10
Én magam, Pál, Krisztus szelídségére és gyöngédségére kérlek titeket; én, aki szemtől szemben, úgymond, hatástalan vagyok közöttetek, viszont távollétemben erélyes hozzátok;
kérlek titeket, hogy amikor jelen leszek, ne kelljen erélyesnek lennem, és azzal a magabiztossággal fellépnem, amellyel, úgy gondolom, bátran fel fogok lépni azokkal szemben, akik úgy vélik, hogy mi test szerint – csupán emberi szempontokat szem előtt tartva – élünk.
Mert testben élünk ugyan, de nem test szerint hadakozunk.
Hadviselésünk fegyverei ugyanis nem testiek, hanem Isten szolgálatában erődítmények lerombolására is alkalmasak.
Ezekkel rombolunk le minden okoskodást és az Isten ismeretével szemben álló minden becsmérlő magatartást, és Krisztus iránti engedelmességre foglyul ejtünk minden szándékot,
és készek vagyunk megbüntetni minden engedetlenséget, mihelyt a ti engedelmességetek tökéletes lesz.
Azt nézzétek, ami nyilvánvalóan a szemetek előtt van! Ha valaki meg van győződve arról, hogy ő Krisztusé, azt is fontolja meg, hogy amint ő Krisztusé, ugyanúgy mi is azok vagyunk. Mert ha még kissé tovább dicsekszem is a hatalmunkkal, amelyet az Úr építésetekre, és nem rombolásotokra adott, nem szégyenülök meg. Nem akarom ugyanis azt a látszatot kelteni, mintha levelemmel csak fenyegetnélek titeket. Mert levelei, mondják, hatásosak és erélyesek, személyes fellépése viszont erőtlen, beszéde szánalmas. Vegye tudomásul az ilyen, hogy amilyenek vagyunk szóban, a távolból írt leveleinkkel, olyanok leszünk ottlétünkkor tetteinkben is.
Mert nem merjük magunkat azok közé számítani vagy azokhoz hasonlítani, akik önmagukat ajánlgatják, és esztelenül magukhoz mérik és magukhoz hasonlítják önmagukat. Ellenkezőleg: mi nem mérték nélkül fogunk dicsekedni, hanem annak a határnak a mértéke szerint, amelyet Isten szabott számunkra mértékül, hogy hozzátok is eljussunk. Mert nem megyünk túl a nekünk szabott határon, mintha nem jutottunk volna el hozzátok. Ugyanis mi voltunk az elsők, akik Krisztus evangéliumával hozzátok érkeztünk. Nem dicsekszünk mértéken felül, mások fáradozásával, de reméljük, hogy hitetek megnövekedésével mi is egyre gyarapszunk a számunkra kijelölt munkaterületen, s így a rajtatok túl eső területeken is hirdetjük az evangéliumot, és nem dicsekszünk olyan munkával, amelyet már valaki más elvégzett a számára kijelölt munkaterületen. Aki pedig dicsekszik, az Úrral dicsekedjék, mert nem az a megbízható ember, aki önmagát ajánlja, hanem az, akit az Úr ajánl.
Azt nézzétek, ami nyilvánvalóan a szemetek előtt van! Ha valaki meg van győződve arról, hogy ő Krisztusé, azt is fontolja meg, hogy amint ő Krisztusé, ugyanúgy mi is azok vagyunk. Mert ha még kissé tovább dicsekszem is a hatalmunkkal, amelyet az Úr építésetekre, és nem rombolásotokra adott, nem szégyenülök meg. Nem akarom ugyanis azt a látszatot kelteni, mintha levelemmel csak fenyegetnélek titeket. Mert levelei, mondják, hatásosak és erélyesek, személyes fellépése viszont erőtlen, beszéde szánalmas. Vegye tudomásul az ilyen, hogy amilyenek vagyunk szóban, a távolból írt leveleinkkel, olyanok leszünk ottlétünkkor tetteinkben is.
Mert nem merjük magunkat azok közé számítani vagy azokhoz hasonlítani, akik önmagukat ajánlgatják, és esztelenül magukhoz mérik és magukhoz hasonlítják önmagukat. Ellenkezőleg: mi nem mérték nélkül fogunk dicsekedni, hanem annak a határnak a mértéke szerint, amelyet Isten szabott számunkra mértékül, hogy hozzátok is eljussunk. Mert nem megyünk túl a nekünk szabott határon, mintha nem jutottunk volna el hozzátok. Ugyanis mi voltunk az elsők, akik Krisztus evangéliumával hozzátok érkeztünk. Nem dicsekszünk mértéken felül, mások fáradozásával, de reméljük, hogy hitetek megnövekedésével mi is egyre gyarapszunk a számunkra kijelölt munkaterületen, s így a rajtatok túl eső területeken is hirdetjük az evangéliumot, és nem dicsekszünk olyan munkával, amelyet már valaki más elvégzett a számára kijelölt munkaterületen. Aki pedig dicsekszik, az Úrral dicsekedjék, mert nem az a megbízható ember, aki önmagát ajánlja, hanem az, akit az Úr ajánl.