Kis türelmet
10 Uram, miért állasz távol? Miért rejtőzöl el a szükség idején? (Zsolt 13,2) A gonosznak kevélysége miatt sanyarog a szegény. Essenek foglyul a cseleknek, a miket koholtak. (Zsolt 7,16; Jób 18,7) Mert dicsekszik a gonosz az ő lelkének kivánságával, és a fösvény megveti és szidja az Urat. (5Móz 29,19.20) A gonosz az ő haragos kevélységében senkit sem tudakoz; nincs Isten, ez minden gondolatja. (Zsolt 14,1) Szerencsések az ő útai minden időben; messze vannak tőle ítéleteid, elfújja minden ellenségét. (Mik 2,1) Azt mondja szívében: Nem rendülök meg soha örökké, mert nem esem bajba. (Jel 18,7.8) Szája telve átkozódással, csalárdsággal és erőszakossággal; nyelve alatt hamisság és álnokság. (Róm 3,13-17) Az utczák zugaiban lappang, a rejtekhelyeken megöli az ártatlant, szemei lesnek az ügyefogyottra. (Zsolt 57,2) Leselkedik a rejtekhelyen, leselkedik, mint az oroszlán az ő barlangjában, hogy elragadja a szegényt; elragadja a szegényt, mihelyt hálójába foghatja azt. (Zsolt 37,32;9,19) Lenyomja, tiporja, és erejétől elesnek az ügyefogyottak. (Ján 1,4.9.10) Azt mondja szívében: Elfelejtkezett Isten, elrejtette arczát: nem is látott soha! (Zsolt 94,7) Kelj fel Úr-Isten, emeld fel kezedet; ne feledkezzél el a szegényekről! Miért szidja Istent a gonosz? Miért mondja szívében: Nem keresed rajta. Te látod ezt, mert te megnézed a hamisságot és a fájdalmat, hogy rávessed kezed. Te reád hagyja magát az ügyefogyott, az árvának is te vagy segedelme. (Zsolt 94,9.10;Zsolt 68,6) Törd össze a gonosznak karját; és keressed a rosszon az ő gonoszságát, míg már nem találsz. (Jób 38,15; Zsolt 104,35) Az Úr király mindenha és mindörökké; a pogányok kivesznek az ő földjéről. (Zsolt 146,10;3Móz 25,23) A szegények kivánságát meghallgatod, oh Uram! Megerősíted szívöket, füleiddel figyelmezel, (Zsolt 65,3) Hogy ítéletet tégy az árvának és nyomorodottnak, hogy többé már ne rettentsen a földből való ember.