Bárcsak lenne a pusztában számomra
egy vándornak való szállás,
hogy elhagyhatnám népemet, és elmehetnék tőlük!
Mert mindnyájan házasságtörők,
hűtlenek gyülekezete.
»Felajzották nyelvüket, mint az íjat;
hazugsággal és nem igazsággal
lettek hatalmasok az országban;
mert gonoszságról gonoszságra haladnak,
és engem nem ismernek – mondja az Úr. –
Mindenki őrizkedjék a társától,
és egyetlen testvérben se bízzatok,
mert minden testvér csalva csal,
és minden társ rágalmazva jár!
Mindenki becsapja a társát,
és nem beszélnek igazat;
hazug beszédre tanítják nyelvüket,
gonosztevésben fáradoznak.
Álnokság közepette van a lakásod,
álnokságukban nem akarnak tudni rólam,«
– mondja az Úr.
Ezért így szól a Seregek Ura:
»Íme, én megolvasztom és megpróbálom őket,
mert mi mást tehetnék népem leánya miatt?
Gyilkos nyíl a nyelvük,
álnokságot beszél;
szájával békességről beszél társának,
de bensejében cselt vet neki.
Vajon ezekért ne büntessem meg őket?
– mondja az Úr. –
Vagy ilyen nemzeten
ne bosszuljam meg magam?«
A hegyek miatt sírásba és gyászénekbe kezdek,
és a puszta legelői miatt siratódalba,
mert fölperzselődtek, senki sem jár arra,
és nem hallják nyájnak hangját; az ég madaraitól az állatokig,
elbujdostak, elmentek.
»Kőhalmazzá teszem Jeruzsálemet,
sakálok tanyájává;
Júda városait pedig pusztasággá teszem,
és nem lesz lakójuk.«
11 Ki az a bölcs ember,
aki megérti ezt?
Akihez szólt az Úr szája,
hogy hirdesse:
Miért pusztult el az ország,
és perzselődött fel, mint a puszta,
ahol senki sem jár?
Így szól a Seregek Ura:
Figyeljetek, és hívjátok a siratóasszonyokat,
hadd jöjjenek!
Küldjetek a hozzáértő asszonyokért,
hadd jöjjenek!«
Siessenek, és kezdjenek fölöttünk gyászénekbe,
hadd ússzék könnyben a szemünk,
és a szempillánk víztől ázzék!
Mert gyászének hangja hallatszik Sionból:
»Hogy elpusztultunk! Mily nagyon megszégyenültünk!
Mert el kellett hagynunk az országot,
mert feldúlták hajlékainkat!«
Halljátok hát, asszonyok, az Úr igéjét,
és fogadja be fületek szájának igéjét!
Tanítsátok leányaitokat gyászénekre,
és mindenki a társnőjét siratódalra!
Mert felhágott a halál ablakainkba,
bejött palotáinkba;
hogy kiirtsa a gyermekeket az utcáról,
az ifjakat a terekről.
Beszélj! Így szól az Úr:
»Ott hever az emberek holtteste,
mint trágya a mezőn,
és mint kéve az arató mögött,
melyet senki sem szed össze.«
Így szól az Úr:
»Ne dicsekedjék a bölcs bölcsességével,
és ne dicsekedjék az erős erejével;
ne dicsekedjék a gazdag gazdagságával!
Hanem azzal dicsekedjék, aki dicsekszik,
hogy értelmes, és tudja rólam,
hogy én vagyok az Úr,
aki kegyelmet gyakorolok,
jogot és igazságot a földön;
mert ezekben telik kedvem,
– mondja az Úr. –
Jegyzetek
9,11 Később idefűzött magyarázat arról, hogy miért büntette meg, és szórta szét népét az Úr.
9,24 A körülmetéltség nem biztosíték semmire, hisz a szomszéd népek is mind körülmetéltek. Az arabok Isten iránti tiszteletből felnyírták a halántékukat.