21
Felemelte tekintetét, és látta, hogyan dobják a gazdagok áldozati adományaikat a perselybe.
Észrevett ott egy szegény özvegyasszonyt is, aki két fillért dobott be,
és így szólt:
– Bizony, mondom nektek, ez a szegény özvegyasszony mindenkinél többet dobott be. Azok ugyanis mind a fölöslegükből dobtak az áldozati adományokhoz, ő azonban szegénységében mindazt bedobta, amije volt, egész megélhetését.
Amikor némelyek azt mondták a Templomról, hogy az gyönyörű kövekkel és fogadalmi ajándékokkal ékes, így szólt:
– Jönnek napok, amikor ezekből, amiket itt láttok, kő kövön nem marad. Mindent lerombolnak.
– Mester, mikor történik ez, és mi lesz a jele annak, hogy elkezdődött? – kérdezték.
– Vigyázzatok – válaszolta –, hogy meg ne tévesszenek titeket! Mert sokan jönnek majd az én nevemben, s azt mondják: „Én vagyok!”; meg azt: „Itt az idő!” Ne kövessétek őket! Amikor háborúkról és lázadásokról hallotok, ne rémüldözzetek, mert először ezeknek meg kell történniük, de nem jön mindjárt a vég.
Azután ezt mondta nekik:
– Nemzet nemzet ellen és ország ország ellen támad. Nagy földrengések, járványok és éhínségek lesznek. Rettenetes dolgok történnek, és hatalmas jelek tűnnek fel az égen.
De mindezek előtt letartóztatnak és üldöznek benneteket. Átadnak benneteket a zsinagógáknak, és börtönbe vetnek. Királyok és helytartók elé vezetnek titeket az én nevemért. Alkalom lesz ez számotokra, hogy tanúságot tegyetek. Határozzátok el szívetekben, hogy nem gondoltok előre a védekezésre! Ugyanis én magam adok nektek ékesszólást és bölcsességet, aminek nem tud ellenállni vagy ellene mondani egyetlen ellenfeletek sem. Kiszolgáltatnak titeket még a szüleitek, testvéreitek, rokonaitok és barátaitok is. Egyeseket meg is ölnek közületek. Mindenki gyűlöl majd titeket az én nevemért. De egyetlen hajszál sem vész el a fejetekről. Állhatatosságotokkal nyeritek majd meg lelketeket.
Amikor azonban látjátok, hogy Jeruzsálemet hadsereg veszi körül, akkor tudjátok meg, hogy elérkezett a pusztulása. Akkor azok, akik Júdeában vannak, meneküljenek a hegyekbe! Akik a városban vannak, hagyják el; akik pedig vidéken vannak, ne menjenek be oda! Ezek ugyanis a bosszú napjai, hogy beteljesedjék mindaz, ami meg van írva. Azokban a napokban jaj a várandós és a szoptatós anyáknak, mert nagy nyomorúság szakad a földre, és harag erre a népre. Kardélre hányják, és fogságba viszik őket mindenféle pogány nép közé! Jeruzsálemet pogányok tapossák, amíg be nem telik a pogányok ideje.
Jelek lesznek a napban, a holdban és a csillagokban, a földön pedig a tenger zúgása és háborgása miatt kétségbeesnek a népek tanácstalanságukban. Az emberek elájulnak a félelemtől és annak sejtésétől, ami az egész földre vár, mert az egek tartóerői megrendülnek. És akkor meglátják az Emberfiát, amint felhőben jön nagy hatalommal és dicsőséggel. Amikor ezek elkezdődnek, egyenesedjetek fel és emeljétek fel fejeteket, mert megváltásotok közel van.
Mondott nekik egy példázatot is:
– Nézzétek meg a fügefát, és mind a fákat! Amikor látjátok, hogy kihajtanak, már magatoktól is tudjátok, hogy közel a nyár. Így ti is, amikor látjátok, hogy mindezek bekövetkeznek, tudjátok meg: közel van Isten országa! Bizony, mondom nektek: nem múlik el ez a nemzedék, amíg mindez meg nem történik. Az ég és a föld elmúlik, de az én igéim nem múlnak el.
Vigyázzatok magatokra, nehogy elnehezedjék szívetek a kicsapongástól, a részegségtől vagy a megélhetés gondjaitól; nehogy váratlanul lepjen meg titeket az a nap, mint valami csapda! Úgy fog ugyanis rátörni mindazokra, akik a föld színén laknak.
Legyetek tehát éberek, és szüntelenül imádkozzatok, hogy legyen erőtök kimenekülni mindazokból, amik történni fognak; és hogy megállhassatok az Emberfia előtt!
Nappal a Templomban tanított, az éjszakákat pedig az Olajfák hegyén töltötte. Kora reggel az egész nép hozzá sietett, hogy hallgassa őt a Templomban.
– Bizony, mondom nektek, ez a szegény özvegyasszony mindenkinél többet dobott be. Azok ugyanis mind a fölöslegükből dobtak az áldozati adományokhoz, ő azonban szegénységében mindazt bedobta, amije volt, egész megélhetését.
Amikor némelyek azt mondták a Templomról, hogy az gyönyörű kövekkel és fogadalmi ajándékokkal ékes, így szólt:
– Jönnek napok, amikor ezekből, amiket itt láttok, kő kövön nem marad. Mindent lerombolnak.
– Mester, mikor történik ez, és mi lesz a jele annak, hogy elkezdődött? – kérdezték.
– Vigyázzatok – válaszolta –, hogy meg ne tévesszenek titeket! Mert sokan jönnek majd az én nevemben, s azt mondják: „Én vagyok!”; meg azt: „Itt az idő!” Ne kövessétek őket! Amikor háborúkról és lázadásokról hallotok, ne rémüldözzetek, mert először ezeknek meg kell történniük, de nem jön mindjárt a vég.
Azután ezt mondta nekik:
– Nemzet nemzet ellen és ország ország ellen támad. Nagy földrengések, járványok és éhínségek lesznek. Rettenetes dolgok történnek, és hatalmas jelek tűnnek fel az égen.
De mindezek előtt letartóztatnak és üldöznek benneteket. Átadnak benneteket a zsinagógáknak, és börtönbe vetnek. Királyok és helytartók elé vezetnek titeket az én nevemért. Alkalom lesz ez számotokra, hogy tanúságot tegyetek. Határozzátok el szívetekben, hogy nem gondoltok előre a védekezésre! Ugyanis én magam adok nektek ékesszólást és bölcsességet, aminek nem tud ellenállni vagy ellene mondani egyetlen ellenfeletek sem. Kiszolgáltatnak titeket még a szüleitek, testvéreitek, rokonaitok és barátaitok is. Egyeseket meg is ölnek közületek. Mindenki gyűlöl majd titeket az én nevemért. De egyetlen hajszál sem vész el a fejetekről. Állhatatosságotokkal nyeritek majd meg lelketeket.
Amikor azonban látjátok, hogy Jeruzsálemet hadsereg veszi körül, akkor tudjátok meg, hogy elérkezett a pusztulása. Akkor azok, akik Júdeában vannak, meneküljenek a hegyekbe! Akik a városban vannak, hagyják el; akik pedig vidéken vannak, ne menjenek be oda! Ezek ugyanis a bosszú napjai, hogy beteljesedjék mindaz, ami meg van írva. Azokban a napokban jaj a várandós és a szoptatós anyáknak, mert nagy nyomorúság szakad a földre, és harag erre a népre. Kardélre hányják, és fogságba viszik őket mindenféle pogány nép közé! Jeruzsálemet pogányok tapossák, amíg be nem telik a pogányok ideje.
Jelek lesznek a napban, a holdban és a csillagokban, a földön pedig a tenger zúgása és háborgása miatt kétségbeesnek a népek tanácstalanságukban. Az emberek elájulnak a félelemtől és annak sejtésétől, ami az egész földre vár, mert az egek tartóerői megrendülnek. És akkor meglátják az Emberfiát, amint felhőben jön nagy hatalommal és dicsőséggel. Amikor ezek elkezdődnek, egyenesedjetek fel és emeljétek fel fejeteket, mert megváltásotok közel van.
Mondott nekik egy példázatot is:
– Nézzétek meg a fügefát, és mind a fákat! Amikor látjátok, hogy kihajtanak, már magatoktól is tudjátok, hogy közel a nyár. Így ti is, amikor látjátok, hogy mindezek bekövetkeznek, tudjátok meg: közel van Isten országa! Bizony, mondom nektek: nem múlik el ez a nemzedék, amíg mindez meg nem történik. Az ég és a föld elmúlik, de az én igéim nem múlnak el.
Vigyázzatok magatokra, nehogy elnehezedjék szívetek a kicsapongástól, a részegségtől vagy a megélhetés gondjaitól; nehogy váratlanul lepjen meg titeket az a nap, mint valami csapda! Úgy fog ugyanis rátörni mindazokra, akik a föld színén laknak.
Legyetek tehát éberek, és szüntelenül imádkozzatok, hogy legyen erőtök kimenekülni mindazokból, amik történni fognak; és hogy megállhassatok az Emberfia előtt!
Nappal a Templomban tanított, az éjszakákat pedig az Olajfák hegyén töltötte. Kora reggel az egész nép hozzá sietett, hogy hallgassa őt a Templomban.