24
Miért nem ad időt a Mindenható, és miért nem látják meg barátai a napjait?
A gonoszok eltolják a mezsgyekövet, a pásztort és a nyájat megrabolják.
Az árvától elhajtják a szamarát, s elviszik zálogba az özvegy tehenét.
A szegény embert leszorítják az útról, mindnyájan elbújnak a föld szegényei.
Mint a vadszamarak, mennek a pusztába – gyermekük éhsége űzi őket oda –, kiaszott pusztában élelmet keresnek.
A mihaszna ember földjét learatják, ők szüretelik le a gonosz szőlejét.
Meztelen alusznak, minden ruha nélkül, és ha hideg van is, nincsen takarójuk.
Rájuk zúdul az eső a hegyekből, jobb menedék híján sziklához lapulnak.
Az árváktól is elrabolják földjüket, elveszik zálogba a szegény köntösét.
Mezítelen járnak, szinte ruha nélkül, és éhesek, mikor kévéket vonszolnak.
Malomkövük sincsen olajat préselni, kádakat taposnak, mégis szomjúhoznak.
A városból égig hatol a félholtak szava, és a meggyötörtek lelke fölkiált, de az Isten néma marad panaszukra.
Mások is ellene vannak a világosságnak, azok, akik nem ismerik az útjait, és nem maradnak meg az ösvényein.
Fölkel a gyilkos a sötét éjszakában, s megöli a szegényt és a nyomorultat. Tolvaj ólálkodik éjszaka idején, betör a házakba, amikor sötét van.
Az alkonyatot lesi a házasságtörő. „Nem lát meg senki sem” – gondolja magában, s eltakarja arcát, fátyolt borít rá.
Mikor nappal van, akkor bezárkóznak, nem akarnak tudni a világosságról.
Mindnyájuknak borzalom a reggel, mert a félelmeit megtapasztalják.
A világosság elől gyorsan elmenekül, s nem veszi az irányt a magaslatok felé. Átkozott a birtokrésze a földön.
Hőség és szárazság nyeli el a vizét, maradék búzáját az aszály emészti meg.
Felejtse el még az anyja méhe is! A nevére úgysem gondol többé senki. Törjön ketté, mint a fa, vesszen a gonoszság!
Gyötörte a meddőt, ki nem szült gyermeket, és nem tett jót sose az özveggyel.
Hatalma hosszú életet ad az erősnek, talpára áll újra, ki élni nem remélt.
Biztonságot ad, ha bízik benne, a szeme őrködik ösvényei fölött.
Egyszer emelkedik, aztán meg letűnik, elhervad, mint a sósfű, amelyet gyűjtenek, éppen úgy levágják, mint a kalászt.
Vagy talán nem így van? Ki tud megcáfolni? Ki tudja semmivé tenni beszédemet?
Minden fejezet...