²2  Ez történik majd az utolsó napokban:
szilárdan áll az Úr házának hegye
a hegyek tetején,
kiemelkedik a halmok közül;
és özönlenek hozzá mind a nemzetek.

³3  Odamegy számos nép, és így szólnak:
»Jöjjetek, menjünk fel az Úr hegyére,
Jákob Istenének házához!
Hadd tanítson minket útjaira,
hogy az ő ösvényein járjunk!«
Mert Sionról jön a tanítás,
és az Úr igéje Jeruzsálemből.

⁴4  Ítéletet tart majd a nemzetek között,
és megfenyít számos népet;
ők pedig kardjaikat ekevasakká kovácsolják,
és lándzsáikat szőlőmetsző késekké.
Nemzet nemzet ellen kardot nem emel,
és nem tanulnak többé hadviselést.

⁵5  Jákob háza, jöjjetek,
járjunk az Úr világosságában!

⁶6  Valóban eltaszítottad népedet, Jákob házát,
mert tele van keleti jövendőmondókkal,
jósokkal, mint a filiszteusok,
és idegeneknek nyújt kezet.

⁷7  Tele van országa ezüsttel, arannyal,
és kincseinek se szeri, se száma;

⁸8  tele van országa lovakkal,
és nincsen száma szekereinek;
tele van országa bálványokkal:
kezük művei előtt borulnak le,
az előtt, amit ujjaik alkottak.

⁹9  Meghajlik az ember,
és megalázza magát a férfi:
ne bocsáss meg nekik!

¹⁰10  Menj a kősziklák közé,
rejtőzz el a porban
az Úr félelmetes színe elől
és fenségének dicsősége elől!

¹¹11  Az ember gőgös szeme majd megalázkodik,
és megtörik a férfiak büszkesége;
egyedül az Úr lesz magasztos azon a napon.

¹²12  Mert felvirrad a Seregek Urának napja
minden kevélyre és büszkére,
minden felfuvalkodottra, hogy megalázza;

¹³13  Libanonnak minden magas, sudár cédrusára
és Básán minden tölgyére,

¹⁴14  minden magas hegyre
és minden kiemelkedő dombra,

¹⁵15  minden magas toronyra
és minden megerősített falra,

¹⁶16  Tarzis minden hajójára
és minden szép bárkára.

¹⁷17  Meghajlik az emberi gőg,
és megalázkodik a férfiak büszkesége;
egyedül az Úr lesz magasztos azon a napon,

¹⁸18  s a bálványok teljesen megsemmisülnek.

¹⁹19  Bemenekülnek majd a kősziklák barlangjaiba,
s a szirtek üregeibe
az Úr félelmetes színe elől
és fenségének dicsősége elől,
amikor felkel, hogy megrémítse a földet.