1
1Volt Husz földjén egy Jób nevű férfi. Feddhetetlen, derék ember volt, félte az Istent és kerülte a rosszat. 2Hét fia és három lánya született.2
1Történt egy napon, hogy az Isten fiai fölkerekedtek, és az Úr színe elé járultak. Közöttük volt a sátán is. 2Ekkor az Úr így szólt a sátánhoz: „Honnét kerülsz ide?” A sátán azt felelte az Úrnak: „Szerte bebarangoltam a földet és kószáltam rajta.”3
Jób elátkozza születése napját. 1Jób ezután megnyitotta száját, s elátkozta születése napját. 2Így szólt:4
Bizalom Istenben. 1Válaszolt, s így szólt a temáni Elifáz: 2Terhedre van tán, ha beszélünk hozzád? Ki tudná magába fojtani itt a szót?5
1Emeld föl hangodat! Ki ad feleletet? Melyik szenthez akarsz folyamodni? 2Valóban, bosszúság marja az együgyűt, halálba kergeti haragja a balgát.6
Az ember csak maga tudja a baját 1Jób ekkor válaszolt és így szólt: 2Ha mérlegre tudnám tenni bánatomat, és minden bajomat megmérhetném,7
1Nem szolgálat az ember sorsa a földön? Nem napszámos módján tölti el napjait? 2Olyan, mint a rabszolga, ki árnyékba vágyik, olyan, mint a napszámos, ki a bérét várja.8
Isten igazságossága 1Ekkor Bildád szólt és így válaszolt: 2Meddig akarsz még ily módon beszélni? Mint dühöngő vihar, szállnak szádból a szók.9
Isten igazságossága és a jog 1Jób akkor válaszolt és így szólt: 2Igenis jól tudom, hogy a dolog így áll. Lehet Isten előtt embernek igaza?10
1Undorral tekintek saját életemre, szabadon hagyom, áradjon panaszom, gyötrődő lelkemet kiöntöm. 2Esengek Istenhez: Ne ítélj el! Hadd tudjam meg, miért támadtál meg!11
Isten bölcsessége belátást kíván 1Ekkor a naamai Cofár szólalt meg: 2Maradhat válasz nélkül ez a szóáradat, adhatunk igazat egy ilyen szájhősnek?12
Isten bölcsessége és hatalma 1Jób válaszolt erre és így szólt: 2Ti valóban bölcs emberek vagytok, sírba száll a bölcsesség, ha ti meghaltok.13
1Nézzétek, szememmel ezt én mind láttam, fülemmel hallottam és jól megjegyeztem. 2Amiket ti tudtok, azt mind tudom én. Nem állok semmiben hátrább, mint ti álltok.14
1Minden ember, aki anyától született, szegény a napokban, de jóllakik gonddal. 2Mint virág kinyílik, azután elhervad, eltűnik, mint árnyék, nincsen maradása.15
Jób szavaival ítéletet von magára 1Temáni Elifáz válaszolt és így szólt: 2Biztos tudás nélkül beszél-e bölcs ember? Benső világát csak széllel béleli-e,16
Menekülés az igazságos Istenhez 1Jób ekkor válaszolt és így szólt: 2Hallottam már elég efféle beszédet. Vigasztalók vagytok ti itt egytől egyig!17
1Összetörött immár énbennem a lélek, és miattam gyűlnek egybe a sírásók. 2Valóban, gúnyolódók céltáblája lettem, s azt kell egyre néznem, hogyan civakodnak.18
A harag hiábavaló. 1Válaszul így beszélt a suachi Bildád: 2Mikor teszel végre pontot beszédedre? Azt gondolod tán, hogy nem merünk szólni?19
1Jób akkor válaszolt és így szólt: 2Meddig akartok még gyötörni, kínozni, beszédetekkel egyre marcangolni?20
Az igazságosság nem ismer kivételt. 1Naamai Cofár válaszolt és így szólt: 2Elmém erre válaszolni kíván, nagy bennem emiatt a nyugtalanság.21
1Jób akkor válaszolt és így szólt: 2Most hát hallgassatok szómra figyelmesen, ebben álljon mostan a vigasztalástok.22
Isten igazságosan büntet 1Temáni Elifáz válaszolt és így szólt: 2Hajthat-e az ember hasznot az Istennek? Akinek esze van, csak magának használ.23
Isten távolmaradása 1Erre Jób válaszolt és így szólt: 2Panaszom még ma is keserűen hangzik, súlyosan ránehezül keze sóhajomra.24
1Miért nem ad időt a Mindenható, és miért nem látják meg barátai a napjait? 2A gonoszok eltolják a mezsgyekövet, a pásztort és a nyájat megrabolják.25
A Mindenható dicsőítése 1A suachi Bildád válaszolt és így szólt: 2Annál a hatalom, annál a borzalom, ki a magas égben fenntartja a békét.26
Bildád szavai hiábavalók 1Jób akkor válaszolt és így szólt: 2Sokat segítettél a tehetetlenen, az erőtlen karnak támaszul szolgáltál;27
Az ártatlan Jób ismeri Isten hatalmát Cofár beszéde: Az átkozott 1Jób folytatta beszédét és így szólt: 2Amint igaz, hogy él az Isten, ki elvette igazam, s a Mindenható keserűvé tette a szívem,28
Az ember maga nem tehet szert bölcsességre 1Van hely, ahol ezüstöt találnak, olyan hely is akad, hol aranyat mosnak. 2Föld mélyéről hozzák felszínre a vasat, és a kövekből rezet olvasztanak.29
Jób panasza és védekezése A) A régi szép napok. 1Jób folytatta beszédét és így szólt: 2Ó, ki hozza vissza a régmúlt hónapokat, a napokat, amikor Isten oltalmazott?30
B) A mostani nyomorúság C) Jób védekezése 1De most kinevetnek a nálam ifjabbak, akiknek az apját arra sem méltattam, hogy juhászkutyámnak megfogadjam. 2Mit ért volna nekem kezüknek ereje? Eltűnt már belőlük az erőnek telje.31
1A saját szememmel szövetségre léptem, hogy soha kívánsággal lányra nem nézek. 2Különben odafönt mit kapnék Istentől, milyen örökséget a Mindenhatótól?32
Elihu veszi át a szót. 1A három férfi felhagyott vele, hogy Jóbnak felelgessen, mert igaz volt a saját szemében. 2Ekkor fölgerjedt a Rám nemzetségből való Barákel fiának, a Búzból való Elihunak a haragja. Jób ellen támadt fel haragja, mert az Isten előtt igaznak gondolta magát.33
Jób elbizakodottsága. 1Tehát, Jób, figyelj most minden egyes szómra, minden beszédemet jegyezd meg magadnak! 2Lám, szólásra nyitottam a számat, nyelvem máris forog a szám üregében.34
A három bölcs kudarca 1Ezután Elihu folytatta és így szólt: 2Bölcsek, hallgassátok meg a szavaimat, szakértők, figyeljetek ide!35
Az ember tettei nem közömbösek az Isten számára 1Elihu ekkor folytatta és így szólt: 2Tán helyesnek tartottad, amikor azt mondtad: „Inkább nekem van igazam, nem az Istennek?”36
Jób szenvedésének igazi értelme 1Elihu folytatta és így szólt: 2Várjál csak egy kicsit, hadd oktassalak ki! Mert tovább is tudok Isten mellett szólni.37
1Ezért fogja el a szívem ijedelem, ezért dobog olyan hangosan a helyén. 2Hallgassátok dörgő hangját figyelemmel, a dübörgést, amely előtör szájából!38
A teremtés megszégyeníti Jóbot 1Ekkor az Úr felelt Jóbnak a viharból, és így szólt: 2Világraszóló tervemet ki homályosítja el oly szavakkal, amelyekből hiányzik a tudás?39
1Tudod-e, mikor ellik a kőszáli kecske? Megfigyelted, mikor vajúdnak az őzek, 2tudod-e hány hónapig tart a vemhességük? Ismered az időt, hogy mikor ellenek?40
Az Úr uralkodik a gonosz hatalmakon 1Akkor az Úr Jóbhoz fordult, s így szólt: 2A Mindenhatóval pörlekedő meghajol-e vajon? Aki Istent akarja bírálni, feleljen!41
1Nézd, csalatkozol reménységedben, puszta tekintete legyőzi az embert. 2Hogyha fölébresztik, dühroham fogja el. Ki volna képes ellenállni neki?42
Jób utolsó felelete. 1Jób válaszolt az Úrnak, s így szólt: 2Most már tudom, hogy akármit megtehetsz, nincs gondolat, amely neked lehetetlen.
Mt ◦ Mk ◦ Lk ◦ Jn ◦ ApCsel ◦ Róm ◦ 1Kor ◦ 2Kor ◦ Gal ◦ Ef ◦ Fil ◦ Kol ◦ 1Tesz ◦ 2Tesz ◦ 1Tim ◦ 2Tim ◦ Tit ◦ Filem ◦ Zsid ◦ Jak ◦ 1Pt ◦ 2Pt ◦ 1Jn ◦ 2Jn ◦ 3Jn ◦ Júd ◦ Jel
Ter ◦ Kiv ◦ Lev ◦ Szám ◦ MTörv ◦ Józs ◦ Bír ◦ Rut ◦ 1Sám ◦ 2Sám ◦ 1Kir ◦ 2Kir ◦ 1Krón ◦ 2Krón ◦ Ezd ◦ Neh ◦ Tób ◦ Jud ◦ Esz ◦ Jób ◦ Zsolt ◦ Péld ◦ Préd ◦ Én ◦ Bölcs ◦ Sir ◦ Iz ◦ Jer ◦ Siral ◦ Bár ◦ Ez ◦ Dán ◦ Oz ◦ Jo ◦ Ám ◦ Abd ◦ Jón ◦ Mik ◦ Náh ◦ Hab ◦ Szof ◦ Ag ◦ Zak ◦ Mal ◦ 1Mak ◦ 2Mak
Ter ◦ Kiv ◦ Lev ◦ Szám ◦ MTörv ◦ Józs ◦ Bír ◦ Rut ◦ 1Sám ◦ 2Sám ◦ 1Kir ◦ 2Kir ◦ 1Krón ◦ 2Krón ◦ Ezd ◦ Neh ◦ Tób ◦ Jud ◦ Esz ◦ Jób ◦ Zsolt ◦ Péld ◦ Préd ◦ Én ◦ Bölcs ◦ Sir ◦ Iz ◦ Jer ◦ Siral ◦ Bár ◦ Ez ◦ Dán ◦ Oz ◦ Jo ◦ Ám ◦ Abd ◦ Jón ◦ Mik ◦ Náh ◦ Hab ◦ Szof ◦ Ag ◦ Zak ◦ Mal ◦ 1Mak ◦ 2Mak