9
Felele pedig Jób, és monda:
Igaz, jól tudom, hogy így van; hogyan is lehetne igaz a halandó ember Istennél?
(Jób 4,17-19)
Ha perelni akarna ő vele, ezer közül egy sem felelhetne meg néki.
(Jób 22,20; Zsolt 1,4;73,19.20)
Bölcs szívű és hatalmas erejű: ki szegülhetne ellene, hogy épségben maradjon?
(Ésa 45,9.10)
A ki hegyeket mozdít tova, hogy észre se veszik, és megfordítja őket haragjában.
A ki kirengeti helyéből a földet, úgy hogy oszlopai megrepedeznek.
A ki szól a napnak és az fel nem kél, és bepecsételi a csillagokat.
(Józs 10,12.13)
A ki egymaga feszítette ki az egeket, és a tenger hullámain tapos.
(Jób 4,17-19;9,2;15,14-16)
A ki teremtette a gönczölszekeret, a kaszás csillagot és a fiastyúkot és a délnek titkos tárait.
(Ámós 5,8)
A ki nagy dolgokat cselekszik megfoghatatlanul, és csudákat megszámlálhatatlanul.
(Jób 5,10)
Ímé, elvonul mellettem, de nem látom, átmegy előttem, de nem veszem észre.
Ímé, ha elragad valamit, ki akadályozza meg; ki mondhatja néki: Mit cselekszel?
(Jób 2,11;25,2-6)
Ha az Isten el nem fordítja az ő haragját, alatta meghajolnak Ráháb czinkosai is.
Hogyan felelhetnék hát én meg ő néki, és lelhetnék vele szemben szavakat?
A ki, ha szinte igazam volna, sem felelhetnék néki; kegyelemért könyörögnék ítélő birámhoz.
Ha segítségül hívnám és felelne is nékem, még sem hinném, hogy szavamat fülébe vevé;
(Zsolt 138,8.12; Zsid 4,13)
A ki forgószélben rohan meg engem, és ok nélkül megsokasítja sebeimet.
(Jób 1,19)
Nem hagyna még lélekzetet se vennem, hanem keserűséggel lakatna jól.
Ha erőre kerülne a dolog? Ímé, ő igen erős; és ha ítéletre? Ki tűzne ki én nékem napot?
(Zsolt 104,2.3)
Ha igaznak mondanám magamat, a szájam kárhoztatna engem; ha ártatlannak: bűnössé tenne engemet.
Ártatlan vagyok, nem törődöm lelkemmel, útálom az életemet.
(Jób 1,8;2,3;23,10-12)
Mindegy ez! Azért azt mondom: elveszít ő ártatlant és gonoszt!
(2Móz 14,31; Ésa 51,15)
Ha ostorával hirtelen megöl, neveti a bűntelenek megpróbáltatását.
A föld a gonosz kezébe adatik, a ki az ő biráinak arczát elfedezi. Nem így van? Kicsoda hát ő?
(Péld 3,11)
Napjaim gyorsabbak valának a kengyelfutónál: elfutának, nem láttak semmi jót.
Ellebbentek, mint a gyorsan járó hajók, miként zsákmányára csap a keselyű.
Ha azt mondom: Nosza elfelejtem panaszomat, felhagyok haragoskodásommal és vidám leszek:
(Jób 33,4.1Móz;2,7)
Megborzadok az én mindenféle fájdalmamtól; tudom, hogy nem találsz bűntelennek engem.
Rossz ember vagyok én! Minek fáraszszam hát magamat hiába?
(Zsolt 73,13.14)
Ha hóvízzel mosakodom is meg, ha szappannal mosom is meg kezeimet:
(Jer 2,22)
Akkor is a posványba mártanál engem és az én ruháim is útálnának engem.
(Jób 2,9.10)
Mert nem ember ő, mint én, hogy néki megfelelhetnék, és együtt pörbe állanánk.
(Luk 12,17-21;16,19.23)
Nincs is közöttünk igazlátó, a ki kezét közbe vethesse kettőnk között!
(Péld 28,9; Ján 9,31; Ésa 1,15)
Venné csak el rólam az ő veszszejét, és az ő rettentésével ne rettegtetne engem:
(Jób 21,14.15)
Akkor szólanék és nem félnék tőle: mert nem így vagyok én magammal!
(Jób,9 21. 1 Ján. 3,21.)
Minden fejezet...