5
Kiálts csak! Van-é, a ki felelne néked? A szentek közül melyikhez fordulsz?
Mert a bolondot boszúság öli meg, az együgyűt pedig buzgóság veszti el.
Láttam, hogy egy bolond gyökerezni kezdett, de nagy hamar megátkoztam szép hajlékát.
(Zsolt 37,35.36)
Fiai messze estek a szabadulástól: a kapuban megrontatnak, mert nincs, a ki kimentse őket.
A mit learatnak néki, az éhező eszi meg, a töviskerítésből is elviszi azt, kincseiket tőrvetők nyelik el.
(Zsolt 73,12; Jer 12,1)
Mert nem porból támad a veszedelem s nem földből sarjad a nyomorúság!
Hanem nyomorúságra születik az ember, a mint felfelé szállnak a parázs szikrái.
(Jób 7,16)
Azért én a Mindenhatóhoz folyamodnám, az Istenre bíznám ügyemet.
(Jób 2,10)
A ki nagy, végére mehetetlen dolgokat művel, és csudákat, a miknek száma nincsen.
(Jób 9,10; Zsolt 72,18; Róm 11,33)
A ki esőt ad a földnek színére, és a mezőkre vizet bocsát.
(Zsolt 135,7)
Hogy az alázatosokat felmagasztalja, és a gyászolókat szabadulással vidámítsa.
(1Sám 2,7.8)
A ki semmivé teszi a csalárdok gondolatait, hogy szándékukat kezeik véghez ne vihessék.
(Nehem 4,15; Zsolt 33,10; Ésa 8,10)
A ki megfogja a bölcseket az ő csalárdságukban, és a hamisak tanácsát hiábavalóvá teszi.
Nappal sötétségre bukkannak, és délben is tapogatva járnak, mint éjszaka.
(5Móz 28,29)
A ki megszabadítja a fegyvertől, az ő szájoktól, és az erősnek kezéből a szegényt;
(Zsolt 52,4.7)
Hogy legyen reménysége a szegénynek, és a hamisság befogja az ő száját.
(Zsolt 63,12; Ésa 52,15)
Ímé, boldog ember az, a kit Isten megdorgál; azért a Mindenhatónak büntetését meg ne utáljad!
(Péld 3,11.12; Jak 1,2)
Mert ő megsebez, de be is kötöz, összezúz, de kezei meg is gyógyítanak.
(5Móz 32,39)
Hat bajodból megszabadít, és a hetedikben sem illet a veszedelem téged.
(Zsolt 91,13; Péld 24,16)
Az éhínségben megment téged a haláltól, és a háborúban a fegyveres kezektől.
(Róm 11,34)
A nyelvek ostora elől rejtve leszel, és nem kell félned, hogy a pusztulás rád következik.
(Zsolt 52,4-7)
A pusztulást és drágaságot neveted, és a fenevadaktól sem félsz.
(Zsolt 34,11;Zsolt 91,13)
Mert a mezőn való kövekkel is frigyed lesz, és a mezei vad is békességben lesz veled.
(Hós 2,17)
Majd megtudod, hogy békességben lesz a te sátorod, s ha megvizsgálod a te hajlékodat, nem találsz benne hiányt.
Majd megtudod, hogy a te magod megszaporodik, és a te sarjadékod, mint a mezőn a fű.
(Jób 42,11-17; Zsolt 127,3.4)
Érett korban térsz a koporsóba, a mint a maga idején takaríttatik be a learatott gabona.
(Jób 29,25)
Ímé ezt kutattuk mi ki, így van ez. Hallgass erre, jegyezd meg magadnak.
(Jób 3,1-26;2,10)
Minden fejezet...