Kis türelmet
8 Amikor lejött a hegyről, nagy sokaság követte. Íme, odament egy leprás, leborult előtte, és így szólt:
– Uram, ha akarod, meg tudsz tisztítani.
Jézus kinyújtotta a kezét, megérintette, és ezt mondta:
– Akarom. Tisztulj meg!
És azonnal megtisztult a leprától.
Ekkor ezt mondta neki Jézus:
– Vigyázz, senkinek se szólj, hanem menj, mutasd meg magad a papnak, és ajánld fel az áldozati ajándékot, amelyet Mózes elrendelt! Ez a bizonyíték számukra.
Amikor Kafarnaumba ért, odament hozzá egy százados, és kérte:
– Uram, a szolgám bénán fekszik otthon szörnyű kínok között.
Így szólt hozzá:
– Jövök, és meggyógyítom.
De a százados így felelt:
– Uram, nem vagyok méltó, hogy hajlékomba jöjj, hanem csak egy szót szólj, és meggyógyul a szolgám!
Mert én is hatalom alatt álló ember vagyok, és nekem is vannak alárendelt katonáim. Azt mondom az egyiknek: „Menj el!” –, és elmegy, a másiknak:
„Gyere ide!” –, és idejön, vagy szólok a szolgámnak:
„Tedd meg ezt!” –, és megteszi.
Amikor Jézus ezt hallotta, elcsodálkozott, és így szólt azokhoz, akik követték:
– Bizony, mondom nektek, senkiben sem találtam ilyen nagy hitet Izraelben.
Mondom nektek, sokan jönnek keletről és nyugatról, és asztalhoz telepednek Ábrahámmal, Izsákkal és Jákobbal a mennyek országában; Isten országának örökösei viszont kivettetnek a külső sötétségre. Ott pedig sírás és fogcsikorgatás lesz.
A századosnak pedig ezt mondta Jézus:
– Menj, és legyen neked hited szerint!
A szolga még abban az órában meggyógyult.
Amikor Jézus Péter házába ment, látta, hogy annak anyósa lázas betegen fekszik. Megérintette a kezét. A láz elhagyta. Felkelt, és szolgált neki.
Amikor este lett, sok megszállottat vittek hozzá, ő pedig szóval űzte ki a tisztátalan lelkeket, és minden beteget meggyógyított, hogy beteljesedjék, amit Izajás próféta mondott: Ő vette el erőtlenségünket, és betegségeinket ő hordozta.
A körülötte levő tömeg láttán Jézus megparancsolta, hogy menjenek át a túlsó partra. Akkor odajött hozzá egy írástudó, és azt mondta neki:
– Mester, követlek téged, ahová csak mégy.
Így felelt neki Jézus:
– A rókáknak odújuk van, az ég madarainak pedig fészkük, az Emberfiának azonban nincs hová lehajtania a fejét.
Egy másik tanítvány[a] azt mondta neki:
– Uram, engedd meg nekem, hogy előbb elmenjek, és eltemessem apámat!
De Jézus így felelt:
– Kövess engem, hagyd a halottakra, hogy eltemessék a halottaikat!
Amikor beszállt a bárkába, tanítványai követték. És íme, olyan nagy háborgás támadt a tengeren, hogy a bárkát elborították a hullámok. Ő azonban aludt. Odajöttek és felkeltették:
– Uram, ments meg, elveszünk!
Így felelt nekik:
– Miért vagytok gyávák, ti kicsinyhitűek?
Majd felkelt, ráparancsolt a szelekre és a tengerre, s nagy csendesség lett.
Az emberek pedig elcsodálkoztak, és így szóltak:
– Kicsoda ez, hogy még a szelek és a tenger is engedelmeskednek neki?
Amikor a túlpartra ért, a gadaraiak földjére, két megszállott jött feléje a sírboltokból. Olyan veszedelmesek voltak, hogy senki sem járhatott azon az úton. Hirtelen felkiáltottak:
– Mi közünk hozzád, Isten Fia? Azért jöttél ide, hogy idő előtt gyötörj minket?
Tőlük távolabb egy nagy disznócsorda legelészett. A démonok így kérlelték:
– Ha kiűzöl minket, küldj bennünket a disznócsordába!
Ezt mondta nekik:
– Menjetek!
Akkor kijöttek, és belementek a disznókba. Erre az egész csorda a meredélyről a tengerbe rohant, és beleveszett a vízbe.
A pásztorok elfutottak. Bementek a városba, és elhíreszteltek mindent, azt is, ami a megszállottakkal történt. Erre az egész város kiment Jézus elé, és amikor meglátták, kérték, hogy távozzék határukból.

Minden fejezet...