2211 Jézus ismét példabeszédben szólt hozzájuk: 22 „A mennyek országa hasonlít a királyhoz, aki menyegzőt rendezett a fiának. 33 Elküldte szolgáit, hogy szóljanak a meghívottaknak, jöjjenek a menyegzőre! Azok nem akartak jönni. 44 Erre más szolgákat küldött: Mondjátok meg a meghívottaknak, hogy a lakomát előkészítettem, ökreimet és hizlalt állataimat leölettem, minden készen van, gyertek a menyegzőre! 55 Azok nem törődtek vele, az egyik a földjére ment, a másik meg az üzlete után nézett. 66 A többiek a szolgáknak estek, összeverték, sőt meg is ölték őket. 77 A király ennek hallatára haragra lobbant. Elküldte csapatait, a gyilkosokat felkoncoltatta, városaikat pedig fölégette. 88 Aztán így szólt szolgáihoz: A menyegző ugyan kész, de a meghívottak nem voltak rá méltók. 99 Menjetek ezért ki az útkereszteződésekre, s akit csak találtok, hívjátok meg a menyegzőre! 1010 A szolgák ki is mentek az utakra és összeszedtek mindenkit, akit csak találtak, jókat, gonoszokat egyaránt. A menyegzős terem megtelt vendégekkel. 1111 Amikor a király bejött, hogy lássa a vendégeket, észrevett egy embert, aki nem volt menyegzőre öltözve. 1212 Megszólította: Barátom, hogy kerültél ide, amikor nem vagy menyegzőre öltözve? Az elnémult, 1313 a király pedig megparancsolta a szolgáknak: Kötözzétek meg kezét-lábát, s dobjátok ki a külső sötétségre. Ott sírás és fogcsikorgatás lesz. 1414 Sokan vannak a meghívottak, de kevesen a választottak.”
Az adófizetés.
1515 A farizeusok erre félrevonultak és megtárgyalták, hogyan tudnának szavaiba belekötni. 1616 Odaküldték hozzá tanítványaikat, a Heródes-pártiakkal együtt. Ezek így beszéltek: „Mester, tudjuk, hogy igazat mondasz, az Isten útját az igazsághoz híven tanítod, nem vagy tekintettel senki személyére, mert nem igazodol emberi tekintélyhez. 1717 Mondd meg hát nekünk, mi a véleményed: Szabad adót fizetni a császárnak, vagy nem szabad?” 1818 Jézus átlátott álnokságukon, ezért így válaszolt: „Mit kísértetek, képmutatók? 1919 Mutassátok az adópénzt!” Odanyújtottak neki egy dénárt. 2020 Ekkor megkérdezte tőlük: „Kinek a képe és a felirata ez?” „A császáré” – felelték. 2121 Erre azt mondta nekik: „Adjátok meg a császárnak, ami a császáré, és az Istennek, ami az Istené!” 2222 Ezt hallva annyira meglepődtek, hogy otthagyták és eloldalogtak.
A feltámadás.
2323 Aznap még szadduceusok is mentek hozzá, akik tagadták a feltámadást. Kérdést 2424 intéztek hozzá: „Mester, Mózes úgy rendelkezett, hogy ha valaki gyermektelenül hal meg, a testvére vegye el az özvegyet és támasszon utódot testvérének. 2525 Volt hét testvér. Az első megnősült, aztán meghalt. Mivel nem volt gyermeke, feleségét testvérére hagyta. 2626 Ugyanez történt a másodikkal, majd a harmadikkal is, egészen a hetedikig. 2727 Végül meghalt az asszony is. 2828 A feltámadáskor a hét közül melyiknek a felesége lesz az asszony? Hiszen mindegyiké volt.” 2929 Jézus így válaszolt: „Tévedtek, mert nem ismeritek sem az Írásokat, sem az Isten hatalmát. 3030 A feltámadás után nem nősülnek, férjhez sem mennek, hanem úgy élnek, mint Isten angyalai a mennyben. 3131 Ami pedig a halottak feltámadását illeti, nem olvastátok, amit az Isten mondott nektek: 3232 Én vagyok Ábrahám Istene, Izsák Istene és Jákob Istene. Isten nem a halottak Istene, hanem az élőké.” 3333 Amikor ezt a nép hallotta, elámult tanításán.
A főparancs.
3434 Amikor a farizeusok értesültek róla, hogy a szadduceusokat is elhallgattatta, köréje gyűltek. 3535 Hogy próbára tegye, az egyik törvénytudó kérdéssel fordult hozzá: 3636 „Mester, melyik a főparancs a törvényben?” 3737 Jézus ezt felelte: „Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből. 3838 Ez a legnagyobb, az első parancs. 3939 A második hasonló hozzá: Szeresd felebarátodat, mint saját magadat. 4040 Ezen a két parancson alapszik az egész törvény és a próféták.”
A Messiás Dávid fia.
4141 Mivel a farizeusok együtt voltak, Jézus 4242 föltette nekik a kérdést: „Mit tartotok ti a Messiásról? Kinek a fia?” „Dávidé” – felelték. 4343 Ő tovább kérdezte őket: „Hogyan nevezheti hát Dávid a Lélek sugallatára Urának, amikor ezt mondja: 4444 Így szólt az Úr az én Uramhoz: Ülj a jobbomra, míg ellenségeidet lábad alá vetem. 4545 Ha Dávid Urának nevezi, hogy lehet a fia?” 4646 Erre nem akadt senki, aki tudott volna neki egy szót is felelni. Attól a naptól nem is merték kérdezgetni.