A három bölcs kudarca
34 Ezután Elihu folytatta és így szólt: Bölcsek, hallgassátok meg a szavaimat, szakértők, figyeljetek ide! Mert a fülnek meg kell vizsgálnia a szót, úgy, mint ahogy az íny ízleli az ételt. Csak ami helyes, azt választjuk magunknak, kutassuk hát ki magunk között, mi a jó. Lám, Jób azt mondja: „Igaz ember vagyok, Isten volt, aki elvette igazamat. Bírám kegyetlenül ellenem van, nem gyógyul a sebem, pedig nem vétkeztem.” Hol van még egy olyan ember, mint amilyen Jób, aki a gyalázkodást úgy issza, mint a vizet, aki a gonosztevők társává szegődött, és összejár a gonoszokkal? Valóban azt mondta: „Mit ér az embernek, hogyha barátságban él is az Istennel.” Ezért bölcs emberek, hallgassatok rám! Az igazságtalanság távol áll Istentől, a Mindenható nem követ el álnokságot. A tettei szerint fizet az embernek, és aszerint bánik vele, ahogyan él. Isten gonoszságot nem művelhet, a Magasságbeli nem ferdíti el az igazságot. Vajon ki bízta rá a földet, s a földkerekséget ki alapította? Ha visszavonná a fuvallatát, és ha visszaszívná a leheletét, akkor minden élő rögtön elpusztulna, és az ember is visszatérne a porba. Hogyha okos vagy, akkor figyelj ide, és a beszédemre nyisd ki a füledet! Törvény ellensége tud-e kormányozni? Kárhoztatod-e az egészen igazat? Aki azt mondja a királynak: „Te istentelen!” A nemeseknek meg: „Ó, ti gonosztevők!” Aki nem elfogult a fejedelmek iránt, s a gazdagot nem becsüli többre a szegénynél, mert hiszen mind az ő kezének művei. Éjszaka idején hirtelen meghalnak. Nagyurak is reszketnek, aztán eltűnnek, erőlködés nélkül végez az erősekkel. Látja szeme az ember útjait, és minden lépését szemmel tartja. Nincs számára sötét és nincsen éjszaka, hol a gonosztevők el tudnának bújni. Nem tűzött ki időt az ember számára, mikor járuljon Istene ítélőszéke elé. Összetöri – vizsgálat nélkül – a hatalmasokat, és másokat ültet a helyükre. Mivel tud tetteikről, letaszítja őket – éjjel –, és szétzúzódnak. Gonosztevők gyanánt ütlegeli őket, olyan helyen, ahol akárki láthatja. Ha szemére vetik: „Ezek, lám, elhagyták, útjait követni nem voltak hajlandók; elhatolt hozzá a szegények jajszava, és az elnyomottak hangját meghallotta, mégis nyugodt maradt, nem zavarja semmi, arcát eltakarja és senki sem látja”, így van ez, mert sajnálja az egyest és a népet, s mert a gonosztevőt a balszerencse hálójára bízza. Hogyha aztán ez így szól az Istenhez: „Megtévesztettelek, de többé nem vétkezem, hogyha vétkeztem, hát légy most a tanítóm, ha gonoszságot tettem, többé nem teszek”, véleményed szerint meg kell-e büntetnie, csak azért, mert te elveted az ítéletét? Rajtad a sor, válassz! Nem én vagyok soron. Ezért mondd ki bátran, amit gondolsz! Az okos emberek azt mondják majd nekem, s minden bölcs férfiú, aki figyelt rám: „Esztelen volt Jób, amikor így beszélt, és szavában nem volt bölcsesség. Tedd hát próbára, jó alaposan, mert mint egy esztelen, úgy feleselt vissza. Mert a bűnét megtoldotta galádsággal, s kétségbe vonja a jogrendet közöttünk, és szószátyárkodik az Isten ellen.”
Minden fejezet...