1
1Boldog ember az, aki nem jár a bűnösök tanácsa szerint, nem áll a vétkesek útjára, és nem ül a csúfolódók székére, 2hanem az ÚR törvényében gyönyörködik, és az ő törvényéről elmélkedik éjjel-nappal.2
1Miért tombolnak a népek, milyen hiábavalóságot terveznek a nemzetek? 2Összegyűlnek a föld királyai, a fejedelmek együtt tanácskoznak az ÚR ellen és felkentje ellen:3
1Dávid zsoltára, abból az időből, amikor fia, Absolon elől menekült. 2URam, mily sok ellenségem van, mily sokan támadnak rám!4
1A karmesternek: Húros hangszerre. Dávid zsoltára. 2Hallgass meg, ha hozzád kiáltok, igazságos Istenem! Szorult helyzetemből adj nekem kiutat, könyörülj rajtam, hallgasd meg imámat!5
1A karmesternek: Fúvós hangszerre. Dávid zsoltára. 2Figyelj beszédemre, URam, vedd észre sóhajtozásomat!6
1A karmesternek: Mély hangú húros hangszerre. Dávid zsoltára. 2URam, ne feddj meg haragodban, ne ostorozz indulatodban!7
1Dávid éneke, amelyet a benjámini Kús miatt énekelt az ÚRnak. 2URam, Istenem, hozzád menekülök! Szabadíts meg üldözőimtől, és ments meg engem,8
1A karmesternek: „A szőlőtaposók” kezdetű ének dallamára. Dávid zsoltára. 2Ó, URunk, mi Urunk! Mily felséges a te neved az egész földön, az égen is megmutattad fenségedet!9
1A karmesternek: „A fiú halála” kezdetű ének dallamára. Dávid zsoltára. 2Hálát adok az ÚRnak teljes szívemből, elbeszélem minden csodatettedet.10
1URam, miért állsz oly távol, miért rejtőzöl el a szükség idején? 2A bűnösök gőgjükben üldözik a nincstelent, de saját ármánykodásuk veszejti el őket.11
1A karmesternek: Dávidé. Az Úrhoz menekülök. Hogyan mondhatjátok nekem: Menekülj a hegyre, mint a madár?! 2Mert a bűnösök már feszítik az íjat, rátették a nyilat a húrra, hogy rálőjenek lesből a tiszta szívűekre.12
1A karmesternek: Mély hangra. Dávid zsoltára. 2Segíts, URam, mert elfogytak a kegyesek, eltűntek a hívek az emberek közül.13
1A karmesternek: Dávid zsoltára. 2Meddig tart ez, URam? Végképp megfeledkeztél rólam? Meddig rejted el orcádat előlem?14
1A karmesternek: Dávidé. Azt gondolja magában a bolond, hogy nincs Isten! Romlottak és utálatosak tetteik, senki sem tesz jót. 2Az ÚR letekint a mennyből az emberekre, hogy lássa, van-e köztük értelmes, aki keresi az Istent.15
1Dávid zsoltára. URam, ki lehet sátradnak vendége, ki tartózkodhat szent hegyeden? 2Az, aki feddhetetlenül él, törekszik az igazságra, és szíve szerint igazat szól;16
1Dávid bizonyságtétele. Tarts meg engem, Istenem, mert hozzád menekültem! 2Ezt mondom az ÚRnak: Te vagy az én Uram, rajtad kívül nincs, ami jó nekem.17
1Dávid imádsága. URam, hallgasd meg igaz ügyemet, figyelj esedezésemre! Ügyelj imádságomra, mert ajkam nem csalárd. 2Tőled jön felmentő ítéletem, hiszen látja szemed az igazságot.18
1A karmesternek: Dávidé, az ÚR szolgájáé, aki akkor mondta el ennek az éneknek a szavait az ÚRnak, amikor valamennyi ellensége hatalmából és Saul kezéből kimentette őt az ÚR. 2Ezt mondta: Szeretlek, URam, erősségem!19
1A karmesternek: Dávid zsoltára. 2Az egek hirdetik Isten dicsőségét, kezének munkájáról beszél a menny.20
1A karmesternek: Dávid zsoltára. 2Hallgasson meg téged az ÚR a veszedelem napján, legyen oltalmad Jákób Istenének neve!21
1A karmesternek: Dávid zsoltára. 2URam, a te erődnek örül a király. Mennyire ujjong, hogy megsegítetted!22
1A karmesternek: „A hajnali szarvas” kezdetű ének dallamára. Dávid zsoltára. 2Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engem? Távol van tőlem a segítség, pedig jajgatva kiáltok!23
1Dávid zsoltára. Az ÚR az én pásztorom, nem szűkölködöm. 2Füves legelőkön terelget, csendes vizekhez vezet engem.24
1Dávid zsoltára. Az ÚRé a föld és ami betölti, a földkerekség és a rajta lakók. 2Mert ő vetette meg alapját a tengereken, ő rögzítette a folyókon.25
1Dávidé. URam, utánad sóvárog a lelkem! 2Benned bízom, Istenem, ne szégyenüljek meg, ne nevessenek ki ellenségeim!26
1Dávidé. URam, szolgáltass nekem igazságot, mert feddhetetlenül éltem, az ÚRban bíztam ingadozás nélkül! 2Vizsgálj meg, URam, és próbálj meg, kutasd át szívemet-lelkemet!27
1Dávidé. Világosságom és segítségem az ÚR, kitől félnék? Életemnek ereje az ÚR, kitől rettegnék? 2Ha rám támadnak is a gonoszok, szorongató ellenségeim, hogy marcangoljanak engem, majd megbotlanak, és elesnek.28
1Dávidé. Téged hívlak, URam, kősziklám, ne fordulj el tőlem némán! Mert ha némán elfordulsz, hasonló leszek a sírba roskadókhoz. 2Halld meg esedező hangomat, amikor segítségért kiáltok, kezemet fölemelve szent templomod felé.29
1Dávid zsoltára. Magasztaljátok az URat, ti, mennyei lények, magasztaljátok az ÚR dicsőségét és hatalmát! 2Magasztaljátok az ÚR dicső nevét, boruljatok le az ÚR előtt szent öltözetben!30
1Zsoltár, templomszentelési ének. Dávidé. 2Magasztallak, URam, mert megmentettél. Nem engedted, hogy ellenségeim örüljenek bajomon.31
1A karmesternek: Dávid zsoltára. 2Hozzád menekülök, URam, ne szégyenüljek meg soha! Ments meg engem irgalmasan!32
1Dávid tanítókölteménye. Boldog, akinek hűtlensége megbocsáttatott, vétke eltöröltetett. 2Boldog az az ember, akinek az ÚR nem rója fel bűnét, és nincs lelkében álnokság.33
1Örüljetek az ÚRnak, ti, igazak! Az igaz emberekhez illik a dicséret. 2Adjatok hálát az ÚRnak citeraszóval, tízhúrú lanttal zengjetek neki!34
1Dávidé, abból az időből, amikor eszelősnek tettette magát Abímeleknél, aki aztán elkergette, ő pedig elment. 2Áldom az URat mindenkor, állandóan őt dicséri szám.35
1Dávidé. Perelj, URam, a velem perlőkkel, harcolj az ellenem harcolókkal! 2Ragadj pajzsot, vértet, és siess segítségemre!36
1A karmesternek: Az ÚR szolgájáé, Dávidé. 2A bűnös ember szíve mélyén ott suttog a bűn. Nem számít neki az istenfélelem,37
1Dávidé. Ne indulj haragra a gonoszok miatt, ne irigykedj a cselszövőkre! 2Mert hamar elhervadnak, mint a fű, elfonnyadnak, mint a zöld növények.38
1Dávid zsoltára. Emlékeztetőül. 2URam, ne feddj meg felindulásodban, ne ostorozz lángoló haragodban!39
1A karmesternek, Jedútúnnak: Dávid zsoltára. 2Ezt határoztam: vigyázok szavaimra, hogy ne vétkezzem nyelvemmel, megzabolázom számat, ha gonosz ember kerül elém.40
1A karmesternek: Dávid zsoltára. 2Várva vártam az URat, és ő lehajolt hozzám, meghallotta kiáltásomat.41
1A karmesternek: Dávid zsoltára. 2Boldog az, akinek gondja van a nincstelenre, ha bajba kerül, megmenti az ÚR.42
1A karmesternek: Kórah fiainak tanítókölteménye. 2Ahogyan a szarvas kívánkozik a folyóvízhez, úgy kívánkozik a lelkem hozzád, Istenem!43
1Szolgáltass nekem igazságot, Istenem, és pereld peremet a hűtlen néppel szemben! Az alattomos és álnok emberektől ments meg engem! 2Hiszen te vagy oltalmazó Istenem, miért taszítottál el engem? Miért kell gyászban járnom, miért gyötör az ellenség?44
1A karmesternek: Kórah fiainak tanítókölteménye. 2Isten, saját fülünkkel hallottuk, elbeszélték nekünk apáink, mit vittél véghez napjaikban, a régi időkben.45
1A karmesternek: A „Liliomok” kezdetű ének dallamára. Kórah fiainak tanítókölteménye. A szeretet éneke. 2Szívem zsong a szép szavaktól, művemet a királynak mondom el, nyelvem gyors, mint az írnok tolla.46
1A karmesternek: Kórah fiaié. Ének magas hangra. 2Isten a mi oltalmunk és erősségünk, mindig biztos segítség a nyomorúságban.47
1A karmesternek: Kórah fiainak zsoltára. 2Ti népek, mind tapsoljatok, harsogó hangon ujjongjatok Isten előtt!48
1Ének. Kórah fiainak zsoltára. 2Nagy az ÚR, méltó, hogy dicsérjék Istenünk városában, szent hegyén.49
1A karmesternek: Kórah fiainak zsoltára. 2Halljátok ezt mind, ti, népek, figyeljen a világ minden lakója,50
1Ászáf zsoltára. A hatalmas Isten, az ÚR szól, és hívja a földet napkelettől napnyugatig. 2A tökéletes szépségű Sionon ragyogva jelenik meg Isten.51
1A karmesternek: Dávid zsoltára, 2abból az időből, mikor nála járt Nátán próféta, mert bement Dávid Betsabéhoz.52
1A karmesternek: Dávid tanítókölteménye, 2abból az időből, amikor az edómi Dóég Saulhoz ment, és jelentette neki, hogy Dávid Ahímelek házába érkezett.53
1A karmesternek: „A betegség” kezdetű ének dallamára. Dávid tanítókölteménye. 2Azt gondolja magában a bolond, hogy nincs Isten! Romlottak és utálatosak tetteik, senki sem tesz jót.54
1A karmesternek: Húros hangszerre. Dávid tanítókölteménye, 2abból az időből, amikor a zífiek Saulhoz mentek, és ezt mondták neki: Nem tudod, hogy Dávid nálunk rejtőzködik?55
1A karmesternek: Húros hangszerre. Dávid tanítókölteménye. 2Istenem, figyelj imádságomra, ne zárkózz el könyörgésem elől!56
1A karmesternek: „A messzi fák galambja” kezdetű ének dallamára. Dávid bizonyságtétele abból az időből, amikor a filiszteusok elfogták Gátban. 2Légy kegyelmes hozzám, Istenem, mert bosszút lihegnek ellenem, szüntelenül támadnak és gyötörnek engem.57
1A karmesternek: A „Ne veszíts el” kezdetű ének dallamára. Dávid bizonyságtétele abból az időből, amikor Saul elől a barlangba menekült. 2Könyörülj, Istenem, könyörülj rajtam, mert nálad keres oltalmat a lelkem! Szárnyaid árnyékában keresek oltalmat, míg elvonul a veszedelem.58
1A karmesternek: A „Ne veszíts el” kezdetű ének dallamára. Dávid bizonyságtétele. 2Valóban igazat beszéltek, ti, hatalmasok, és pártatlanul ítélkeztek az emberek fölött?59
1A karmesternek: A „Ne veszíts el” kezdetű ének dallamára. Dávid bizonyságtétele abból az időből, amikor Saul embereket küldött, hogy tartsák szemmel a házát, és öljék meg. 2Ments meg ellenségeimtől, Istenem, védj meg támadóimtól!60
1A karmesternek: A „Liliomok” kezdetű ének dallamára. Intelem, Dávid tanító bizonyságtétele 2abból az időből, amikor a naharajimi és a cóbái arámok ellen harcolt, Jóáb pedig visszafordult, és levágott a Sós-völgyben tizenkétezer edómi embert.61
1A karmesternek: Húros hangszerre. Dávidé. 2Hallgasd meg panaszomat, Istenem, figyelj imádságomra!62
1A karmesternek, Jedútúnnak: Dávid zsoltára. 2Csak Istennél csendesül el lelkem, tőle kapok segítséget.63
1Dávid zsoltára, abból az időből, amikor Júda pusztájában volt. 2Ó, Isten, te vagy Istenem, hozzád vágyakozom! Utánad szomjazik lelkem, utánad sóvárog testem, mint kiszikkadt, kopár, víztelen föld.64
1A karmesternek: Dávid zsoltára. 2Hallgasd meg, Istenem, panaszkodó szavamat! Óvd meg életemet, mert ellenség rettent!65
1A karmesternek: Dávid zsoltáréneke. 2Téged illet a dicséret, ó, Isten, a Sionon! Neked teljesítik a fogadalmakat.66
1A karmesternek: Zsoltárének. Örvendj, egész föld, az Istennek! 2Zengjétek dicső nevét, dicsérjétek dicsőségét!67
1A karmesternek: Húros hangszerre. Zsoltárének. 2Legyen kegyelmes hozzánk az Isten, áldjon meg bennünket, és ragyogtassa ránk orcáját! (Szela.)68
1A karmesternek: Dávid zsoltáréneke. 2Fölkel az Isten! Szétszóródnak ellenségei, elfutnak előle gyűlölői.69
1A karmesternek: A „Liliomok” kezdetű ének dallamára. Dávidé. 2Segíts meg, Istenem, mert nyakamig érnek a vizek!70
1A karmesternek: Dávidé, emlékeztetőül. 2Istenem, ments meg engem, URam, siess segítségemre!71
1Hozzád menekülök, URam, ne szégyenüljek meg soha! 2Ments meg, szabadíts meg irgalmasan! Fordítsd felém füledet, és segíts meg!72
1Salamoné. Isten! Add törvényeidet a királynak, és igazságodat a király fiának, 2hogy igazságosan ítélje népedet, és törvényesen az elesetteket.73
1Ászáf zsoltára. Milyen jó az Isten Izráelhez, a tiszta szívűekhez! 2De az én lábam majdnem megcsúszott, kis híján elestem jártomban.74
1Ászáf tanítókölteménye. Miért vetettél el, Istenem, oly régóta, miért lángol haragod legelőd nyája ellen? 2Gondolj gyülekezetedre, amelyet hajdan létrehoztál, örökségedre, a törzsre, amelyet megváltottál, a Sion hegyére, amelyen laktál!75
1A karmesternek: A „Ne veszíts el” kezdetű ének dallamára. Ászáf zsoltáréneke. 2Magasztalunk, ó, Isten, magasztalunk téged, mert közel van neved azokhoz, akik hirdetik csodáidat.76
1A karmesternek: Húros hangszerre. Ászáf zsoltáréneke. 2Ismerik Istent Júdában, nagy az ő neve Izráelben.77
1A karmesternek, Jedútúnnak: Ászáf zsoltára. 2Hangosan kiáltok Istenhez, Istenhez kiáltok, hogy figyeljen rám.78
1Ászáf tanítókölteménye. Figyelj, népem, tanításomra, fordítsátok felém fületeket, amikor beszélek! 2Mert példázatra nyitom számat, ősrégi titkokat akarok hirdetni.79
1Ászáf zsoltára. Ó, Isten! Pogányok törtek örökségedre, meggyalázták szent templomodat, romhalmazzá tették Jeruzsálemet. 2Szolgáid holttestét az ég madarainak adták eledelül, híveid testét a föld vadjainak.80
1A karmesternek: A „Liliomok” kezdetű ének dallamára. Intelem, Ászáf zsoltára. 2Figyelj ránk, Izráel pásztora, aki úgy terelgeted Józsefet, mint egy nyájat! Te, aki kerúbokon trónolsz, jelenj meg ragyogva81
1A karmesternek: „A szőlőtaposók” kezdetű ének dallamára. Ászáfé. 2Vigadjatok a mi erős Istenünk előtt, ujjongjatok Jákób Istene előtt!82
1Ászáf zsoltára. Isten ott áll az istenek gyűlésén, ítéletet tart az istenek fölött: 2Meddig ítélkeztek álnokul, pártjukat fogva a bűnösöknek?! (Szela.)83
1Ászáf zsoltáréneke. 2Istenem, ne maradj csendben, ne hallgass, és ne légy tétlen, Istenem!84
1A karmesternek: „A szőlőtaposók” kezdetű ének dallamára. Kórah fiainak zsoltára. 2Mily kedvesek a te hajlékaid, ó, Seregek URa!85
1A karmesternek: Kórah fiainak a zsoltára. 2Megkegyelmeztél, URam, országodnak, jóra fordítottad Jákób sorsát.86
1Dávid imádsága. Figyelj rám, és hallgass meg, URam, mert nyomorult és szegény vagyok! 2Tartsd meg életemet, mert én a te híved vagyok! Istenem, szabadítsd meg szolgádat, aki benned bízik!87
1Kórah fiainak zsoltáréneke. Szent hegyen alapította 2az ÚR Sion kapuit: jobban szereti Jákób minden lakóhelyénél.88
1Kórah fiainak zsoltáréneke. A karmesternek: A „Betegség” kezdetű ének dallamára éneklendő. Az ezráhi Hémán tanítókölteménye. 2URam, szabadító Istenem, hozzád kiáltok éjjel-nappal.89
1Az ezráhi Étán tanítókölteménye. 2URam, kegyelmes tetteidről éneklek örökké, nemzedékről nemzedékre hirdetem hűségedet.90
1Mózesnek, Isten emberének imádsága. Uram, te voltál hajlékunk nemzedékről nemzedékre. 2Mielőtt hegyek születtek, mielőtt a föld és a világ létrejött, öröktől fogva mindörökké vagy te, ó, Isten!91
1Aki a Felséges rejtekében lakik, a Mindenható árnyékában pihen, 2az ezt mondhatja az ÚRnak: Oltalmam és váram, Istenem, akiben bízom!92
1Zsoltár. Ének szombatnapra. 2Milyen jó hálát adni az ÚRnak, és zengeni neved dicséretét, ó, Felséges,93
1Uralkodik az ÚR! Fenségbe öltözött, felöltözött az ÚR, erőt övezett magára. Szilárdan áll a világ, nem inog. 2Szilárdan áll trónod ősidők óta, öröktől fogva vagy te.94
1URam, megtorlás Istene, megtorlás Istene, jelenj meg ragyogva! 2Emelkedj fel, földnek bírája, fizess meg a gőgösöknek tetteikért!95
1Jöjjetek, örvendezzünk az ÚR előtt, ujjongjunk szabadító kősziklánk előtt! 2Menjünk eléje hálaadással, ujjongjunk előtte énekszóval!96
1Énekeljetek új éneket az ÚRnak, énekelj az ÚRnak, te egész föld! 2Énekeljetek az ÚRnak, áldjátok nevét, hirdessétek szabadítását mindennap!97
1Uralkodik az ÚR! Vigadjon a föld, örüljön a sok sziget! 2Felhő és sűrű köd van körülötte, igazság és jog trónjának támasza.98
1Zsoltár. Énekeljetek az ÚRnak új éneket, mert csodákat tett! Szabadulást szerzett jobbja, az ő szent karja. 2Megmutatta szabadító erejét az ÚR, a népek szeme előtt nyilvánvalóvá tette igazságát.99
1Uralkodik az ÚR, reszkessenek a népek! A kerúbokon trónol ő, remegjen a föld! 2Nagy az ÚR a Sionon, magasan fölötte van minden népnek.100
1Hálaadó zsoltár. Ujjongjatok az ÚR előtt az egész földön! 2Szolgáljatok az ÚRnak örömmel, vigadozva járuljatok színe elé!101
1Dávid zsoltára. Szeretetedről, törvényedről énekelek, zsoltárt zengek neked, URam! 2Ügyelni akarok a tökéletes útra. Mikor jössz hozzám? Tökéletes szívvel akarok élni házamon belül.102
1Nincstelen ember imádsága, amikor elcsügged, és kiönti panaszát az ÚR előtt. 2Hallgasd meg, URam, imádságomat, jusson hozzád kiáltásom!103
1Dávidé. Áldjad, lelkem, az URat, és egész bensőm az ő szent nevét! 2Áldjad, lelkem, az URat, és ne feledd el, mennyi jót tett veled!104
1Áldjad, lelkem, az URat! URam, Istenem, igen nagy vagy, fenségbe és méltóságba öltöztél, 2világosságot vettél magadra, mint egy köpenyt. Ő az, aki sátorként feszítette ki az eget,105
1Adjatok hálát az ÚRnak, hívjátok segítségül nevét, hirdessétek tetteit a népek közt! 2Énekeljetek, zengjetek zsoltárt neki, emlegessétek minden csodáját!106
1Dicsérjétek az URat! Adjatok hálát az ÚRnak, mert jó, mert örökké tart szeretete! 2Ki tudná elmondani, milyen hatalmas az ÚR, ki beszélhetné el minden dicső tettét?107
1Adjatok hálát az ÚRnak, mert jó, mert örökké tart szeretete! 2Így szóljanak az ÚR megváltottai, akiket megváltott az ellenség kezéből,108
1Dávid zsoltáréneke. 2Kész a szívem arra, Istenem, hogy énekeljek és zengedezzek lelkesen!109
1A karmesternek: Dávid zsoltára. Dicsérlek téged, Istenem, ne maradj néma! 2Mert bűnösök és alattomosok tátották fel szájukat ellenem, hazug nyelvvel beszélnek velem.110
1Dávid zsoltára. Így szól az ÚR az én uramhoz: Ülj a jobb kezem felől, míg ellenségeidet lábad zsámolyává nem teszem! 2Hatalmad pálcáját kinyújtja az ÚR a Sionról: Uralkodj ellenségeid között!111
1Dicsérjétek az URat! Hálát adok az ÚRnak teljes szívből a becsületes emberek körében és közösségében. 2Nagyok az ÚR tettei, kikutathatják, akiknek csak kedvük telik benne.112
1Dicsérjétek az URat! Boldog ember az, aki az URat féli, sok örömöt talál parancsolataiban. 2Utódja hős lesz a földön, a becsületesek nemzedéke áldott lesz.113
1Dicsérjétek az URat! ÚRnak szolgái, dicsérjétek, dicsérjétek az ÚR nevét! 2Legyen áldott az ÚR neve most és mindörökké!114
1Amikor Izráel kivonult Egyiptomból, Jákób háza népe az idegen nyelvű nép közül, 2Júda lett az ÚR szent népe, Izráel a birodalma.115
1Ne nekünk, URam, ne nekünk, hanem a te nevednek szerezz dicsőséget szeretetedért és hűségedért! 2Miért mondanák a pogányok: Hol van az ő Istenük?116
1Szeretem az URat, mert meghallgatja könyörgésem szavát. 2Felém fordította fülét, ezért őt hívom segítségül, amíg csak élek.117
1Dicsérjétek az URat mind, ti, népek, dicsőítsétek mind, ti, nemzetek! 2Mert nagy az ő szeretete irántunk, az ÚR hűsége örökké tart. Dicsérjétek az URat!118
1Adjatok hálát az ÚRnak, mert jó, mert örökké tart szeretete! 2Mondja hát Izráel, hogy örökké tart szeretete!119
1Boldogok, akiknek az útja tökéletes, akik az ÚR törvénye szerint élnek. 2Boldogok, akik megfogadják intelmeit, teljes szívvel keresik őt,120
1Zarándokének. Nyomorúságomban az ÚRhoz kiáltok, és ő meghallgat engem. 2URam, ments meg engem a hazug ajkaktól és a csalárd nyelvtől!121
1Zarándokének. Tekintetem a hegyekre emelem: Honnan jön segítségem? 2Segítségem az ÚRtól jön, aki az eget és a földet alkotta.122
1Zarándokének. Dávidé. Örülök, ha ezt mondják nekem: Az ÚR házába megyünk! 2Lábunk megáll kapuidban, Jeruzsálem.123
1Zarándokének. Hozzád emelem tekintetemet, aki a mennyben laksz! 2Ahogy a szolgák uruk kezére néznek, vagy a szolgálóleány úrnője kezére, úgy nézünk mi Istenünkre, az ÚRra, míg meg nem könyörül rajtunk.124
1Zarándokének. Dávidé. Ha nem lett volna velünk az ÚR – vallja meg ezt Izráel! –, 2ha nem lett volna velünk az ÚR, amikor ránk támadtak az emberek,125
1Zarándokének. Akik az ÚRban bíznak, olyanok, mint a Sion hegye, amely nem inog, hanem örökre megáll. 2Jeruzsálemet hegyek fogják körül, népét pedig az ÚR karolja át most és mindörökké.126
1Zarándokének. Mikor jóra fordította Sion sorsát az ÚR, olyanok voltunk, mint az álmodók. 2Akkor megtelt a szánk nevetéssel, és örömkiáltás volt nyelvünkön. Ezt mondták akkor a népek: Hatalmas dolgot tett ezekkel az ÚR!127
1Zarándokének. Salamoné. Ha az ÚR nem építi a házat, hiába fáradoznak az építők. Ha az ÚR nem őrzi a várost, hiába óvják azt az őrök. 2Hiába keltek korán, és feküsztök későn: fáradsággal szerzett kenyeret esztek. De akit az ÚR szeret, annak álmában is ad eleget.128
1Zarándokének. Boldog mindenki, aki az URat féli, és az ő útjain jár. 2Kezed munkája után élsz, boldog vagy, és jól megy sorod.129
1Zarándokének. Sokat gyötörtek ifjúságom óta – vallja meg ezt Izráel! –, 2sokat gyötörtek ifjúságom óta, mégsem bírtak velem.130
1Zarándokének. A mélységből kiáltok hozzád, URam! 2Uram, halld meg szavamat, füled legyen figyelmes könyörgő szavamra!131
1Zarándokének. Dávidé. URam, nem fuvalkodik fel a szívem, nem kevély a tekintetem. Nem törekszem arra, ami túl nagy és elérhetetlen nekem. 2Inkább csitítottam, csendesítettem lelkemet, mint anya a gyermekét. Mint a gyermek, olyan most a lelkem.132
1Zarándokének. Emlékezz, URam, Dávidra, minden viszontagságára! 2Mert esküt tett az ÚRnak, fogadalmat Jákób erős Istenének:133
1Zarándokének. Dávidé. Ó, mily szép és mily gyönyörűséges, ha a testvérek egyetértésben élnek! 2Olyan ez, mint mikor a drága olaj a fejről lecsordul a szakállra, Áron szakállára, amely leér köntöse gallérjára.134
1Zarándokének. Áldjátok az URat mindnyájan ti, akik az ÚR szolgái vagytok, akik az ÚR házában álltok éjjelente! 2Emeljétek föl kezeteket a szentély felé, és áldjátok az URat!135
1Dicsérjétek az URat! Dicsérjétek az ÚR nevét, dicsérjétek az URat, akik szolgái vagytok, 2akik ott álltok az ÚR házában, Istenünk házának udvaraiban!136
1Adjatok hálát az ÚRnak, mert jó, mert örökké tart szeretete! 2Adjatok hálát az istenek Istenének, mert örökké tart szeretete!137
1Amikor Babilon folyói mellett laktunk, sírtunk, ha a Sionra gondoltunk. 2A fűzfákra akasztottuk ott hárfáinkat.138
1Dávidé. Magasztallak, URam, teljes szívemből, istenekkel szemben is csak rólad énekelek! 2Leborulok szent templomodban, és magasztalom nevedet hűséges szeretetedért, mert mindennél magasztosabbá tetted nevedet és beszédedet.139
1A karmesternek: Dávid zsoltára. URam, te megvizsgálsz és ismersz engem. 2Tudod, ha leülök vagy ha felállok, messziről is észreveszed szándékomat.140
1A karmesternek: Dávid zsoltára. 2Ments meg, URam, a gonosz emberektől, oltalmazz meg az erőszakos emberektől,141
1Dávid zsoltára. Hozzád kiáltok, URam, siess segítségemre, figyelj szavamra, ha kiáltok hozzád! 2Jusson eléd imádságom mint illatáldozat, imára emelt kezem mint esti áldozat!142
1Dávid tanítókölteménye. Imádság abból az időből, amikor a barlangban volt. 2Hangosan kiáltok az ÚRhoz, hangosan könyörgök az ÚRhoz.143
1Dávid zsoltára. URam, hallgasd meg imádságomat, figyelj könyörgésemre! Hallgass meg, mert hű és igaz vagy te! 2Ne szállj perbe szolgáddal, hiszen egy élő sem igaz előtted!144
1Dávidé. Áldott az ÚR, az én kősziklám, aki harcolni tanítja kezemet, hadakozni ujjaimat. 2Jótevőm és erősségem, váram és megmentőm ő, pajzsom, akihez menekülhetek, aki népeket vet alám.145
1Dávid dicsérete. Magasztallak téged, Istenem, királyom, áldom nevedet mindörökké. 2Mindennap áldalak téged, dicsérem nevedet mindörökké.146
1Dicsérjétek az URat! Dicsérd, lelkem, az URat! 2Dicsérem az URat, amíg élek, zsoltárt zengek Istenemnek, míg csak leszek.147
1Dicsérjétek az URat! Milyen jó Istenünkről énekelni, milyen gyönyörű a szép dicséret! 2Felépíti Jeruzsálemet az ÚR, összegyűjti a szétszóródott Izráelt.148
1Dicsérjétek az URat! Dicsérjétek az URat, ti, mennyeiek, dicsérjétek a magasságban! 2Dicsérjétek őt, ti, angyalai mind, dicsérje őt minden serege!149
1Dicsérjétek az URat! Énekeljetek az ÚRnak új éneket, dicséretet a hívek gyülekezetében! 2Örüljön alkotójának Izráel, Sion lakói örvendezzenek királyuknak!150
1Dicsérjétek az URat! Dicsérjétek Istent szentélyében, dicsérjétek a hatalmas égboltozaton! 2Dicsérjétek hatalmas tetteiért, dicsérjétek nagyságához méltóan!
Mt ◦ Mk ◦ Lk ◦ Jn ◦ ApCsel ◦ Róm ◦ 1Kor ◦ 2Kor ◦ Gal ◦ Ef ◦ Fil ◦ Kol ◦ 1Thessz ◦ 2Thessz ◦ 1Tim ◦ 2Tim ◦ Tit ◦ Filem ◦ Zsid ◦ Jak ◦ 1Pt ◦ 2Pt ◦ 1Jn ◦ 2Jn ◦ 3Jn ◦ Júd ◦ Jel
1Móz ◦ 2Móz ◦ 3Móz ◦ 4Móz ◦ 5Móz ◦ Józs ◦ Bír ◦ Ruth ◦ 1Sám ◦ 2Sám ◦ 1Kir ◦ 2Kir ◦ 1Krón ◦ 2Krón ◦ Ezsd ◦ Neh ◦ Eszt ◦ Jób ◦ Zsolt ◦ Péld ◦ Préd ◦ Énekek ◦ Ézs ◦ Jer ◦ Jsir ◦ Ez ◦ Dán ◦ Hós ◦ Jóel ◦ Ám ◦ Abd ◦ Jón ◦ Mik ◦ Náh ◦ Hab ◦ Zof ◦ Hag ◦ Zak ◦ Mal
1Móz ◦ 2Móz ◦ 3Móz ◦ 4Móz ◦ 5Móz ◦ Józs ◦ Bír ◦ Ruth ◦ 1Sám ◦ 2Sám ◦ 1Kir ◦ 2Kir ◦ 1Krón ◦ 2Krón ◦ Ezsd ◦ Neh ◦ Eszt ◦ Jób ◦ Zsolt ◦ Péld ◦ Préd ◦ Énekek ◦ Ézs ◦ Jer ◦ Jsir ◦ Ez ◦ Dán ◦ Hós ◦ Jóel ◦ Ám ◦ Abd ◦ Jón ◦ Mik ◦ Náh ◦ Hab ◦ Zof ◦ Hag ◦ Zak ◦ Mal