3
Volt a farizeusok között egy Nikodémus nevű ember, a zsidók egyik vezetője.
Ő egy éjjel elment Jézushoz, és így szólt hozzá:
– Rabbi, tudjuk, hogy Istentől jöttél tanítóul, hiszen senki sem képes megtenni azokat a jeleket, amelyeket te teszel, hacsak nincs vele Isten.
Jézus így válaszolt:
– Bizony, bizony, mondom neked: ha valaki nem születik újjá, nem láthatja meg Isten országát.
Nikodémus ezt kérdezi tőle:
– Hogyan születhetik meg az ember újra, amikor már öreg? Bemehet talán újra anyja méhébe, és megszülethetik ismét?
Jézus így felelt:
– Bizony, bizony, mondom neked: ha valaki nem születik vízből és Lélektől, nem mehet be Isten országába. Ami testből született, test; ami Lélektől született, lélek. Ne csodálkozz, hogy ezt mondtam neked: újjá kell születnetek. A szél ott fúj, ahol akar; hallod a zúgását, de nem tudod, honnan jön, és hová megy. Így van mindenkivel, aki a Lélektől született.
Nikodémus megkérdezte tőle:
– Hogyan történhet meg ez?
Jézus így válaszolt:
– Te tanító vagy Izraelben, és nem tudod? Bizony, bizony, mondom neked: mi arról beszélünk, amit tudunk, és arról tanúskodunk, amit láttunk, de ti nem fogadjátok el a mi tanúságtételünket. Ha nem hisztek, amikor földi dolgokról szóltam nektek, akkor hogyan fogtok hinni, ha majd a mennyeiekről szólok nektek? Nem ment fel a mennybe senki más, csak az, aki a mennyből szállt le, az Emberfia. Ahogyan Mózes felemelte a kígyót a pusztában, úgy kell az Emberfiának is felemeltetnie, hogy aki hisz, annak örök élete legyen általa. Isten ugyanis úgy szerette a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.
Isten ugyanis nem azért küldte el a Fiút a világba, hogy megítélje a világot, hanem hogy üdvözüljön a világ általa. Aki hisz őbenne, az nem jut ítéletre, aki pedig nem hisz, az máris ítélet alatt van, mert nem hitt Isten egyszülött Fiának nevében. Az ítélet pedig ez: a világosság eljött a világba, és az emberek jobban szerették a sötétséget, mint a világosságot, mert a tetteik gonoszak voltak. Mert mindaz, aki rosszat tesz, gyűlöli a világosságot, és nem jön a világosságra, hogy le ne lepleződjenek a tettei. Aki pedig az igazságot cselekszi, a világosságra jön, hogy nyilvánvaló legyen, hogy tetteit Istenben vitte végbe.
Jézus ezután elment tanítványaival együtt Júdea földjére, és ott maradt velük együtt, és keresztelt. János is keresztelt Ainonban, Szalim közelében, mert ott sok víz volt, és az emberek odamentek és megkeresztelkedtek. Jánost ugyanis még nem vetették börtönbe.
Vita támadt akkor a megtisztulásról János néhány tanítványa és egy zsidó között. Odamentek Jánoshoz, és ezt mondták neki:
– Rabbi, aki veled volt a Jordánon túl, akiről te tanúságot tettél, íme, keresztel, és mindenki hozzá igyekszik!
János így válaszolt:
– Semmit sem szerezhet az ember, hacsak nem a mennyből kapta. Ti magatok tanúskodhattok arról, hogy megmondtam: „Nem én vagyok a Krisztus”, hanem előtte küldtek el. Akié a menyasszony, az a vőlegény, a vőlegény barátja pedig, aki mellette áll, és hallgatja őt, ujjongva örül a vőlegény hangjának. Ez az én örömöm most teljes. Neki növekednie kell, nekem pedig kisebbé kell lennem.
Aki felülről jön, az fölötte van mindenkinek. Aki a földről való, földi, és földi módon szól. Aki a mennyből jön, az arról tesz tanúságot, amit látott, és hallott, de tanúságtételét senki sem fogadja el. Aki elfogadja tanúságtételét, az hitelesíti, hogy Isten igaz. Ugyanis akit Isten küldött, az Isten szavát mondja, mivel ő nem méricskélve adja a Lelket. Az Atya szereti a Fiút, és kezébe adott mindent. Aki hisz a Fiúban, annak örök élete van, aki pedig elutasítja, hogy higgyen a Fiúnak, nem lát majd életet, hanem Isten haragja rajta marad.
– Rabbi, tudjuk, hogy Istentől jöttél tanítóul, hiszen senki sem képes megtenni azokat a jeleket, amelyeket te teszel, hacsak nincs vele Isten.
Jézus így válaszolt:
– Bizony, bizony, mondom neked: ha valaki nem születik újjá, nem láthatja meg Isten országát.
Nikodémus ezt kérdezi tőle:
– Hogyan születhetik meg az ember újra, amikor már öreg? Bemehet talán újra anyja méhébe, és megszülethetik ismét?
Jézus így felelt:
– Bizony, bizony, mondom neked: ha valaki nem születik vízből és Lélektől, nem mehet be Isten országába. Ami testből született, test; ami Lélektől született, lélek. Ne csodálkozz, hogy ezt mondtam neked: újjá kell születnetek. A szél ott fúj, ahol akar; hallod a zúgását, de nem tudod, honnan jön, és hová megy. Így van mindenkivel, aki a Lélektől született.
Nikodémus megkérdezte tőle:
– Hogyan történhet meg ez?
Jézus így válaszolt:
– Te tanító vagy Izraelben, és nem tudod? Bizony, bizony, mondom neked: mi arról beszélünk, amit tudunk, és arról tanúskodunk, amit láttunk, de ti nem fogadjátok el a mi tanúságtételünket. Ha nem hisztek, amikor földi dolgokról szóltam nektek, akkor hogyan fogtok hinni, ha majd a mennyeiekről szólok nektek? Nem ment fel a mennybe senki más, csak az, aki a mennyből szállt le, az Emberfia. Ahogyan Mózes felemelte a kígyót a pusztában, úgy kell az Emberfiának is felemeltetnie, hogy aki hisz, annak örök élete legyen általa. Isten ugyanis úgy szerette a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.
Isten ugyanis nem azért küldte el a Fiút a világba, hogy megítélje a világot, hanem hogy üdvözüljön a világ általa. Aki hisz őbenne, az nem jut ítéletre, aki pedig nem hisz, az máris ítélet alatt van, mert nem hitt Isten egyszülött Fiának nevében. Az ítélet pedig ez: a világosság eljött a világba, és az emberek jobban szerették a sötétséget, mint a világosságot, mert a tetteik gonoszak voltak. Mert mindaz, aki rosszat tesz, gyűlöli a világosságot, és nem jön a világosságra, hogy le ne lepleződjenek a tettei. Aki pedig az igazságot cselekszi, a világosságra jön, hogy nyilvánvaló legyen, hogy tetteit Istenben vitte végbe.
Jézus ezután elment tanítványaival együtt Júdea földjére, és ott maradt velük együtt, és keresztelt. János is keresztelt Ainonban, Szalim közelében, mert ott sok víz volt, és az emberek odamentek és megkeresztelkedtek. Jánost ugyanis még nem vetették börtönbe.
Vita támadt akkor a megtisztulásról János néhány tanítványa és egy zsidó között. Odamentek Jánoshoz, és ezt mondták neki:
– Rabbi, aki veled volt a Jordánon túl, akiről te tanúságot tettél, íme, keresztel, és mindenki hozzá igyekszik!
János így válaszolt:
– Semmit sem szerezhet az ember, hacsak nem a mennyből kapta. Ti magatok tanúskodhattok arról, hogy megmondtam: „Nem én vagyok a Krisztus”, hanem előtte küldtek el. Akié a menyasszony, az a vőlegény, a vőlegény barátja pedig, aki mellette áll, és hallgatja őt, ujjongva örül a vőlegény hangjának. Ez az én örömöm most teljes. Neki növekednie kell, nekem pedig kisebbé kell lennem.
Aki felülről jön, az fölötte van mindenkinek. Aki a földről való, földi, és földi módon szól. Aki a mennyből jön, az arról tesz tanúságot, amit látott, és hallott, de tanúságtételét senki sem fogadja el. Aki elfogadja tanúságtételét, az hitelesíti, hogy Isten igaz. Ugyanis akit Isten küldött, az Isten szavát mondja, mivel ő nem méricskélve adja a Lelket. Az Atya szereti a Fiút, és kezébe adott mindent. Aki hisz a Fiúban, annak örök élete van, aki pedig elutasítja, hogy higgyen a Fiúnak, nem lát majd életet, hanem Isten haragja rajta marad.