7
Jézus ezután Galileát járta. Nem akart ugyanis Júdeában mutatkozni, mivel a zsidók keresték az alkalmat, hogy megöljék.
Közel volt a zsidók ünnepe, a sátoros ünnep.
Testvérei ekkor ezt mondták neki:
– Menj el innét Júdeába, hadd lássák tanítványaid is mindazt, amit teszel. Hiszen senki sem cselekszik titokban, ha azt akarja, hogy nyilvánosan elismerjék. Minthogy ezeket a műveket viszed véghez, tedd ismertté magad a világ előtt!
Bizony, a testvérei sem hittek benne.
Jézus tehát így szólt hozzájuk:
– Az én időm még nincs itt, nektek azonban minden idő kedvező. Titeket nem gyűlölhet a világ, de engem gyűlöl, mert én arról tanúskodom, hogy tettei gonoszak. Menjetek csak fel az ünnepre! Én erre az ünnepre még nem megyek fel, mert az én időm még nem teljesedett be.
Ezt mondta nekik, és ott maradt Galileában.
Miután azonban testvérei felmentek az ünnepre, akkor ő is felment, nem nyíltan, hanem titokban. A zsidók pedig keresték őt az ünnepen, és kérdezgették: „Hol van ő?”
A tömegben pedig sok szóbeszéd járta róla. Némelyek azt mondták: „Jó ember”, mások viszont ezt: „Bizony nem az, sőt félrevezeti a népet.” De nyilvánosan senki sem beszélt róla, mert féltek a zsidóktól.
Már az ünnepi hét fele elmúlt, amikor Jézus felment a Templomba, és tanított. A zsidók akkor csodálattal eltelve mondták:
– Hogyhogy ilyen járatos az Írásokban? Hiszen nem is tanult ember!
Jézus erre így válaszolt nekik:
– Az én tanításom nem az enyém, hanem azé, aki küldött engem. Ha valaki kész megtenni az ő akaratát, fel fogja ismeri, hogy ez a tanítás Istentől való-e, vagy hogy én magamtól szólok. Aki magától szól, a saját dicsőségét keresi, de aki annak dicsőségét keresi, aki őt küldte, az igaz, és abban nincs hamisság.
Ugye, Mózes adta nektek a Törvényt? De közületek senki sem tartja meg a Törvényt. Miért akartok megölni?
A sokaság erre ezt mondta:
– Ördög van benned! Ki akar téged megölni?
Jézus így válaszolt nekik:
– Egyetlen művet vittem véghez, és mindnyájan csodálkoztok rajta. Mózes a körülmetélkedést rendelte el nektek – nem mintha Mózestől volna, hanem az atyáktól van –, és ti szombaton is körülmetélitek az embert. Ha körülmetélik az embert szombaton, hogy ne sértsék meg Mózes Törvényét, akkor miért haragszotok rám, hogy egy embert egészen meggyógyítottam szombaton? Ne ítéljetek ezután a látszat szerint, hanem hozzatok igazságos ítéletet!
A jeruzsálemiek közül ekkor némelyek így szóltak:
– Vajon nem ő az, akit meg akarnak ölni? Íme, nyilvánosan beszél, és semmit sem szólnak ellene! Talán felismerték a vezetők, hogy ő a Krisztus? Csakhogy róla tudjuk, honnan való. Amikor azonban eljön a Krisztus, róla senki sem tudja majd, honnan való.
Amikor Jézus a Templomban tanított, hangosan kiáltva szólt:
– Ti ismertek engem, s tudjátok azt is, honnan való vagyok! De én nem magamtól jöttem. Viszont az, aki engem küldött, igaz, és őt ti nem ismeritek. Én ismerem, hiszen tőle vagyok, és ő küldött engem.
El akarták fogni, de senki sem vetette rá a kezét, mert még nem jött el az ő órája. A tömegből sokan hittek benne, és ezt mondták:
– A Krisztus, amikor eljön, tesz-e több jelet, mint amennyit ez tett?
Meghallották a farizeusok, hogy a sokaságban ez a szóbeszéd járta róla, és szolgákat küldtek a főpapok és a farizeusok, hogy tartóztassák le.
Jézus ekkor így szólt:
– Még egy kis ideig veletek vagyok, aztán elmegyek Ahhoz, aki küldött engem. Kerestek majd engem, de nem találtok meg, mert ahol én vagyok, oda ti nem jöhettek.
A zsidók erre így beszéltek egymás között:
– Hova akar menni, hogy nem találjuk meg? Talán a görögök közötti szórványba készül, és a görögöket akarja tanítani? Miféle beszéd ez: „Kerestek majd engem, de nem találtok, mert ahol én vagyok, oda ti nem jöhettek?”
Az ünnep utolsó, nagy napján Jézus felállt, és így kiáltott:
– Ha valaki szomjazik, jöjjön hozzám; és igyon, aki hisz énbennem! Ahogy az Írás megmondta, „bensejéből élő víz folyamai áradnak”.
Ezt pedig a Lélekről mondta, akit a benne hívőknek kellett kapniuk. Még nem adatott meg ugyan is a Lélek, mivel Jézus még nem dicsőült meg.
A sokaságból azok, akik hallották ezeket a szavakat, így szóltak:
– Valóban ez a Próféta.
Mások így szóltak:
– Ez a Krisztus.
Többen viszont ezt mondták erre:
– Csak nem Galileából jön a Krisztus? Nem megmondta az Írás, hogy Dávid magvából és Betlehemből jön a Krisztus, abból a faluból, ahova Dávid való?
Megoszlás támadt miatta a sokaságban. Még ha közülük néhányan el akarták is fogni, senki sem vetett rá kezet.
A szolgák ekkor visszamentek a főpapokhoz és farizeusokhoz, akik ezt kérdezték tőlük:
– Miért nem hoztátok ide?
A szolgák így feleltek:
– Ember még soha nem beszélt így!
A farizeusok ezt mondták nekik:
– Csak nem tévesztett meg benneteket is? Vajon a vezetők vagy a farizeusok közül hitt-e benne valaki? Bizony nem. Ez a sokaság, amely nem ismeri a Törvényt, átkozott!
Ekkor Nikodémus, aki korábban már járt nála, és közülük való volt, így szólt hozzájuk:
– A Törvény talán elítéli az embert, míg ki nem hallgatták, és meg nem tudták tőle, hogy mit tett?
Azok pedig így válaszoltak neki:
– Talán te is galileai vagy? Nézz utána, és lásd be, hogy Galileából nem támad próféta.
[[ Ezután mindenki hazament.
Közel volt a zsidók ünnepe, a sátoros ünnep.
Testvérei ekkor ezt mondták neki:
– Menj el innét Júdeába, hadd lássák tanítványaid is mindazt, amit teszel. Hiszen senki sem cselekszik titokban, ha azt akarja, hogy nyilvánosan elismerjék. Minthogy ezeket a műveket viszed véghez, tedd ismertté magad a világ előtt!
Bizony, a testvérei sem hittek benne.
Jézus tehát így szólt hozzájuk:
– Az én időm még nincs itt, nektek azonban minden idő kedvező. Titeket nem gyűlölhet a világ, de engem gyűlöl, mert én arról tanúskodom, hogy tettei gonoszak. Menjetek csak fel az ünnepre! Én erre az ünnepre még nem megyek fel, mert az én időm még nem teljesedett be.
Ezt mondta nekik, és ott maradt Galileában.
Miután azonban testvérei felmentek az ünnepre, akkor ő is felment, nem nyíltan, hanem titokban. A zsidók pedig keresték őt az ünnepen, és kérdezgették: „Hol van ő?”
A tömegben pedig sok szóbeszéd járta róla. Némelyek azt mondták: „Jó ember”, mások viszont ezt: „Bizony nem az, sőt félrevezeti a népet.” De nyilvánosan senki sem beszélt róla, mert féltek a zsidóktól.
Már az ünnepi hét fele elmúlt, amikor Jézus felment a Templomba, és tanított. A zsidók akkor csodálattal eltelve mondták:
– Hogyhogy ilyen járatos az Írásokban? Hiszen nem is tanult ember!
Jézus erre így válaszolt nekik:
– Az én tanításom nem az enyém, hanem azé, aki küldött engem. Ha valaki kész megtenni az ő akaratát, fel fogja ismeri, hogy ez a tanítás Istentől való-e, vagy hogy én magamtól szólok. Aki magától szól, a saját dicsőségét keresi, de aki annak dicsőségét keresi, aki őt küldte, az igaz, és abban nincs hamisság.
Ugye, Mózes adta nektek a Törvényt? De közületek senki sem tartja meg a Törvényt. Miért akartok megölni?
A sokaság erre ezt mondta:
– Ördög van benned! Ki akar téged megölni?
Jézus így válaszolt nekik:
– Egyetlen művet vittem véghez, és mindnyájan csodálkoztok rajta. Mózes a körülmetélkedést rendelte el nektek – nem mintha Mózestől volna, hanem az atyáktól van –, és ti szombaton is körülmetélitek az embert. Ha körülmetélik az embert szombaton, hogy ne sértsék meg Mózes Törvényét, akkor miért haragszotok rám, hogy egy embert egészen meggyógyítottam szombaton? Ne ítéljetek ezután a látszat szerint, hanem hozzatok igazságos ítéletet!
A jeruzsálemiek közül ekkor némelyek így szóltak:
– Vajon nem ő az, akit meg akarnak ölni? Íme, nyilvánosan beszél, és semmit sem szólnak ellene! Talán felismerték a vezetők, hogy ő a Krisztus? Csakhogy róla tudjuk, honnan való. Amikor azonban eljön a Krisztus, róla senki sem tudja majd, honnan való.
Amikor Jézus a Templomban tanított, hangosan kiáltva szólt:
– Ti ismertek engem, s tudjátok azt is, honnan való vagyok! De én nem magamtól jöttem. Viszont az, aki engem küldött, igaz, és őt ti nem ismeritek. Én ismerem, hiszen tőle vagyok, és ő küldött engem.
El akarták fogni, de senki sem vetette rá a kezét, mert még nem jött el az ő órája. A tömegből sokan hittek benne, és ezt mondták:
– A Krisztus, amikor eljön, tesz-e több jelet, mint amennyit ez tett?
Meghallották a farizeusok, hogy a sokaságban ez a szóbeszéd járta róla, és szolgákat küldtek a főpapok és a farizeusok, hogy tartóztassák le.
Jézus ekkor így szólt:
– Még egy kis ideig veletek vagyok, aztán elmegyek Ahhoz, aki küldött engem. Kerestek majd engem, de nem találtok meg, mert ahol én vagyok, oda ti nem jöhettek.
A zsidók erre így beszéltek egymás között:
– Hova akar menni, hogy nem találjuk meg? Talán a görögök közötti szórványba készül, és a görögöket akarja tanítani? Miféle beszéd ez: „Kerestek majd engem, de nem találtok, mert ahol én vagyok, oda ti nem jöhettek?”
Az ünnep utolsó, nagy napján Jézus felállt, és így kiáltott:
– Ha valaki szomjazik, jöjjön hozzám; és igyon, aki hisz énbennem! Ahogy az Írás megmondta, „bensejéből élő víz folyamai áradnak”.
Ezt pedig a Lélekről mondta, akit a benne hívőknek kellett kapniuk. Még nem adatott meg ugyan is a Lélek, mivel Jézus még nem dicsőült meg.
A sokaságból azok, akik hallották ezeket a szavakat, így szóltak:
– Valóban ez a Próféta.
Mások így szóltak:
– Ez a Krisztus.
Többen viszont ezt mondták erre:
– Csak nem Galileából jön a Krisztus? Nem megmondta az Írás, hogy Dávid magvából és Betlehemből jön a Krisztus, abból a faluból, ahova Dávid való?
Megoszlás támadt miatta a sokaságban. Még ha közülük néhányan el akarták is fogni, senki sem vetett rá kezet.
A szolgák ekkor visszamentek a főpapokhoz és farizeusokhoz, akik ezt kérdezték tőlük:
– Miért nem hoztátok ide?
A szolgák így feleltek:
– Ember még soha nem beszélt így!
A farizeusok ezt mondták nekik:
– Csak nem tévesztett meg benneteket is? Vajon a vezetők vagy a farizeusok közül hitt-e benne valaki? Bizony nem. Ez a sokaság, amely nem ismeri a Törvényt, átkozott!
Ekkor Nikodémus, aki korábban már járt nála, és közülük való volt, így szólt hozzájuk:
– A Törvény talán elítéli az embert, míg ki nem hallgatták, és meg nem tudták tőle, hogy mit tett?
Azok pedig így válaszoltak neki:
– Talán te is galileai vagy? Nézz utána, és lásd be, hogy Galileából nem támad próféta.
[[ Ezután mindenki hazament.