Zsoltárok könyve | Károli Gáspár revideált fordítása

¹Boldog ember az, a ki nem jár gonoszok tanácsán, bűnösök útján meg nem áll, és csúfolódók székében nem ül; ²Hanem az Úr törvényében van gyönyörűsége, és az ő törvényéről gondolkodik éjjel és nappal.

¹Miért dühösködnek a pogányok, és gondolnak hiábavalóságot a népek? ²A föld királyai felkerekednek és a fejedelmek együtt tanácskoznak az Úr ellen és az ő felkentje ellen:

¹Dávid zsoltára; fia, Absolon elől való futásakor. ²Uram! mennyire megsokasodtak ellenségeim! sokan vannak a reám támadók!

¹Az éneklőmesternek a neginóthra, Dávid zsoltára. ²Mikor kiáltok, hallgass meg engem, igazságomnak Istene; szorultságomban tág tért adtál nékem; könyörülj rajtam és halld meg az én imádságomat!

¹Az éneklőmesternek a nehilótra, Dávid zsoltára. ²Uram, figyelmezz szavaimra; értsd meg az én sóhajtásomat!

¹Az éneklőmesternek a neginóthra, a seminith szerint; Dávid zsoltára. ²Uram, ne feddj meg engem haragodban, és ne ostorozz engem búsulásodban.

¹Dávid siggajonja, a melyet az Úrhoz énekelt a Benjáminita Kús beszéde miatt. ²Én Uram Istenem, benned bízom; oltalmazz meg engem minden üldözőmtől, és szabadíts meg engem,

¹Az éneklőmesternek a gittithre; Dávid zsoltára. ²Mi Urunk Istenünk, mily felséges a te neved az egész földön, a ki az egekre helyezted dicsőségedet.

¹Az éneklőmesternek a múthlabbén szerint; Dávid zsoltára. ²Dicsérlek Uram teljes szívemmel, hirdetem minden csudatételedet.

¹Uram, miért állasz távol? Miért rejtőzöl el a szükség idején? ²A gonosznak kevélysége miatt sanyarog a szegény. Essenek foglyul a cseleknek, a miket koholtak.

¹Az éneklőmesternek; Dávidé. Az Úrban bízom; hogy mondhatjátok az én lelkemnek: fuss a ti hegyetekre, mint a madár?! ²Mert ímé, a gonoszok megvonják az íjat, ráillesztették nyilokat az idegre, hogy a sötétségben az igazszívűekre lövöldözzenek.

¹Az éneklőmesternek a seminithre; Dávid zsoltára. ²Segíts Uram, mert elfogyott a kegyes, mert eltüntek a hívek az emberek fiai közül.

¹Az éneklőmesternek; Dávid zsoltára. ²Uram, meddig felejtkezel el rólam végképen? Meddig rejted el orczádat tőlem?

¹Az éneklőmesternek; Dávidé. Azt mondja a balgatag az ő szívében: Nincs Isten. Megromlottak, útálatosságot cselekedtek; nincs, a ki jót cselekedjék. ²Az Úr letekintett a mennyből az emberek fiaira, hogy meglássa, ha van-é értelmes, Istent kereső?

¹Dávid zsoltára. Uram, kicsoda tartózkodhatik sátorodban, kicsoda lakozhatik szent hegyeden? ²A ki tökéletességben jár, igazságot cselekszik, és igazat szól az ő szívében.

¹Dávid miktámja. Tarts meg engem Istenem, mert benned bízom. ²Ezt mondom az Úrnak: Én Uram vagy te; feletted való jóm nincsen.

¹Dávid imádsága. Hallgasd meg, Uram, az igazságot, vedd észre könyörgésemet, figyelmezzél imádságomra, mely nem jő csalárd ajakról. ²A te orczádtól jőjjön ki ítéletem, a te szemeid hadd lássanak igazat.

¹Az éneklőmesternek, az Úr szolgájától, Dávidtól, a ki az Úrhoz ez ének szavait azon a napon mondotta, a melyen az Úr megszabadította őt minden ellenségének kezéből, és a Saul kezéből. ²És monda: Szeretlek Uram, én erősségem!

¹Az éneklőmesternek; Dávid zsoltára. ²Az egek beszélik Isten dicsőségét, és kezeinek munkáját hirdeti az égboltozat.

¹Az éneklőmesternek; Dávid zsoltára. ²Hallgasson meg téged az Úr a szükség idején; oltalmazzon meg téged a Jákób Istenének neve.

¹Az éneklőmesternek; Dávid zsoltára. ²Uram, a te erősségedben örül a király, és a te segítségedben felette örvendez.

¹Az éneklőmesternek az ajjelethassakhar szerint; Dávid zsoltára. ²Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engemet? Távol van megtartásomtól jajgatásomnak szava.

¹Dávid zsoltára. Az Úr az én pásztorom; nem szűkölködöm. ²Fűves legelőkön nyugtat engem, és csendes vizekhez terelget engem.

¹Dávid zsoltára. Az Úré a föld s annak teljessége; a föld kereksége s annak lakosai. ²Mert ő alapította azt a tengereken, és a folyókon megerősítette.

¹Dávidé. Hozzád emelem, Uram, lelkemet! ²Istenem, benned bízom; ne szégyenüljek meg; ne örüljenek rajtam ellenségeim.

¹Dávidé. Ítélj meg engem, Uram! mert én ártatlanságban éltem és az Úrban bíztam ingadozás nélkül. ²Próbálj meg, Uram, és kisérts meg, és vizsgáld meg veséimet és szívemet.

¹Dávidé. Az Úr az én világosságom és üdvösségem: kitől féljek? Az Úr az én életemnek erőssége: kitől remegjek? ²Ha gonoszok jőnek ellenem, hogy testemet egyék: szorongatóim és elleneim - ők botlanak meg és hullanak el.

¹Dávidé. Hozzád kiáltok, Uram, én szirtem; ne fordulj el szótlanul tőlem, hogy ne legyek, ha néma maradnál, a sírba szállókhoz hasonló. ²Halld meg esedezéseimnek szavát, mikor kiáltok hozzád, és mikor felemelem kezeimet a te szentséged lakhelye felé.

¹Dávid zsoltára. Adjatok az Úrnak, ti fejedelmeknek fiai, adjatok az Úrnak tiszteletet és dicséretet! ²Adjátok az Úrnak neve tiszteletét, imádjátok az Urat szent ékességben.

¹Dávid zsoltára. Templomszentelési ének. ²Magasztallak Uram, hogy felemeltél engem, és nem engedted, hogy ellenségeim örüljenek rajtam.

¹Az éneklőmesternek, Dávid zsoltára. ²Te benned bíztam, Uram! Ne szégyenüljek meg soha; igazságoddal szabadíts meg engem.

¹Dávid tanítása. Boldog az, a kinek hamissága megbocsáttatott, vétke elfedeztetett. ²Boldog ember az, a kinek az Úr bűnt nem tulajdonít, és lelkében csalárdság nincsen.

¹Örvendezzetek ti igazak, az Úrban; a hívekhez illik a dícséret. ²Dicsérjétek az Urat cziterával; tízhúrú hárfával zengjetek néki.

¹Dávidé, mikor elváltoztatta értelmét Abimélek előtt, és mikor ez elűzte őt és elment. ²Áldom az Urat minden időben, dicsérete mindig ajkamon van!

¹Dávidé. Perelj Uram a velem perlőkkel; harczolj a velem harczolókkal. ²Ragadj paizst és vértet, és kelj föl segítségemre.

¹Az éneklőmesternek; az Úr szolgájáé, Dávidé. ²A gonosznak hamissága felől így gondolkozom szívemben: nincs ő előtte isten-félelem;

¹Dávidé. Ne bosszankodjál az elvetemültekre, ne irígykedjél a gonosztevőkre. ²Mert hirtelen levágattatnak, mint a fű, s mint a gyönge növény elfonnyadnak.

¹Dávid zsoltára emlékeztetőül. ²Uram, haragodban ne fenyíts meg engem; felgerjedésedben ne ostorozz meg engem!

¹Az éneklőmesternek Jeduthunnak, Dávid zsoltára. ²Mondám: nosza vigyázok útaimra, hogy ne vétkezzem nyelvemmel; megzabolázom szájamat, a míg előttem van a hitetlen.

¹Az éneklőmesternek; Dávid zsoltára. ²Várván vártam az Urat, és hozzám hajolt, és meghallgatta kiáltásomat.

¹Az éneklőmesternek; Dávid zsoltára. ²Boldog, a ki a nyomorultra gondol; a veszedelem napján megmenti azt az Úr.

¹Az éneklőmesternek; Kóráh fiainak tanítása. ²Mint a szarvas kivánkozik a folyóvizekre, úgy kivánkozik az én lelkem hozzád, oh Isten!

¹Ítélj meg engem oh Isten! és oltalmazd meg ügyemet az irgalmatlan nemzetség ellen; az álnok és hamis embertől szabadíts meg engem. ²Hiszen te vagy oltalmam Istene, miért vetettél hát meg engemet? Miért kell gyászban járnom ellenség háborgatása miatt?

¹Az éneklőmesternek; a Kóráh fiainak tanítása. ²Oh Isten! füleinkkel hallottuk, atyáink beszélték el nékünk a dolgot, a melyet napjaikban, a hajdankor napjaiban cselekedtél.

¹Az éneklőmesternek a sosannimra, Kóráh fiainak tanítása; ének a szerelmetesről. ²Fölbuzog szívem szép beszédre. Mondom: művem a királynak szól. Nyelvem gyors írónak tolla.

¹Az éneklőmesternek, a Kóráh fiainak éneke, a halamothra. ²Isten a mi oltalmunk és erősségünk! igen bizonyos segítség a nyomorúságban.

¹Az éneklőmesternek, a Kóráh fiainak zsoltára. ²Ti népek mind tapsoljatok, harsogjatok Istennek vígságos szóval.

¹A Kóráh fiainak zsoltáréneke. ²Nagy az Úr és igen dicséretes a mi Istenünknek városában, az ő szentséges hegyén.

¹Az éneklőmesternek, a Kóráh fiainak zsoltára. ²Halljátok meg ezt mind ti népek, figyeljetek mind ti, e világ lakói!

¹Asáf zsoltára. Az Istenek Istene, az Úr szól, és hívja a földet a nap keltétől lenyugtáig. ²A Sionról, a melynek szépsége tökéletes, fényeskedik Isten.

¹Az éneklőmesternek; Dávid zsoltára; ²Mikor ő hozzá ment Nátán, a próféta, minekutána Bethsabéval vétkezett.

¹Az éneklőmesternek; Dávid tanítása; ²Mikor az Idumeus Dóeg eljött és hírt vitt Saulnak, és ezt mondá néki: Dávid az Akhimélek házába ment be.

¹Az éneklőmesternek a mahalathra, Dávid tanítása. ²Ezt mondta a balgatag az ő szívében: Nincs Isten. Megromlottak és útálatos hamisságot cselekedtek, nincs a ki jót cselekedjék.

¹Az éneklőmesternek, hangszerekkel; Dávid tanítása; ²Mikor a Zifeusok eljöttek, és azt mondák Saulnak: Nem mi nálunk lappang-é Dávid?

¹Az éneklőmesternek, hangszerekkel; Dávid tanítása. ²Hallgasd meg, Isten, az én imádságomat, és ne rejtsd el magadat az én könyörgésem elől;

¹Az éneklőmesternek a Jónathelem rehokimra; Dávidnak miktámja; mikor megragadták őt a filiszteusok Gáthban. ²Könyörülj rajtam Istenem, mert halandó tátog ellenem és mindennap hadakozván, nyomorgat engem!

¹Az éneklőmesternek az altashétre; Dávid miktámja; mikor Saul elől a barlangba menekült. ²Könyörülj rajtam, oh Isten könyörülj rajtam, mert benned bízik az én lelkem; és szárnyaid árnyékába menekülök, a míg elvonulnak a veszedelmek.

¹Az éneklőmesternek az altashétre; Dávid miktámja. ²Avagy valóban a néma igazságot szólaltatjátok-é meg? Avagy igazán ítéltek-é ti embernek fiai?

¹Az éneklőmesternek az altashétre. Dávid miktámja; midőn embereket külde Saul, és őrizék az ő házát, hogy megöljék őt. ²Szabadíts meg engemet az én ellenségeimtől, Istenem; a reám támadóktól ments meg engemet!

¹Az éneklőmesternek a susanheduthra, Dávidnak tanító miktámja; ²Mikor harczolt a mesopotámiai szirusokkal és a czóbai szirusokkal; és visszafordult Joáb és megverte az Edomitákat a Sóvölgyben, tizenkétezeret.

¹Az éneklőmesternek hangszerre: Dávidé. ²Hallgasd meg, oh Isten, az én kiáltásomat; figyelmezzél az én könyörgésemre.

¹Az éneklőmesternek, Jedutun szerint; Dávid zsoltára. ²Csak Istenben nyugoszik meg lelkem; tőle van az én szabadulásom.

¹Dávid zsoltára, mikor a Júda pusztájában volt. ²Isten! én Istenem vagy te, jó reggel kereslek téged; téged szomjúhoz lelkem, téged sóvárog testem a kiaszott, elepedt földön, a melynek nincs vize;

¹Az éneklőmesternek; Dávid zsoltára. ²Hallgasd meg, Isten, az én szómat, mikor panaszkodom; az ellenségtől való félelemtől mentsd meg éltemet.

¹Az éneklőmesternek; zsoltár; Dávid éneke. ²Tied a hódolat, a dicséret, oh Isten, a Sionon; és néked teljesítik ott a fogadást.

¹Az éneklőmesternek; zsoltár, ének. Örvendezz Istennek, oh te egész föld. ²Énekeljétek az ő nevének dicsőségét; dicsőítsétek az ő dicséretét!

¹Az éneklőmesternek, hangszerekkel; zsoltár; ének. ²Az Isten könyörüljön rajtunk és áldjon meg minket; világosítsa meg az ő orczáját rajtunk. Szela.

¹Az éneklőmesternek; Dávid zsoltára, éneke. ²Felkél az Isten, elszélednek ellenségei; és elfutnak előle az ő gyűlölői.

¹Az éneklőmesternek a sósannimra; Dávidé. ²Szabadíts meg engemet, oh Isten, mert a vizek lelkemig hatottak.

¹Az éneklőmesternek, Dávidtól, emlékeztetésre. ²Isten, az én szabadításomra, Uram, az én segítségemre siess!

¹Te benned bízom, Uram! Ne szégyenüljek meg soha. ²A te igazságod szerint ments meg és szabadíts meg engem; hajtsd hozzám füledet és tarts meg engem.

¹Salamoné. Isten, a te ítéletidet add a királynak, és a te igazságodat a király fiának. ²Hadd ítélje népedet igazsággal, és a te szegényeidet méltányossággal.

¹Aszáf zsoltára. Bizony jó Izráelhez az Isten, azokhoz, a kik tiszta szívűek. ²De én?! Már-már meghanyatlottak lábaim; és kis híjja, hogy lépteim el nem iszamodtak.

¹Aszáf tanítása. Miért vetettél el, oh Isten, teljesen? Miért füstölög haragod a te legelődnek juhai ellen? ²Emlékezzél meg a te gyülekezetedről, a melyet régen szerzettél és a melyet megváltottál: a te örökségednek részéről, a Sion hegyéről, a melyen lakozol!

¹Az éneklőmesternek, az altashétre, Aszáf zsoltára, ének. ²Tisztelünk téged, oh Isten, tisztelünk; neved közel van, hirdetik csodatetteid.

¹Az éneklőmesternek hangszerekkel; Aszáf zsoltára, ének. ²Ismeretes az Isten Júdában, nagy az ő neve Izráelben.

¹Az éneklőmesternek, Jedutunnak; Aszáfé, zsoltár. ²Szavamat Istenhez emelem és kiáltok; szavamat Istenhez emelem, hogy figyelmezzen reám.

¹Aszáf tanítása. Figyelj én népem az én tanításomra; hajtsátok füleiteket számnak beszédeire. ²Megnyitom az én számat példabeszédre; rejtett dolgokat szólok a régi időből.

¹Aszáf zsoltára. Oh Isten, pogányok jöttek be örökségedbe, megfertőztették szent templomodat, Jeruzsálemet kőhalommá tették. ²Szolgáid holttestét az ég madarainak adták eledelül, szenteid húsát a föld vadjainak.

¹Az éneklőmesternek a sosannim-éduthra; Aszáf zsoltára. ²Oh Izráelnek pásztora, hallgass meg, a ki vezérled Józsefet, mint juhnyájat; a ki Kérubokon ülsz, jelenj meg fényeddel!

¹Az éneklőmesternek, a gittithre. Aszáfé. ²Örvendezzetek Istennek, a mi erősségünknek; ujjongjatok a Jákób Istenének!

¹Aszáf zsoltára. Isten áll az Istennek gyülekezetében, ítél az istenek között. ²Meddig ítéltek még hamisan, és emelitek a gonoszok személyét? Szela.

¹Ének; Aszáf zsoltára. ²Isten, ne vesztegelj, ne hallgass és ne nyugodjál, Isten!

¹Az éneklőmesternek, a gittitre; Kóráh fiainak zsoltára. ²Mily szerelmetesek a te hajlékaid, Seregeknek Ura!

¹Az éneklőmesternek, Kóráh fiainak zsoltára. ²Jóakarattal voltál Uram a te földedhez. Visszahoztad a Jákób nemzetségéből való foglyokat.

¹Dávid imádsága. Hajtsd hozzám Uram füledet, hallgass meg engem, mert nyomorult és szegény vagyok én! ²Tartsd meg életemet, mert kegyes vagyok én; mentsd meg én Istenem a te szolgádat, a ki bízik benned.

¹Ének. A Kóráh fiainak zsoltára. A szent hegyeken vetette meg az ő fundamentomát. ²Szereti az Úr Sionnak kapuit, jobban mint Jákóbnak minden hajlékát.

¹Ének. A Kóráh fiainak zsoltára. Az éneklőmesternek a Mahalath-lehannóthra. Az Ezrahita Hémán tanítása. ²Uram, szabadításomnak Istene! Nappal kiáltok, éjjelente előtted vagyok:

¹Az Ezrahita Ethán tanítása. ²Az Úrnak kegyelmességét hadd énekeljem örökké! Nemzetségről nemzetségre hirdetem a te hűséges voltodat az én számmal!

¹Mózesnek, az Isten emberének imádsága. Uram, te voltál nékünk hajlékunk nemzedékről nemzedékre! ²Minekelőtte hegyek lettek és föld és világ formáltaték, öröktől fogva mindörökké te vagy Isten.

¹Aki a Felségesnek rejtekében lakozik, a Mindenhatónak árnyékában nyugoszik az. ²Azt mondom az Úrnak: Én oltalmam, váram, Istenem ő benne bízom!

¹Zsoltár, ének szombat napra. ²Jó dolog dicsérni az Urat, és éneket mondani a te nevednek, oh Felséges!

¹Uralkodik az Úr, méltóságot öltözött fel; felöltözött az Úr: hatalmat övezett magára; megerősítette a földet is, hogy meg ne induljon. ²Állandó a te királyi széked eleitől kezdve; öröktől fogva vagy te!

¹Uram, bosszúállásnak Istene! Bosszúállásnak Istene, jelenj meg! ²Emelkedjél fel te, földnek birája, fizess meg a kevélyeknek!

¹Jőjjetek el, örvendezzünk az Úrnak; vígadozzunk a mi szabadításunk kősziklájának! ²Menjünk elébe hálaadással; vígadozzunk néki zengedezésekkel.

¹Énekeljetek az Úrnak új éneket; énekelj az Úrnak te egész föld! ²Énekeljetek az Úrnak, áldjátok az ő nevét; hirdessétek napról-napra az ő szabadítását.

¹Az Úr uralkodik, örüljön a föld; örvendezzenek a temérdek szigetek. ²Felhő és homályosság van körülte; igazság és jogosság az ő székének erőssége.

¹Zsoltár. Énekeljetek az Úrnak új éneket, mert csodadolgokat cselekedett; megsegítette őt az ő jobbkeze és az ő szentséges karja. ²Tudtul adta az Úr az ő szabadítását; a népek előtt megjelentette az ő igazságát.

¹Az Úr uralkodik, reszkessenek a népek; Kérubokon ül, remegjen a föld! ²Nagy az Úr a Sionon, és magasságos ő minden nép felett.

¹Hálaadó zsoltár. Vígan énekelj az Úrnak te egész föld! ²Szolgáljatok az Úrnak örvendezéssel; menjetek eléje vígassággal.

¹Dávid zsoltára. Kegyelmet és igazságot énekelek; te néked zengek éneket, Uram! ²Gondom van a tökéletes útra: mikor jössz el hozzám? Szívemnek tökéletessége szerint járok én az én házamban.

¹A nyomorultnak imádsága, a mikor eleped és kiönti panaszát az Úr elé. ²Uram, hallgasd meg az én imádságomat, és kiáltásom jusson te hozzád!

¹A Dávidé. Áldjad én lelkem az Urat, és egész bensőm az ő szent nevét. ²Áldjad én lelkem az Urat, és el ne feledkezzél semmi jótéteményéről.

¹Áldjad én lelkem az Urat! Uram én Istenem, nagy vagy te igen, ékességet és fenséget öltöztél magadra! ²A ki körülvette magát világossággal, mint egy öltözettel, és kiterjesztette az egeket, mint egy kárpitot;

¹Magasztaljátok az Urat, hívjátok segítségül az ő nevét, hirdessétek a népek között az ő cselekedeteit! ²Énekeljetek néki, zengedezzetek néki, beszéljétek el minden ő csodatételét.

¹Dicsérjétek az Urat. Magasztaljátok az Urat, mert jó; mert örökkévaló az ő kegyelme. ²Ki beszélhetné el az Úr nagy tetteit? és jelenthetné ki minden dicsőségét?

¹Magasztaljátok az Urat, mert jó, mert örökkévaló az ő kegyelme. ²Ezt mondják az Úrnak megváltottai, a kiket megváltott a szorongatónak kezéből;

¹Ének. Dávid zsoltára. ²Kész az én szívem, oh Isten, hadd énekeljek és zengedezzek; az én dicsőségem is kész.

¹Az éneklőmesternek, Dávidé; zsoltár. Én dicséretemnek Istene, ne hallgass! ²Mert a gonosznak szája és az álnokságnak szája felnyilt ellenem, hazug nyelvvel beszélnek én velem.

¹Dávidé; zsoltár. Monda az Úr az én uramnak: Ülj az én jobbomon, a míg ellenségeidet zsámolyul vetem a te lábaid alá. ²A te hatalmad pálczáját kinyújtja az Úr Sionból, mondván: Uralkodjál ellenségeid között!

¹Dícsérjétek az Urat. Dicsérem az Urat teljes szívből: az igazak környezetében és a gyülekezetben. ²Nagyok az Úrnak cselekedetei; kivánatosak mindazoknak, a kik gyönyörködnek azokban.

¹Dicsérjétek az Urat. Boldog az ember, a ki féli az Urat, és az ő parancsolataiban igen gyönyörködik. ²Hős lesz annak magva a földön; a hívek nemzedéke megáldatik.

¹Dicsérjétek az Urat. Dicsérjétek az Úrnak szolgái! dicsérjétek az Úrnak nevét, ²Áldott legyen az Úr neve mostantól fogva és örökké!

¹Mikor Izráel népe kijöve Égyiptomból, Jákóbnak házanépe az idegen nép közül: ²Júda lőn az ő szentséges népe és Izráel az ő királysága.

¹Nem nékünk Uram, nem nékünk, hanem a te nevednek adj dicsőséget, a te kegyelmedért és hívségedért! ²Miért mondanák a pogányok: Hol van hát az ő Istenök?

¹Szeretem az Urat, mert meghallgatja esedezéseim szavát. ²Mert az ő fülét felém fordítja, azért segítségül hívom őt egész életemben.

¹Dicsérjétek az Urat mind, ti pogányok; magasztalják őt mind a népek! ²Mert nagy az ő kegyelmessége mi hozzánk, és az Úrnak igazsága megmarad örökké. Dicsérjétek az Urat!

¹Magasztaljátok az Urat, mert jó, mert örökkévaló az ő kegyelme! ²Mondja hát Izráel, hogy örökkévaló az ő kegyelme!

¹Boldogok, a kiknek útjok feddhetetlen, a kik az Úr törvényében járnak. ²Boldogok, a kik megőrzik az ő bizonyságait, és teljes szívből keresik őt.

¹Grádicsok éneke. Nyomorúságomban az Úrhoz kiálték, és meghallgata engem. ²Mentsd meg, Uram, lelkemet a hazug ajaktól és a csalárd nyelvtől!

¹Grádicsok éneke. Szemeimet a hegyekre emelem, onnan jön az én segítségem. ²Az én segítségem az Úrtól van, a ki teremtette az eget és földet.

¹Grádicsok éneke, Dávidtól. Örvendezek, mikor mondják nékem: Menjünk el az Úr házába! ²Ott álltak a mi lábaink a te kapuidban, oh Jeruzsálem!

¹Grádicsok éneke. Hozzád emelem szemeimet, oh te egekben lakozó! ²Ímé, mint a szolgák szemei uroknak kezére, mint a szolgalány szemei asszonya kezére: úgy néznek szemeink az Úrra, a mi Istenünkre, mígnem megkönyörül rajtunk!

¹Grádicsok éneke, Dávidtól. Ha nem az Úr az, a ki velünk volt, így szóljon Izráel, ²Ha nem az Úr az, a ki velünk volt, mikor ránk támadtak az emberek:

¹Grádicsok éneke. A kik bíznak az Úrban, olyanok, mint a Sion hegye, a mely meg nem inog, örökké megáll. ²Jeruzsálemet hegyek veszik körül, az Úr pedig körülveszi az ő népét mostantól fogva mindörökké.

¹Grádicsok éneke. Mikor visszahozta az Úr Sionnak foglyait, olyanok voltunk, mint az álmodók. ²Akkor megtelt a szánk nevetéssel, nyelvünk pedig vígadozással. Akkor így szóltak a pogányok: Hatalmasan cselekedett ezekkel az Úr!

¹Grádicsok éneke Salamontól. Ha az Úr nem építi a házat, hiába dolgoznak azon annak építői. Ha az Úr nem őrzi a várost, hiába vigyáz az őriző. ²Hiába néktek korán felkelnetek, későn feküdnötök, fáradsággal szerzett kenyeret ennetek! Szerelmesének álmában ád eleget.

¹Grádicsok éneke. Mind boldog az, a ki féli az Urat; a ki az ő útaiban jár! ²Bizony, kezed munkáját eszed! Boldog vagy és jól van dolgod.

¹Grádicsok éneke. Sokat szorongattak engem ifjúságom óta! mondja most Izráel. ²Sokat szorongattak engem ifjúságom óta, még sem bírtak velem.

¹Grádicsok éneke. A mélységből kiáltok hozzád, Uram! ²Uram, hallgasd meg az én szómat; legyenek füleid figyelmetesek könyörgő szavamra!

¹Grádicsok éneke; Dávidtól. Uram, nem fuvalkodott fel az én szívem, szemeim sem láttak magasra, és nem jártam nagy dolgok után, erőmet haladó csodadolgok után; ²Sőt lecsendesítém és elnémítám lelkemet. A milyen az elválasztott gyermek az anyjánál; mint az elválasztott gyermek, olyan bennem az én lelkem.

¹Grádicsok éneke. Emlékezzél meg, Uram, Dávid minden nyomorúságáról; ²A ki megesküdt az Úrnak, fogadást tőn a Jákób Istenének:

¹Grádicsok éneke Dávidtól. Ímé, mily jó és mily gyönyörűséges, a mikor együtt lakoznak az atyafiak! ²Mint a drága olaj a fejen, a mely aláfoly a szakállon, az Áron szakállán; a mely lefoly köntöse prémjére;

¹Grádicsok éneke. Nosza, áldjátok az Urat mind, ti szolgái az Úrnak, a kik az Úr házában álltok éjjelente! ²Emeljétek fel kezeiteket a szenthelyen, és áldjátok az Urat!

¹Dicsérjétek az Urat! Dicsérjétek az Úrnak nevét, dicsérjétek szolgái az Úrnak! ²A kik álltok az Úrnak házában, Istenünk házának pitvaraiban.

¹Magasztaljátok az Urat, mert jó; mert örökkévaló az ő kegyelme. ²Magasztaljátok az istenek Istenét; mert örökkévaló az ő kegyelme.

¹Babilon folyóvizeinél, ott ültünk és sírtunk, mikor a Sionról megemlékezénk. ²A fűzfákra, közepette, oda függesztettük hárfáinkat,

¹Dávidé. Magasztallak téged teljes szívemből; énekkel áldlak az istenek előtt. ²Szent templomod felé hajolok, s magasztalom nevedet kegyelmedért és igazságodért; mert minden neveden felül felmagasztalád a te beszédedet.

¹Az éneklőmesternek, Dávid zsoltára. Uram, megvizsgáltál engem, és ismersz. ²Te ismered ülésemet és felkelésemet, messziről érted gondolatomat.

¹Az éneklőmesternek, Dávid zsoltára. ²Szabadíts meg engem, Uram, a gonosz embertől; a zsarnok férfitól védj meg engemet!

¹Dávid zsoltára. Uram! hívlak téged: siess én hozzám; figyelmezz szavamra, mikor hívlak téged. ²Mint jóillatú füst jusson elődbe imádságom, s kezem felemelése estvéli áldozat legyen.

¹Dávid tanítása; imádság a barlangban létekor. ²Fenszóval hívom az Urat, fenszóval könyörgök az Úrhoz.

¹Dávid zsoltára. Uram, hallgasd meg könyörgésemet, figyelmezzél imádságomra; hűséged és igazságod szerint hallgass meg engemet. ²Ne szállj perbe a te szolgáddal, mert egy élő sem igaz előtted!

¹Dávidé. Áldott az Úr, az én kőváram, a ki hadakozásra tanítja kezemet, s viadalra az én ujjaimat. ²Jóltevőm és megoltalmazóm, mentőváram és szabadítóm nékem; paizsom, és az, a kiben én bízom: ő veti alám népemet.

¹Dávid dicsérő éneke. Magasztallak téged, Istenem, királyom, és áldom nevedet örökkön örökké! ²Minden napon áldalak téged, és dicsérem neved örökkön örökké!

¹Dicsérjétek az Urat! Dicsérd én lelkem az Urat! ²Dicsérem az Urat, a míg élek; éneklek az én Istenemnek, a míg vagyok.

¹Dicsérjétek az Urat! Hiszen Istenünkről énekelni jó; hiszen őt dicsérni gyönyörűséges és illendő dolog! ²Az Úr építi Jeruzsálemet, összegyűjti Izráelnek elűzötteit;

¹Dicsérjétek az Urat! Dicsérjétek az Urat az égből; dicsérjétek őt a magas helyeken! ²Dicsérjétek őt angyalai mind; dicsérjétek őt minden ő serege!

¹Dicsérjétek az Urat! Énekeljetek az Úrnak új éneket; dicsérje őt a kegyesek gyülekezete! ²Örvendezzen Izráel az ő teremtőjében: Sionnak fiai örüljenek az ő királyukban!

¹Dicsérjétek az Urat! Dicsérjétek Istent az ő szent helyén; dicsérjétek őt az ő hatalmának boltozatán! ²Dicsérjétek őt hősi tetteiért, dicsérjétek őt nagyságának gazdagsága szerint!