Vita a mózesi törvény kötelező erejéről
Az apostoli zsinat.
15 Néhányan, akik Júdeából érkeztek oda, így tanították a testvéreket: „Ha nem metélkedtek körül Mózes törvénye szerint, nem üdvözülhettek.” Mivel pedig Pál és Barnabás élénken ellenkeztek és vitába szálltak velük, elhatározták, hogy Pál és Barnabás, s még néhányan a többiek közül menjenek föl Jeruzsálembe az apostolokhoz és a presbiterekhez e vitás kérdés ügyében. Így tehát az egyház utasítására útnak indultak. Fönícián és Szamarián való átutaztukban elbeszélték a pogányok Megtérését, és ezzel nagy örömet szereztek az összes testvérnek. Mikor megérkeztek Jeruzsálembe, az egyház, az apostolok és a presbiterek szívesen fogadták őket. Ők pedig elbeszélték, mi mindent művelt általuk az Isten. Erre azonban fölállt néhány, a farizeusi szektából megtért hívő és kijelentette: „Körül kell metélni őket, és rájuk kell parancsolni, hogy tartsák meg Mózes törvényét.” Erre az apostolok és presbiterek összegyűltek a kérdés megvizsgálására. A heves vitatkozás során Péter szólásra emelkedett: „Testvéreim! Tudjátok, hogy Isten már hosszabb ideje kiválasztott közületek, hogy a pogányok az én számból hallják az evangélium szavát és a hitre térjenek. A szíveket vizsgáló Isten kinyilvánította akaratát, mikor nekik éppen úgy megadta a Szentlelket, mint nekünk, és nem tett különbséget köztünk s köztük, mikor a hit által szívüket megtisztította. Most tehát mit kísértitek az Istent azzal, hogy azt az igát akarjátok a tanítványok nyakára tenni, amelyet sem atyáink, sem mi nem bírtunk elviselni? Ellenkezőleg a mi hitünk az, hogy Urunk Jézus (Krisztus) kegyelme által üdvözülünk, és éppen így ők is.” Erre az egész gyülekezet lecsillapodott, s meghallgatta Barnabást és Pált, amint elbeszélték, milyen sok csodás jelet művelt általuk Isten a pogányok között. Mikor elhallgattak, Jakab szólalt föl: „Testvéreim, hallgassatok meg engem! Simon elbeszélte, hogyan kezdett hozzá Isten, hogy a pogányok közül népet válasszon magának. Ezzel megegyeznek a próféták szavai. Azt mondja ugyanis az Írás: Ezek után újjáépítem Dávid leomlott sátrát, omladékait újjáépítem és helyreállítom, hogy a többi ember is keresse az Urat,valamint minden nép, melyet rólam neveznek el. Az Úr mondja ezt és meg is teszi. Ez az ő örök határozata. Ezért véleményem szerint nem kell háborgatni azokat, akik a pogányok közül tértek meg Istenhez. Azt azonban írjuk meg nekik, hogy tartózkodjanak a bálványoktól eredő megfertőződéstől, a törvénytelen házasságtól, a fojtott állattól és vértől. Mózesnek ugyanis minden városban régtől fogva van hirdetője, hiszen minden szombaton olvassák a zsinagógában.”
A jeruzsálemi határozat.
Ekkor az apostolok és a presbiterek az egész egyházzal együtt elhatározták, hogy néhányat kiválasztanak maguk közül, és Pállal meg Barnabással Antióchiába küldik őket: mégpedig Júdást, más néven Barszabbászt és Szilást, akik vezető szerepet töltöttek be a testvérek közt. Ezt az írást küldték velük: „Az apostolok és presbiterek testvéri üdvözletüket küldik az Antióchiában, Szíriában és Kilíkiában élő, pogányok közül származó testvéreknek. Hallottuk, hogy néhány közülünk való, megbízatásunk nélkül tanítva megzavart titeket és földúlta lelketeket. Ezért megállapodásra jutva jónak láttuk, hogy kiválasszunk és hozzátok küldjünk egy-két férfit a számunkra igen kedves Pállal és Barnabással, akik egészen a mi Urunk Jézus Krisztusnak szentelték magukat. Elküldtük tehát Júdást és Szilást, akik ugyanezeket személyesen élőszóval is tudtotokra adják. A Szentlélek és mi magunk is azttartottuk helyesnek, hogy a következő szükséges dolgokon kívül semmi más terhet ne rakjunk rátok. Tehát tartózkodjatok a bálványoknak áldozott dolgoktól, a vértől a fojtott állattól és a törvénytelen házasságtól. Ha ezektől őrizkedtek, helyesen cselekedtek. Üdvözlünk titeket!”
A határozat kihirdetése.
Azok tehát útra bocsátásuk után lementek Antióchiába. Itt egybegyűjtötték a közösséget és átadták a levelet. Azok örömmel olvasták a vigasztaló sorokat. Júdás és Szilás,akik maguk is próféták voltak, sok beszédben buzdították és erősítgették a testvéreket.