Imádság Dávidért és a Sionért
132 Zarándokének. Emlékezz, URam, Dávidra, minden viszontagságára! Mert esküt tett az ÚRnak, fogadalmat Jákób erős Istenének: Nem megyek be addig házamba, nem fekszem le fekvőhelyemre, szememet nem hagyom aludni, szempilláimat nyugodni, míg nem találok helyet az ÚRnak, lakóhelyet Jákób erős Istenének! Hallottuk, hogy a láda Efrátában van, és rátaláltunk Jaar mezőin. Menjünk el lakóhelyére, boruljunk le lába zsámolyánál! Indulj el, URam, nyugalmad helyére, te és hatalmad ládája! Papjaidat vedd körül igazságoddal, híveid pedig hadd ujjongjanak! A te szolgádért, Dávidért ne fordulj el felkent királyodtól! Megesküdött az ÚR Dávidnak igazán, nem másítja azt meg: Véredből való utódot ültetek trónodra. Ha fiaid megtartják szövetségemet és intelmeimet, amelyekre tanítottam őket, akkor még az ő fiaik is trónodon ülnek mindvégig. Mert a Siont választotta ki az ÚR, azt kívánta lakóhelyéül: Ez lesz lakóhelyem örökre, itt fogok lakni, mert így kívánom! Gazdagon megáldom eledelét, szegényeit jól tartom kenyérrel, papjait körülveszem szabadításommal, hívei vígan ujjonganak. Ott növelem meg Dávid hatalmát, gondom lesz felkentem mécsesére. Ellenségeire szégyent borítok, őrajta azonban ragyogni fog koronája.
Minden zsoltár...
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
32
33
34
35
36
37
38
39
40
41
42
43
44
45
46
47
48
49
50
51
52
53
54
55
56
57
58
59
60
61
62
63
64
65
66
67
68
69
70
71
72
73
74
75
76
77
78
79
80
81
82
83
84
85
86
87
88
89
90
91
92
93
94
95
96
97
98
99
100
101
102
103
104
105
106
107
108
109
110
111
112
113
114
115
116
117
118
119
120
121
122
123
124
125
126
127
128
129
130
131
132
133
134
135
136
137
138
139
140
141
142
143
144
145
146
147
148
149
150