6
Az ő munkatársaiként buzdítunk hát benneteket: ne maradjon hiábavaló Isten kegyelme, amit befogadtatok!
Amint ő mondja: A kedvező időben meghallgattalak, s az üdvösség napján megsegítettelek. Íme, most van a legkedvezőbb idő; íme, most van az üdvösség napja!
Senkinek semmiféle megütközést nem okozunk, nehogy rosszallás érje szolgálatunkat, hanem minden szempontból Isten szolgáihoz illő módon ajánljuk magunkat: sok tűrésben, nyomorúságban, szükségben, szorongattatásban, verésekben, bebörtönzésekben, zavargásokban, fáradozásban, virrasztásban, böjtölésben, tisztaságban, ismeretben, türelemben, jóságban, Szentlélekben, képmutatás nélküli szeretetben, az igazság igéjével, Isten erejével, az igaz mivolt támadó és védő fegyvereivel, tiszteletben részesítve és megszégyenítve, rágalmak és dicséretek között; mint akiket ámítónak tartanak, és mégis igazak; mint akik ismeretlenek, és mégis jól ismertek; mint akik haldokolnak, és íme mégis élők; mint akiket megkorbácsoltak, és mégsem végeztek ki; mint szomorkodók, de mindig örvendezők; mint szegények, de sokakat gazdagítók; mint akiknek nincsen semmijük, és akiké mégis minden.
Őszinte szóval és kitárt szívvel állunk előttetek, korintusiak! Nem a mi szívünkben van kevés hely számotokra, hanem a ti szívetekben van kevés hely számunkra. A kölcsönösség okán – mint gyermekeimhez szólok – ti is tárjátok ki a szíveteket!
Ne húzzatok egy igát a hitetlenekkel! Mert mi köze az igaz mivoltnak a törvényszegéshez, vagy a világosságnak a sötétséghez? Miféle kapcsolatban van Krisztus és Beliár? Vagy milyen közösség van hívő és hitetlen között? Hogyan fér össze Isten temploma a bálványokkal? Mi pedig az élő Isten temploma vagyunk, ahogy Isten mondta: Közöttük fogok lakni és járni, Istenük leszek, és ők a népem lesznek. Ezért menjetek ki közülük, és váljatok külön tőlük, így szól az Úr. Tisztátalant ne érintsetek! Én pedig magamhoz fogadlak titeket, Atyátok leszek, ti pedig fiaim és lányaim lesztek, így szól a mindenható Úr.
Senkinek semmiféle megütközést nem okozunk, nehogy rosszallás érje szolgálatunkat, hanem minden szempontból Isten szolgáihoz illő módon ajánljuk magunkat: sok tűrésben, nyomorúságban, szükségben, szorongattatásban, verésekben, bebörtönzésekben, zavargásokban, fáradozásban, virrasztásban, böjtölésben, tisztaságban, ismeretben, türelemben, jóságban, Szentlélekben, képmutatás nélküli szeretetben, az igazság igéjével, Isten erejével, az igaz mivolt támadó és védő fegyvereivel, tiszteletben részesítve és megszégyenítve, rágalmak és dicséretek között; mint akiket ámítónak tartanak, és mégis igazak; mint akik ismeretlenek, és mégis jól ismertek; mint akik haldokolnak, és íme mégis élők; mint akiket megkorbácsoltak, és mégsem végeztek ki; mint szomorkodók, de mindig örvendezők; mint szegények, de sokakat gazdagítók; mint akiknek nincsen semmijük, és akiké mégis minden.
Őszinte szóval és kitárt szívvel állunk előttetek, korintusiak! Nem a mi szívünkben van kevés hely számotokra, hanem a ti szívetekben van kevés hely számunkra. A kölcsönösség okán – mint gyermekeimhez szólok – ti is tárjátok ki a szíveteket!
Ne húzzatok egy igát a hitetlenekkel! Mert mi köze az igaz mivoltnak a törvényszegéshez, vagy a világosságnak a sötétséghez? Miféle kapcsolatban van Krisztus és Beliár? Vagy milyen közösség van hívő és hitetlen között? Hogyan fér össze Isten temploma a bálványokkal? Mi pedig az élő Isten temploma vagyunk, ahogy Isten mondta: Közöttük fogok lakni és járni, Istenük leszek, és ők a népem lesznek. Ezért menjetek ki közülük, és váljatok külön tőlük, így szól az Úr. Tisztátalant ne érintsetek! Én pedig magamhoz fogadlak titeket, Atyátok leszek, ti pedig fiaim és lányaim lesztek, így szól a mindenható Úr.