511 Egy Ananiás nevű férfi feleségével, Szafírával együtt eladta egyik birtokát. 22 Feleségének tudtával azonban visszatartott az árából s csak egy részt vitt magával és azt tette az apostolok lába elé. 33 Péter azonban így szólt hozzá: „Ananiás, hogyan csábíthatta el szívedet a sátán, hogy be akarod csapni a Szentlelket, s hogy magadnál tartasz egy részt a föld árából? 44 Ugye a magadé maradhatott volna, ha pedig eladod, te rendelkezhettél volna vele? Miért vetemedtél ilyen dologra? Nem embereknek hazudtál, hanem az Istennek!” 55 E szavak hallatára Ananiás holtan rogyott össze. Nagy félelem fogta el mindazokat, akik ezt hallották. 66 A fiatalabb emberek pedig mindjárt fölemelték, aztán kivitték és eltemették. 77 Körülbelül három óra múlhatott el, amikor belépett felesége, mit sem tudva a történtekről. 88 „Mondd csak (asszony), szólította meg Péter, csakugyan ennyiért adtátok el a földet?” „Igen, ennyiért” – felelte az. 99 Péter ekkor rászólt: „Mire való volt megegyeznetek abban, hogy próbára tegyétek az Úr Lelkét? Nézd, azok, akik eltemették férjedet, már a küszöbre tették lábukat, hogy téged is kivigyenek.” 1010 Erre az nyomban holtan rogyott össze lábainál. A belépő ifjak már halva találták; kivitték tehát és férje mellé temették. 1111 Nagy félelem fogta el az egész egyházat, s mindenkit, aki csak hallott erről az eseményről.
Az egyház növekedése.
1212 Az apostolok által sok csodajel történt a nép között. Mindnyájan teljes egyetértésben tartózkodtak Salamon tornácában. 1313 Mások közül senki sem mert közéjük elegyedni, a nép azonban nagyra becsülte őket. 1414 Az Úrban hívő férfiak és nők sokasága pedig egyre növekedett. 1515 Végül még a betegeket is kivitték az utcákra, s ott ágyakra és hordszékekre fektették őket, hogy ha Péter arra megy, legalább az árnyéka érje valamelyiküket (s megszabaduljanak betegségüktől). 1616 Sőt a Jeruzsálemhez közel eső helységek népe is odatódult, magukkal hozva a betegeket és a tisztátalan lelkektől gyötörteket, s ezek mind meggyógyultak.
Az apostolokat újabb üldözés éri.
1717 De a főpapot és környezetét – vagyis a szadduceusok pártját – féltékenység fogta el. 1818 Lefogatták tehát az apostolokat és nyilvános börtönbe vetették őket. 1919 Az Úr angyala azonban éjjel kinyitotta a börtön ajtaját, kivezette őket és így szólt hozzájuk: 2020 „Menjetek, álljatok ki és hirdessétek a népnek a templomban az erről az életről szóló tanítást!” 2121 Hallgattak rá, s virradatkor bementek a templomba és prédikálni kezdtek. Mikor a főpap és kísérete megérkezett, összehívták a főtanácsot – vagyis a zsidó nép összes véneit – és üzentek a börtönbe, hogy vezessék elő őket. 2222 De mikor a szolgák odaértek (és kinyitották) a börtönt, nem lelték őket. Visszatértek tehát és jelentették: 2323 „A börtönt ugyan gondosan zárva találtuk, az őrök is ott álltak az ajtó előtt, de amikor benyitottunk, odabenn senkit sem találtunk.” 2424 A templomőrség parancsnoka és a főpapok a hír hallatára nem tudták elképzelni, mi történhetett. 2525 Egyszer csak beállított valaki s hírül hozta nekik: „Azok a férfiak, akiket ti börtönbe vetettetek, a templomban vannak és tanítják a népet.” 2626 Erre a parancsnok szolgáival együtt elment és elhozta őket. Erőszakot nem alkalmaztak, mert féltek, hogy a nép kövekkel támad ellenük. 2727 Elővezették tehát őket és a főtanács elé állították. Majd a főpap kérdőre vonta őket: 2828 „Szigorúan megparancsoltuk nektek, hogy ne tanítsatok róla, és mégis egész Jeruzsálemet elárasztottátok tanításotokkal, s ránk akarjátok hárítani annak az embernek a vérét.” 2929 De Péter és a többi apostol így válaszolt: „Inkább kell engedelmeskedni Istennek, mint az embereknek! 3030 Atyáink Istene föltámasztotta Jézust, akit ti a keresztfára feszítve meggyilkoltatok. 3131 Isten jobbja Fejedelemmé és Üdvözítővé emelte őt, hogy megtérítse Izraelt és megbocsássa bűneit. 3232 Ezeknek a dolgoknak tanúi vagyunk mi és a Szentlélek, akit Isten megadott mindazoknak, akik engedelmeskednek neki.” 3333 A hallgatóság erre olyan haragra lobbant, hogy arra gondoltak, megölik őket.
Gamáliel tanácsa.
3434 Fölállt azonban a főtanács egyik tagja, egy Gamáliel nevű farizeus, az egész nép előtt tiszteletben álló törvénytudó. Rövid időre kiküldette a vádlottakat, majd ezt a beszédet intézte a többiekhez: 3535 „Izraelita férfiak: fontoljátok meg, mit akartok tenni ezekkel az emberekkel. 3636 Nemrégiben föllépett ugyanis Teudás, aki nagyra tartotta magát. Szám szerint mintegy négyszáz férfi csatlakozott hozzá, de őt megölték, azokat pedig, akik hittek benne, szétverték és megsemmisítették. 3737 Utána meg a galileai Júdás lépett föl a népszámlálás idején és maga köré csábította a népet. Elpusztult azonban ő is, és minden követője szétszóródott. 3838 Ezért én most azt mondom nektek: ne zaklassátok ezeket az embereket, hanem engedjétek őket szabadon. Ha ugyanis ez a törekvés vagy ez a mozgalom emberektől származik, fölbomlik, 3939 de ha Istentől van, nem tudjátok szétoszlatni őket, különben úgy tűnnék föl, mintha Isten ellen tusakodnátok.” 4040 Azok igazat adtak neki. Behívatták az apostolokat, megbotoztatták őket, aztán meghagyták nekik, hogy ne beszéljenek Jézusról, s végül is szabadon engedték őket. 4141 Ők pedig örvendezve távoztak a főtanács elől, mivel méltóknak bizonyultak, hogy Jézusért gyalázatot szenvedjenek. 4242 Továbbra is mindennap tanítottak és hirdették a templomban és magánházakban Jézust, a Messiást.