Hálaadás a királyért
21 A karmesternek: Dávid zsoltára. URam, a te erődnek örül a király. Mennyire ujjong, hogy megsegítetted! Megadtad neki szíve kívánságát, ajka óhajtását nem tagadtad meg. (Szela.) Hiszen gazdag áldással fordulsz feléje, fejére színarany koronát teszel. Életet kért tőled, és megadtad neki, hosszú életet, örökké tartót. Nagy a dicsősége, mert megsegítetted, fenséget és méltóságot adtál neki. Bizony, áldottá teszed örökre, megvidámítod őt, örülhet előtted. Bízik a király az ÚRban, szereti a Felséges, ezért nem tántorodik meg. Kezed utoléri minden ellenségedet, jobbod utoléri gyűlölőidet. Olyanokká teszed őket, mint a tüzes kemence, ha megjelensz, URam. Haragod elnyeli őket, és tűz emészti meg. Magzataikat kipusztítod a földről, utódaikat az emberek közül. Ha rosszat forralnak ellened, és cselt szőnek, nem mennek semmire, mert megfutamítod őket, célba veszed íjaddal. Mutasd meg hatalmadat, URam! Mi pedig énekelünk, zsoltárt zengünk hatalmas tetteidről!
Minden zsoltár...
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
32
33
34
35
36
37
38
39
40
41
42
43
44
45
46
47
48
49
50
51
52
53
54
55
56
57
58
59
60
61
62
63
64
65
66
67
68
69
70
71
72
73
74
75
76
77
78
79
80
81
82
83
84
85
86
87
88
89
90
91
92
93
94
95
96
97
98
99
100
101
102
103
104
105
106
107
108
109
110
111
112
113
114
115
116
117
118
119
120
121
122
123
124
125
126
127
128
129
130
131
132
133
134
135
136
137
138
139
140
141
142
143
144
145
146
147
148
149
150