20
Hasonlít a mennyek országa a gazdaemberhez, aki kora reggel kiment, hogy munkásokat fogadjon szőlejébe.
Miután megegyezett a munkásokkal napi egy dénárban, elküldte őket a szőlőbe.
Mikor három óra tájban kiment, látta, hogy mások is tétlenül ácsorognak a piacon.
Így szólt hozzájuk: menjetek ti is szőlőmbe, és majd megadom, ami jár nektek.
Azok elmentek. Hat és kilenc óra körül újra kiment és ugyanúgy tett.
Mikor pedig tizenegy óra tájban is kiment, megint talált ott ácsorgókat. Megkérdezte tőlük: mit ácsorogtok itt egész nap tétlenül?
Senki sem fogadott föl minket, felelték. Menjetek ti is Szőlőmbe, mondta nekik.
Estére kelve így szólt a szőlősgazda vincellérjéhez: hívd össze a munkásokat és add ki bérüket az utolsókon kezdve az elsőkig.
Jöttek tehát azok, akik tizenegy óra tájban álltak munkába és fejenkint egy dénárt kaptak.
Mikor pedig az elsők jöttek, azt hitték, hogy többet fognak kapni, de ők is egy-egy dénárt kaptak.
Amikor átvették, zúgolódni kezdtek a szőlősgazda ellen:
ezek az utolsók egy óra hosszat dolgoztak csak, mondták, és ugyanúgy bántál velük, mint velünk, akik a nap terhét és hevét viseltük.
Barátom, felelte egyiküknek, nem vagyok veled
igazságtalan. Nem egy dénárban egyeztél meg velem? Fogd, ami a tiéd és menj! Én ennek az utolsónak is annyit szánok, mint neked. Vagy nem tehetem az enyémmel azt, amit akarok? Rossz szemmel nézed talán, hogy én jó vagyok? Így lesznek az utolsókból elsők s az elsőkből utolsók.” (Sokan vannak a meghívottak, de kevesen a választottak.) Jézus harmadszor jövendöli meg szenvedését.
Jézus elindult Jeruzsálem felé. Útközben félrevonta tizenkét (tanítványát) s figyelmeztette őket: „Most fölmegyünk Jeruzsálembe. Ott a főpapok és az írástudók kezébe adják az Emberfiát. Azok halálra ítélik és kiszolgáltatják a pogányoknak, hogy kigúnyolják, megostorozzák és megfeszítsék őt, de harmadnapra föltámad.”
igazságtalan. Nem egy dénárban egyeztél meg velem? Fogd, ami a tiéd és menj! Én ennek az utolsónak is annyit szánok, mint neked. Vagy nem tehetem az enyémmel azt, amit akarok? Rossz szemmel nézed talán, hogy én jó vagyok? Így lesznek az utolsókból elsők s az elsőkből utolsók.” (Sokan vannak a meghívottak, de kevesen a választottak.) Jézus harmadszor jövendöli meg szenvedését.
Jézus elindult Jeruzsálem felé. Útközben félrevonta tizenkét (tanítványát) s figyelmeztette őket: „Most fölmegyünk Jeruzsálembe. Ott a főpapok és az írástudók kezébe adják az Emberfiát. Azok halálra ítélik és kiszolgáltatják a pogányoknak, hogy kigúnyolják, megostorozzák és megfeszítsék őt, de harmadnapra föltámad.”