1411 Ikóniumban szintén a zsidók zsinagógájába tértek be, s olyan eredménnyel prédikáltak, hogy zsidók és pogányok tömegesen fogadták be a hitet. 22 A hitetlen zsidók azonban fölkeltették a pogányok rosszindulatát testvéreikkel szemben. 33 Mégis hosszabb ideig ott maradtak, bátran szólva az Úrról, aki maga tett bizonyságot kegyelmet hirdető tanítása mellett azzal, hogy általuk csodajeleket művelt. 44 A város lakóssága két pártra szakadt, mivel némelyek a zsidókkal, mások pedig az apostolokkal tartottak. 55 Végül a pogányok, valamint a zsidók vezetőikkel együtt támadásra készültek, hogy bántalmakkal illessék és megkövezzék őket. 66 Ők azonban megtudták ezt és elmenekültek Likaónia városaiba: Lisztrába és Derbébe s ezek környékére. 77 Ott hidették az evangéliumot. 88 Lisztrában élt akkor egy ember, aki nem tudott a lábára állni. Béna volt ugyanis születésétől fogva és még soha egy tapodtat sem tett. 99 Ez hallgatta Pál beszédét, ő pedig rátekintett és látta rajta, hogy elegendő hite van arra, hogy meggyógyuljon. 1010 Hangosan rákiáltott tehát: „Állj egyenesen a lábadra!” Az talpra ugrott és járni kezdett. 1111 Mikor a tömeg látta, bogy Pál mit művelt, likaóniai nyelven fölkiáltott: „Istenek szálltak le hozzánk emberi formát öltve!” 1212 Barnabást Zeusznak nevezték el, Pált pedig, minthogy ő vitte a szót, Hermésznek. 1313 Sőt a város előtt álló Zeusz-templom papja bikákat és koszorúkat hozatott a kapuk elé, és a tömeggel együtt áldozatot akart bemutatni. 1414 Amint Barnabás és Pál apostol ezt meghallották, ruhájukat megszaggatva a tömeg közé rohantak. 1515 „Emberek, mit csináltok? – kiáltották. Mi is hozzátok hasonló halandó emberek vagyunk, s éppen azt hirdetjük nektek, hogy ezektől a bálványoktól térjetek meg az élő Istenhez, aki az eget, a földet és a tengert alkotta, s mindazt, ami csak bennük van. 1616 Ő az előző korszakban megengedte, hogy a pogányok mind a maguk útját kövessék. 1717 Bár akkor sem maradt bizonyíték nélkül, mert jót cselekedett: az égből esőt és termékeny időt küldött számotokra, s bőven adott eledelt és szívderítő italt.” 1818 Még ezekkel a szavakkal is alig bírták lecsillapítani a tömeget, hogy áldozatot ne mutasson be nekik. 1919 Néhány zsidó azonban utánuk jött Antióchiából és Ikóniumból. Ezek a nép megnyerése után megkövezték Pált, majd abban a hitben, hogy meghalt, a városon kívülre vonszolták. 2020 De amikor a tanítványok köréje gyűltek, fölkelt és bement a városba. Másnap aztán Barnabással együtt útra kelt Derbébe.
Az első missziós körút befejezése.
2121 Ebben a városban is hirdették az evangéliumot és sok tanítványt toboroztak. Ezután visszafordultak Lisztrába, Ikóniumba és Antióchiába. 2222 Erőt öntöttek a tanítványok lelkébe, buzdították őket, hogy tartsanak ki a hitben, mert „sok viszontagságon át kell bemennünk az Isten országába.” 2323 Minden egyház élére presbitereket rendeltek és végül imádság és böjt között az Úr oltalmába ajánlották őket, akinek hívei lettek. 2424 Pizídián keresztülhaladva Pamfíliába jutottak, 2525 majd pergéi igehirdetésük után lementek Attáliába. 2626 Innét aztán Antióchiába hajóztak, ahonnan Isten kegyelmének ajánlva a most elvégzett munka teljesítésére rendelték őket. 2727 Megérkezésük után összehívták az egyházat és elbeszélték, mi mindent tett velük az Isten, s hogyan tárta föl a pogányok előtt a hit kapuját. 2828 Ezután jó ideig a tanítványok körében tartózkodtak.