21
Jób akkor válaszolt és így szólt:
Most hát hallgassatok szómra figyelmesen, ebben álljon mostan a vigasztalástok.
Hogyha elviseltek, akkor hát szólok, aztán ha szóltam, ám gúnyolódjatok.
Emberek ellen szól tán panaszom? Miért is ne volna fogytán a türelmem?
Forduljatok felém! És szörnyülködjetek! Szátokat tapassza be a kezetek!
Mikor rágondolok, biz’ felháborodom, és egész testemet iszonyat fogja el.
Miért maradnak a gonoszok életben? Magas kort érnek meg erő s egészségben.
Jó erőben állnak előttük fiaik, szemük előtt virul minden sarjadékuk.
Házuk biztonságban minden veszély ellen, Isten verő botja sose éri őket.
Fedez a bikájuk, s nem terméketlen, tehenük megellik, nem vetél el soha.
Fiaikat, mint a nyájat, szabadon engedik, és szarvasként ugrálnak gyermekeik.
Énekelnek a dob és citeraszóhoz, a furulya hangjára meg ujjonganak.
Boldogság közepette töltik napjaikat, békességgel szállnak le az alvilágba.
Bár kérték az Istent: „Maradj tőlünk távol! Nem akarunk tudni semmit útjaidról!
Vajon ki a Mindenható, hogy szolgáljunk neki, s mi haszonnal járna hozzá imádkozni?”
Nem saját kezükben van a szerencséjük? Gonoszoknak terve távol esik tőle.
Hányszor alszik ki a gonoszoknak fénye? Hányszor borítja el őket veszedelem? Hányszor pusztítja el mérgesen vagyonuk?
Legyenek olyanok, mint a pozdorja a szélben, vagy mint a pelyva, mit a vihar kerget?
Fiainak tartogatja Isten a büntetést? Neki fizessen meg, hogy megemlegesse!
Saját szeme lássa boldogtalanságát, neki kelljen inni a Mindenható haragjából!
Mit törődik vele, mi lesz háznépével, ha hónapjainak már betelt a számuk.
Istent akarja tán oktatni valaki, aki ítélkezik az angyalok fölött is?
Az egyik, mikor meghal, boldogság övezi, nincsen semmi gondja és egészen nyugodt.
Pattanásig feszül ágyéka a hájtól, csontjának veleje jól át van itatva.
A másik, mikor meghal, keserű a szíve: soha életében nem volt része jóban.
Mind a ketten együtt fekszenek a porban, és együtt lepi el őket a rothadás.
Látjátok, tudom jól, miket gondoltok, és azt a tervet is, mit ellenem szőtök.
Biztos gondoljátok: Hol a nagyúr háza, és hol található a gonoszok sátra?
Vándor utasoktól nem kérdeztétek vagy nem értettétek meg a jeleiket?
„A bűnöst megkímélte a romlás napjáig, de haragjának napján elragadja.”
Ki veti szemére az élete módját, az üzelmeiért ki fizet meg neki?
Díszes kísérettel viszik sírjába, és gondját viselik a sírhantjának.
Könnyűnek találja a völgy kavicsait, és felvonul mögötte az egész világ.
Csupa hiúsággal hogy vigasztalnátok? Végül is csak csalás, amit válaszoltok.
Minden fejezet...