Kis türelmet
Egy vízkóros meggyógyítása.
14 (Jézus) szombaton egyik előkelő farizeus házába ment, hogy nála étkezzék. Az ott tartózkodók szemmel tartották. Volt ott egy vízkóros ember. Jézus megkérdezte a törvénytudókat és a farizeusokat: „Szabad-e szombaton gyógyítani vagy nem szabad?” Azok hallgattak. Erre ő menten meggyógyította és elbocsátotta, hozzájuk pedig így szólt: „Ha közületek valakinek fia vagy ökre gödörbe esik, nem húzza-e ki szombaton is?” Azok nem tudtak mit felelni.
Példabeszéd a főhelyekről.
A meghívottaknak pedig példabeszédet mondott, mert észrevette, hogyan válogatják a főhelyeket. „Mikor lakodalomba hívnak, mondta, ne ülj az első helyre, mert akadhat a meghívottak közt nálad előkelőbb ember is. Aztán odajön az, aki meghívott titeket és fölszólít: adj helyet ennek. Akkor szégyenszemre az utolsó helyet kellene elfoglalnod. Ha meghívnak, inkább menj, telepedjél le az utolsó helyre. Akkor odajön majd, aki téged meghívott és azt mondja: Barátom, jöjj följebb! Így becsületed lesz az egész asztaltársaság előtt. Mindazt ugyanis, aki fölmagasztalja magát, megalázzák; aki pedig megalázza magát, azt fölmagasztalják.”
Az igazi vendégbarátság.
Akkor a házigazdához fordult: „Mikor ebédet vagy vacsorát adsz, mondta, ne hívd meg barátaidat és testvéreidet, se rokonaidat és gazdag szomszédaidat. Különben ők is meghívnak és viszonozzák neked. Amikor lakomát adsz, hívd meg inkább a koldusokat, bénákat, sántákat és vakokat. Boldog leszel, mert nem tudják viszonozni neked! De majd visszafizetik az igazak föltámadásakor.”
Példabeszéd az ünnepi lakomáról.
Ennek hallatára az asztaltársak egyike fölsóhajtott: „Boldog, aki asztalhoz telepedhet Isten országában!” Erre ő így válaszolt: „Egy ember nagy lakomát rendezett. Sok vendéget hívott. Mikor eljött a lakoma ideje, ezzel az üzenettel küldte szolgáját a meghívottakhoz: jöjjetek, (minden) el van már készítve. De azok sorra mentegetőzni kezdtek. Az első azt üzente: Földet vettem, el kell mennem, hogy megnézzem. Kérlek, ments ki. Egy másik azt mondta: öt iga ökröt vettem, ki kell próbálnom. Kérlek, ments ki. Ismét másik: Most nősültem, nem mehetek. A szolga hazatért s mindezt jelentette urának. Erre a házigazda haragjában meghagyta szolgájának: menj ki azonnal a város tereire és utcáira és hozd be ide a koldusokat, bénákat, vakokat és sántákat. A szolga jelentette: Uram, parancsod teljesült, de még mindig van hely. Az úr akkor ráparancsolt a szolgára: menj ki az országútra és a sövények mentére, kényszeríts be mindenkit, hogy megteljék a házam. Mondom nektek: senki sem ízleli meg lakomámat azok közül, akik hivatalosak voltak.”
Jézus követése kereszthordozás.
Nagy tömeg kísérte. Hozzájuk fordult és így szólt: „Aki hozzám jön és nem gyűlöli atyját és anyját, feleségét és gyermekeit, testvéreit és nővéreit, sőt önmagát is, nem lehet az én tanítványom. Aki nem hordozza keresztjét és nem jön utánam, nem lehet tanítványom. Aki tornyot akar építeni közületek, nem ül le előbb és nem számítja ki a költségeket, hogy van-e amiből elkészítse? Ha ugyanis alapot vetett és nem tudja befejezni, aki csak látja, kigúnyolja: ez az ember építeni kezdett, de nem tudta befejezni. Micsoda király az, aki háborúba indul más király ellen és nem ül le előbb, hogy megfontolja: tízezerrel képes-e ellenségének húszezrével szembeszállni? Különben mikor az még messze van, követséget küld hozzá és békét kér. Így mindaz közületek, aki le nem mond arról, amije csak van, nem lehet az én tanítványom. A só hasznos. De ha a só ízét veszti, ugyan mivel ízesítik? Sem a földre, sem trágyának nem való. Kidobják. Akinek füle van, hallja meg.”

Minden fejezet...