Kis türelmet
Jézus nyilvános működésének előkészítése.
Keresztelő János föllépése.
3 Tibériusz császár uralkodásának tizenötödik évében történt. Poncius Pilátus volt Júdea helytartója, Heródes Galileának, testvére, Fülöp, Itúreának és Trachonitisz tartománynak, Lizániás pedig Abilínának volt negyedes fejedelme. Annás és Kajafás voltak a főpapok. Akkor elhangzott az Úr szava Jánoshoz, Zakariás fiához a pusztában. Bejárta a Jordán egész vidékét és bűnbánati keresztséget hirdetett a bűnök bocsánatára, amint Izajás beszédeinek könyvében olvassuk:
„A pusztában kiáltónak ez a szava:
készítsétek elő az Úr útját!
Egyengessétek ösvényeit!
Töltsenek föl minden völgyet,
minden hegyet és halmot hordjanak le,
ami egyenetlen, legyen egyenessé,
ami göröngyös, legyen sima úttá,
s meglátja majd minden ember az Isten üdvösségét.”
A Keresztelő bűnbánatot hirdet.
Így beszélt a tömeghez, amely kivonult hozzá, hogy megkeresztelkedjék: „Viperák fajzata! Ki tanított arra, hogy fussatok a fenyegető megtorlás elől? Teremjétek hát a bűnbánat méltó gyümölcsét. Ne emlegessétek magatokban: Abrahám a mi atyánk! – mert mondom nektek: tud az Isten ezekből a kövekből is fiakat támasztani Ábrahámnak. A fejsze már a fák gyökeréhez ért. Kivágnak és tűzre vetnek minden fát, amely jó gyümölcsöt nem terem.” A nép megkérdezte: „Mit tegyünk tehát?” Mire ő így felelt: „Akinek két köntöse van, ossza meg azzal, akinek egy sincs, és akinek ennivalója van, tegyen hasonlóképen.” Jöttek vámosok is, hogy megkeresztelkedjenek. „Mester, mi mit tegyünk?” – kérdezték. „Ne követeljetek többet, mint amennyi jogos”, válaszolta. Katonák is fordultak hozzá: „Hát mi mit tegyünk?” „Senkit se bántsatok és meg ne zsaroljatok, felelte, s elégedjetek meg zsoldotokkal.”
A Keresztelő tanúsága Jézusról.
A nép nagyon nyugtalan volt. Mindnyájan azt gondolták, hogy talán János a Messiás. (János) azonban kijelentette: „Én csak vízzel keresztellek titeket. De eljön az, aki hatalmasabb nálam. Arra sem vagyok méltó, hogy saruszíját megoldjam. Ő Szentlélekkel és tűzzel fog megkeresztelni titeket. Szórólapáttal kezében kitakarítja szérűjét, és csűrbe gyűjti búzáját, a pelyvát pedig olthatatlan tűzben elégeti.” Aztán még sok más tanítással hirdette a népnek az üdvösséget. Heródest, a negyedes fejedelmet is megfeddte Heródiásért, testvérének feleségéért és minden más elkövetett gonoszságáért. Heródes mindezt azzal tetézte, hogy börtönbe vetette Jánost.
Jézus megkeresztelkedése.
Mikor a nép keresztelkedni ment, Jézus is megkeresztelkedett. Miközben imádkozott, megnyílt az ég, és galambhoz hasonló testi alakban leszállt rá a Szentlélek. A mennyből ez a szózat hangzott: „Te vagy az én szeretett Fiam, benned telik kedvem.”
Jézus nemzetségtáblája.
Jézus mintegy harmincesztendős volt, mikor föllépett. József fiának tartották, akinek ősei: Éli, Máté, Lévi, Melki, Jannész, József, Matatiás, Ámosz, Heszli, Hagge, Mahát, Matatiás, Szemei, József, Júda, Johanna, Réza, Zorobábel, Szalátiel, Néri, Melki, Addi, Kósz, Elmadám, Hér, Jézus, Eliézer, Jórim, Máté, Lévi, Simeon, Júda, József, Jónám, Eliakim, Melea, Mennán, Mattata, Nátán, Dávid, Jessze, Obed, Boáz, Szalmón, Nachszon, Aminadab, Admin, Árni, Ezron, Fáresz, Júda, Jákob, Izsák, Ábrahám, Táré, Náchor, Szerach, Ragau, Fáleg, Héber, Szála, Kainám, Arfaxád, Szem, Noé, Lámek, Matuzsálem, Hénok, Járed, Mahalalél, Kainán, Enos, Szet és Ádám, aki Istentől származik.

Minden fejezet...