Az ember tettei nem közömbösek az Isten számára
35 Elihu ekkor folytatta és így szólt: Tán helyesnek tartottad, amikor azt mondtad: „Inkább nekem van igazam, nem az Istennek?” Hisz kijelentetted: „Nos, hát mi van abban? Mit ártottam neked, amikor vétkeztem?” Erre most megfelelek neked, s veled együtt a barátaidnak is. Tekints föl az égre, nyisd ki a szemedet! Nézz föl az égboltra, magasan fölötted! Ha bűnt követsz el, hogyan árthatsz neki, és ha sok a bűnöd, mivel károsítod? Ha meg igaz vagy, mit adsz ezzel neki, mi az, amit kezedből kaphatna? Csak a magadfajtáknak számít gonoszságod, az ember fiának erényes életed. Jajveszékelnek az elnyomók miatt, segítséget hívnak a hatalmasok ellen, de azt nem kérdezik: „Hol az én Teremtőm, ki éjnek idején is dalt fakaszt ajkamon? Többre tanított minket, mint az állatokat, az ég madarainál okosabbá tett!” Kiáltoznak, de ő nem ad feleletet, amikor a hatalmasok gőgjét nézik. Hiú kiáltásra nem hallgat az Isten, azzal nem törődik a Mindenható. És ha azt mondod: „Hiszen nem is lát, ügyem előtte van, s folyvást rá várok”, aztán folytatod: „Haragja nem büntet, úgy látszik, az ember bűne nem érdekli”, akkor Jób a száját fecsegésre nyitja, és értelem nélkül szaporítja a szót.
Minden fejezet...