1511 Ekkor farizeusok és írástudók keresték fel Jézust Jeruzsálemből, és megkérdezték: 22 „Miért térnek el tanítványaid az ősök hagyományaitól? Evés előtt ugyanis nem mossák meg a kezüket.” 33 Így felelt nekik: „Hát ti miért szegitek meg Isten parancsát hagyományotok kedvéért? 44 Azt mondta az Isten: Tiszteld apádat és anyádat, és: Aki apját vagy anyját gyalázza, halállal lakoljon! 55 Ti viszont ezt tanítjátok: Annak, aki azt mondja apjának vagy anyjának, hogy amivel segíthetnék rajtad, az áldozati ajándék – 66 nem kell segítenie többé apját és anyját. Ezzel hagyományotok kedvéért kijátsszátok az Isten parancsát. 77 Képmutatók! Találóan jövendölt rólatok Izajás: 88 Ez a nép ajkával tisztel engem, de a szíve távol van tőlem. 99 Hamisan tisztelnek, tanításuk csak emberi parancs.” 1010 Akkor odahívta magához a népet, és így szólt hozzájuk: „Figyeljetek ide és értsétek meg! 1111 Nem az szennyezi be az embert, ami a szájába kerül, hanem ami elhagyja a száját, az szennyezi be az embert.” 1212 Erre odamentek hozzá tanítványai, és megkérdezték: „Tudsz róla, hogy a farizeusok e szavak hallatára megbotránkoztak?” 1313 Így válaszolt nekik: „Tövestül kitépnek minden növényt, amelyet nem mennyei Atyám ültetett. 1414 Hagyjátok őket! Vakoknak vak vezetői! De ha vak vezet világtalant, mind a kettő gödörbe esik.” 1515 Péter megkérte: „Magyarázd meg nekünk ezt a példabeszédet!” 1616 „Még mindig nem értitek ti sem? – kérdezte. 1717 Nem értitek, hogy ami a szájba kerül, a gyomorba jut, onnan meg a félreeső helyre? 1818 Az ellenben, ami elhagyja a szájat, a szívből származik, s ez az, ami beszennyezi az embert. 1919 A szívből törnek elő a gonosz gondolatok, a gyilkosság, a házasságtörés, a kicsapongás, a lopás, a hamis tanúság, a káromlás. 2020 Ezek szennyezik be az embert. Az, hogy mosatlan kézzel eszik, nem szennyezi be az embert.”
A kánaáni asszony.
2121 Onnét továbbmenve, Jézus Tírusz és Szidón vidékére vonult vissza. 2222 Ott a környékről közeledett egy kánaáni asszony és hangosan kérte: „Könyörülj rajtam, Uram, Dávidnak fia! A lányomat kegyetlenül gyötri az ördög.” 2323 De ő szóra sem méltatta. Erre odamentek hozzá tanítványai és kérték: „Teljesítsd kérését, hisz kiabál utánunk.” 2424 Ezt felelte: „Küldetésem csak Izrael házának elveszett juhaihoz szól.” 2525 Ám az asszony odajött, és e szavakkal borult le előtte: „Uram, segíts rajtam!” 2626 De visszautasította: „Nem helyes elvenni a gyerekektől a kenyeret, s odadobni a kiskutyáknak.” 2727 Az asszony ellentmondott: „Igen, Uram, de a kiskutyák is esznek a maradékból, amely lekerül uruk asztaláról.” 2828 Erre így szólt Jézus: „Asszony, nagy a hited. Legyen hát akaratod szerint.” Még abban az órában meggyógyult a leánya.
Betegek gyógyítása.
2929 Jézus ezután eltávozott innét, és a Galileai-tóhoz ment. Fölment a hegyre és leült. 3030 Nagy tömeg járult hozzá, magukkal vitték a sántákat, bénákat, vakokat, némákat és a más betegeket, s letették őket a lába elé. Mind meggyógyította őket. 3131 Amikor a nép látta, hogy a némák beszélnek, a bénák meggyógyulnak, a sánták járnak és a vakok látnak; elámult és dicsőítette Izrael Istenét.
A második kenyérszaporítás.
3232 Jézus ekkor összehívta tanítványait, s így szólt hozzájuk: „Sajnálom a népet. Már harmadnapja kitartanak mellettem, és nincs mit enniük. Nem akarom étlen elküldeni őket, nehogy kidőljenek az úton.” 3333 A tanítványok megjegyezték: „Honnan szerezzünk itt a pusztában annyi kenyeret, hogy ekkora tömeget jóllakassunk?” 3434 Jézus megkérdezte tőlük: „Hány kenyeretek van?” „Hét – felelték –, és néhány apró halunk.” 3535 Erre meghagyta a népnek, hogy telepedjék le a földre. 3636 Aztán fogta a hét kenyeret és a halakat, hálát adott, megtörte és odaadta tanítványainak, tanítványai pedig a népnek. 3737 Mindnyájan ettek és jól is laktak, s a kenyérből még hét kosár maradékot összeszedtek. 3838 Akik ettek, voltak vagy négyezren férfiak, az asszonyokat és a gyerekeket nem számítva. 3939 Amikor a tömeget elbocsátotta, bárkába szállt, és Magadán környékére ment.