2311 Ezzel fölkerekedett egész sokaságuk, és Pilátushoz kísérték. 22 Ott vádolni kezdték: „Azt tapasztaltuk – mondták –, hogy fellázítja népünket. Megtiltja, hogy adót fizessünk a császárnak. Azt állítja magáról, hogy ő a messiás király.” 33 Pilátus megkérdezte tőle: „Te vagy-e a zsidók királya?” „Magad mondod” – felelte. 44 Pilátus erre kijelentette a főpapoknak és a népnek: „Semmiben nem találom ezt az embert bűnösnek.” 55 De azok erősködtek: „Tanításával fellázítja a népet Galileától kezdve egészen Júdeáig.”
Jézus Heródes Antipász előtt.
66 Ennek hallatára Pilátus megkérdezte, hogy Galileába való-e. 77 Amikor megtudta, hogy Heródes uralma alá tartozik, elküldte Heródeshez, aki azokban a napokban épp Jeruzsálemben tartózkodott. 88 Amikor Heródes meglátta Jézust, nagyon megörült. Régóta szerette volna látni, mert sokat hallott felőle, s remélte, hogy valami csodát tesz a jelenlétében. 99 Sokat faggatta, de nem méltatta feleletre. 1010 A főpapok és az írástudók is elmentek, és hevesen vádolták. 1111 Heródes udvarával együtt gúnyt űzött belőle, csúfságból fehér ruhába öltöztette, aztán visszaküldte Pilátushoz. 1212 Ezen a napon Heródes és Pilátus jó barátok lettek, bár azelőtt haragban voltak.
Jézus elítélése.
1313 Pilátus ismét összehívta a főpapokat, a véneket és a népet, 1414 s így szólt hozzájuk: „Elém vezettétek ezt az embert mint a nép lázítóját. Jelenlétetekben kihallgattam, de az ellene felhozott vádak közül nem találtam egyben sem vétkesnek. 1515 És Heródes sem, mert lám, visszaküldte hozzám. Láthatjátok, semmi olyat nem követett el, amiért halált érdemelne. 1616 Megfenyítem hát, és szabadon bocsátom.” 1717 Az ünnep alkalmával szabadon kellett bocsátania egy foglyot. 1818 Az egész nép ezt ordította: „Vesszen el! Bocsásd szabadon Barabást!” 1919 A városban lázadás tört ki, és Barabás gyilkosság miatt került börtönbe. 2020 Pilátus ismét hozzájuk fordult, mert szabadon akarta bocsátani Jézust. 2121 De tovább ordítoztak: „Keresztre! Keresztre vele!” 2222 Harmadszor is megkérdezte: „De hát mi rosszat tett? Semmi vétket nem találok, amiért halálra kellene ítélnem. Megfenyítem és szabadon bocsátom.” 2323 De azok nem tágítottak, hanem egyre elszántabban, egyre hangosabban üvöltötték, hogy feszítse keresztre. 2424 Erre Pilátus úgy határozott, hogy enged követelésüknek. 2525 Szabadon engedte hát kérésükre azt, aki lázadás és gyilkosság miatt került börtönbe, Jézust meg kiszolgáltatta nekik akaratuk szerint.
A keresztút.
2626 Ahogy elvezették, megállítottak egy cirenei embert, Simont, aki éppen a mezőről tartott hazafelé. Vállára adták a keresztet, hogy vigye Jézus után. 2727 Nagy tömeg követte, asszonyok is, akik jajgattak és sírtak miatta. 2828 Jézus hozzájuk fordult: „Jeruzsálem leányai – mondta nekik –, ne engem sirassatok. Inkább magatokat és gyermekeiteket sirassátok, 2929 mert jönnek majd napok, amikor azt fogják mondani: Boldogok a meddők, akik nem szültek, nem szoptattak. 3030 Akkor majd unszolni kezdik a hegyeket: Omoljatok ránk! És a dombokat: Takarjatok el! 3131 Mert ha a zöldellő fával így tesznek, mi lesz a sorsa a kiszáradt fának?”
Jézus a kereszten.
3232 Két kivégzésre ítélt gonosztevőt is vittek vele. 3333 Amikor odaértek arra a helyre, amelyet Koponya-helynek hívtak, ott fölfeszítették, s a gonosztevőket is vele, egyiküket jobbról, másikukat balról. 3434 Jézus pedig mondta: „Atyám, bocsáss meg nekik, hisz nem tudják, mit tesznek.” Ruháján sorsot vetve megosztoztak. 3535 A nép bámészkodott, a főtanács tagjai gúnyolódtak: „Másokat megmentett – mondták –, most mentse meg magát, ha ő a Messiás, az Isten választottja.” 3636 Gúnyt űztek belőle a katonák is, odamentek és ecettel kínálták: 3737 „Ha te vagy a zsidók királya, szabadítsd meg magad!” – mondták. 3838 Feje fölé görög, latin és héber nyelvű feliratot tettek: „Ez a zsidók királya.” 3939 Az egyik fölfeszített gonosztevő káromolta: „Nem te vagy a Krisztus? Szabadítsd meg hát magad és minket is.” 4040 A másik rászólt: „Nem félsz az Istentől? Hisz te is ugyanazt a büntetést szenveded. 4141 Mi tetteink méltó jutalmát kapjuk. De ő nem csinált semmi rosszat.” 4242 Aztán hozzá fordult: „Jézus, emlékezzél meg rólam országodban.” 4343 Ezt válaszolta neki: „Bizony mondom neked, még ma velem leszel a paradicsomban.”
Jézus halála.
4444 A hatodik óra körül sötétség támadt az egész földön, s egészen a kilencedik óráig tartott. 4545 A nap elsötétedett, a templom függönye középen kettéhasadt. 4646 Jézus ekkor hangosan felkiáltott: „Atyám, kezedbe ajánlom lelkemet.” E szavakkal kilehelte lelkét. 4747 Amikor a százados a történteket látta, dicsőítette az Istent, s azt mondta: „Ez az ember valóban igaz volt.” 4848 És az egész kíváncsi tömeg, amely összeverődött, a történtek láttán mellét verte, és szétoszlott. 4949 Jézus ismerősei pedig, köztük az asszonyok is, akik Galileából kísérték, távolabb állva látták mindezt.
Jézus temetése.
5050 Volt egy József nevű tanácsos, derék és igaz férfi, Júdea Arimatea nevű városából származott, és maga is várta az Isten országát. 5151 Ő nem értett egyet a határozattal és az eljárással. 5252 Ez elment Pilátushoz, és elkérte Jézus testét. 5353 Aztán levette, gyolcsba göngyölte, és sziklasírba helyezte, ahol még nem feküdt senki. 5454 A készület napja volt, a szombat már beállóban. 5555 A Galileából érkezett asszonyok is elmentek és megnézték a sírt, hogyan helyezték el benne a holttestet. 5656 Hazatérőben illatszereket és keneteket vásároltak, a szombatot meg a parancs szerint nyugalomban töltötték.