Pál a császárhoz föllebbez.
25 Fesztusz három napra rá, hogy megérkezett a tartományba, föllátogatott Jeruzsálembe. A főpapok és az előkelő zsidók eléje járultak és előadták panaszukat Pál ellen. Azt a kegyet kérték tőle, hogy hozassa föl őt Jeruzsálembe. Így akarták ugyanis tőrbe csalni és eltenni láb alól. Fesztusz azonban azt válaszolta, hogy Pált Cézáreában őrizteti, maga pedig hamarosan elutazik. „Jöjjenek le velem azok, mondta, akik illetékesek a dologban, s emeljenek vádat ellene, ha valóban bűntényt követett el.” Legföljebb nyolc-tíz napig tartózkodott köztük, azután lement Cézáreába. Másnap elfoglalta helyét a bírói emelvényen és elővezettette Pált. Miután megjelent, a Jeruzsálemből lejött zsidók körülállták és sok súlyos vádat hoztak föl ellene, de bizonyítani nem tudták. Pál viszont így védekezett: „Én sem a zsidók törvénye, sem a templom, sem a császár ellen nem vétettem semmit.” Fesztusz azonban a zsidók kedvében akart járni, ezért ezt a kérdést intézte Pálhoz: „Beleegyezel abba, hogy fölmenj Jeruzsálembe és ezek mondjanak ítéletet fölötted az én jelenlétemben?” Pál azonban így válaszolt: „Császári bíróság előtt állok, itt kell ítélni fölöttem. A zsidókon semmi jogtalanságot sem követtem el, amint ezt magad is igen jól tudod. Ha vétkeztem, vagy valami halált érdemlő dolgot tettem, készen állok a halálra. Ha azonban vádaskodásuknak semmi alapja sincsen, senki sem ajándékozhat engem oda nekik. A császárhoz föllebbezek.” Fesztusz néhány szót váltott tanácsosaival, majd kijelentette: „A császárhoz föllebbeztél, a császár elé fogsz járulni.”Agrippa király látogatása Fesztusznál.
Néhány nap múlva Agrippa király és Berniké Cézáreába érkezett Fesztusz üdvözlésére. Több napja ott időztek már, amikor Fesztusz a király előtt szóvá tette Pál ügyét: „Félix itthagyott egy foglyot. Mikor Jeruzsálemben voltam, a zsidó főpapok és vének hozzám fordultak ügyében és elítélését követelték. Azt feleltem nekik, hogy a rómaiak senkit sem szoktak kiszolgáltatni, amíg a vádlottat nem szembesítik vádlóival s alkalmat nem adnak neki, hogy védekezhessék a vád ellen. Mikor aztán többen idejöttek, másnap késedelem nélkül az ítélőszékbe ültem és elővezettettem ezt a férfit. A vádlók előálltak, de nem hozakodtak elő ellene olyan gonoszság vádjával, mint én gondoltam volna, hanem vallásukkal kapcsolatbanvolt vitás kérdésük vele, meg valami meghalt Jézust illetően, akiről Pál azt erősítgette, hogy él. Mivel azonban én nem igazodom el ezekben a kérdésekben, megkérdeztem, hajlandó-e fölmenni Jeruzsálembe, hogy ott ítélkezzenek fölötte ebben az ügyben. Pál azonban föllebbezett, hogy ügyét tartsák fönn, hogy a császár döntsön róla. Ezért addig, amíg el nem tudom küldeni a császárhoz, őrizetben tartom.” „Magam is szeretném hallani ezt az embert” – mondta ekkor Agrippa Fesztusznak. „Holnap meghallgathatod” – válaszolta ő.