Hét diakónus választása.
6 Azokban a napokban, mivel egyre nőtt a tanítványok száma, zúgolódás támadt a görögök között a zsidók ellen, mert özvegyeiket elhanyagolták a mindennapi alamizsnaosztogatásnál. Ezért a tizenkettő összehívta a tanítványok gyülekezetét. „Nem volna rendjén, mondták, hogy az asztalnál szolgáljunk, s közben elhanyagoljuk az Isten igéjét. Azért testvérek, válasszatok ki magatok közül hét jó hírben álló, bölcs és Szentlélekkel eltelt férfit, és ezeket állítjuk be ebbe a munkába. Mi pedig majd az imádságnak és az ige szolgálatának szenteljük magunkat.” Ez a beszéd az egész gyülekezet tetszésétmegnyerte. Kiválasztották tehát Istvánt, akit hit és Szentlélek töltött el, továbbá Fülöpöt, Prohoroszt, Nikánort, Timont, Parmenászt és Miklóst, az antióchiai prozelitát. Ezeket az apostolokhoz kísérték, azok pedig imádság közben rájuk tették kezüket. Isten igéje meg tovább terjedt, úgyhogy a tanítványok száma igen megnövekedett Jeruzsálemben, sőt a papok közül is tömegesen hódoltak meg a hitnek.