetetlenül: (Zsolt 78,11; Malak 4,1.3) A ki hálával áldozik, az dicsőít engem, és a ki az útra vigyáz, annak mutatom meg Istennek szabadítását. (Zsolt 18,20-27)
Az Istenek Istene, az Úr szól, és hívja a földet a nap keltétől lenyugtáig. (Józs 22,22) A Sionról, a melynek szépsége tökéletes, fényeskedik Isten. (Zsolt 132,13.14;110,2) Eljön a mi Istenünk és nem hallgat; emésztő tűz van előtte, s körülte erős forgószél. (Ésa 35,4) Hívja az egeket onnan felül, és a földet, hogy megítélje népét: (Ésa 1,2;2Móz 19,5.6) Gyűjtsétek elém kegyeseimet, a kik áldozattal erősítik szövetségemet! (2Móz 24,3.6-8) És az egek kijelentik az ő igazságát, mert az Isten biró. Szela. (Zsolt 89,6) Hallgass én népem, hadd szóljak! Te Izráel, hadd tegyek bizonyságot rólad; Isten vagyok én, a te Istened. (5Móz 4,6;29,13-15;2Móz 19,5;20,2.2Sám;7,23.24) Nem feddlek én téged áldozataidért, és hogy égőáldozataid szüntelen előttem vannak. De nem fogadhatok el tulkot a te házadból, vagy bakokat a te aklaidból; (Ésa 66,2-4) Mert enyém az erdőnek minden vadja, a barmok az ezernyi hegyeken. (Zsolt 8,8.9) Ismerem a hegyeknek minden szárnyasát, és a mező állatai tudva vannak nálam. Ha megéhezném, nem mondanám meg néked, mert enyém e világ és ennek mindene. (2Móz 19,5; Zsolt 24,1) Avagy eszem-é én a bikák húsát, és a bakoknak vérét iszom-é? Hálával áldozzál az Istennek, és teljesítsd a felségesnek fogadásidat! (Zsolt 116,13.14) És hívj segítségül engem a nyomorúság idején, én megszabadítlak téged és te dicsőítesz engem. (Jób 22,27;Zsolt 18,1.2) A gonosznak pedig ezt mondja Isten: Miért beszélsz te rendeléseimről, és veszed szádra az én szövetségemet? Hiszen te gyűlölöd a fenyítést, és hátad mögé veted rendelésimet! (Zsolt,50 18. 20.) Ha lopót látsz, mellé adod magad, és ha paráznákat, társalkodol velök. A szádat gonoszságra tátod, és a nyelved csalárdságot sző. Leülsz és felebarátodra beszélsz, anyád fiát is megszidalmazod. (Zsolt 137,7) Ezeket teszed és én hallgassak? Azt gondolod, olyan vagyok, mint te? Megfeddelek téged, és elédbe sorozom azokat. (5Móz 29,19-20) Értsétek meg ezt, ti Istent felejtők, hogy el ne ragadjalak menthetetlenül: (Zsolt 78,11; Malak 4,1.3) A ki hálával áldozik, az dicsőít engem, és a ki az útra vigyáz, annak mutatom meg Istennek szabadítását. (Zsolt 18,20-27)
Minden zsoltár...
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
32
33
34
35
36
37
38
39
40
41
42
43
44
45
46
47
48
49
50
51
52
53
54
55
56
57
58
59
60
61
62
63
64
65
66
67
68
69
70
71
72
73
74
75
76
77
78
79
80
81
82
83
84
85
86
87
88
89
90
91
92
93
94
95
96
97
98
99
100
101
102
103
104
105
106
107
108
109
110
111
112
113
114
115
116
117
118
119
120
121
122
123
124
125
126
127
128
129
130
131
132
133
134
135
136
137
138
139
140
141
142
143
144
145
146
147
148
149
150