12Mondd azért nekik ezt az igét: Így szól az Úr, Izrael Istene: Minden korsó megtelik borral. Erre majd azt mondják neked: ‘Vajon nem tudjuk-e jól, hogy minden korsó megtelik borral?’ Akkor mondd nekik: Így szól az Úr: Íme, én megtöltöm ennek az országnak minden lakóját, a Dávid trónján ülő királyokat, a papokat, a prófétákat és Jeruzsálem minden lakóját részegséggel. És odacsapom őket, egyiket a másikhoz, apákat és fiakat együtt – mondja az Úr. – Nem szánakozom, nem könyörülök és nem irgalmazok: elpusztítom őket.«
Az önhittek ellen
Halljátok és fogjátok fel fületekkel:
ne legyetek kevélyek, mert az Úr szólt!
Adjatok az Úrnak, a ti Istenetek dicsőséget,
mielőtt besötétedne,
és mielőtt megbotlana lábatok
a homályos hegyeken!
Világosságra vártok,
de ő halál árnyékává teszi azt,
sötét felhővé változtatja.
Ha nem hallgatjátok meg ezt,
titokban sírni fog a lelkem a gőg miatt;
könnyezve könnyezik és könnyet hullat a szemem,
mert fogságba került az Úr nyája.
18 »Mondd a királynak és az anyakirálynénak:
Alacsonyra üljetek,
mert leesett fejetekről ékes koronátok!
A délvidék városai el vannak zárva,
és nincs, aki megnyissa őket.
Fogságba került egész Júda,
fogságba került teljesen.
20 Emeld fel szemedet,
és nézd az észak felől érkezőket!
Hol van a neked adott nyáj,
pompás juhaid?
Mit mondasz majd, amikor föléd rendeli,
akiket te szoktattál oda magadhoz:
bizalmas barátaidat, a fejed fölé?
Vajon nem fognak el fájdalmak téged,
mint a szülő asszonyt?
Talán azt mondod szívedben:
‘Miért értek engem ezek?’
Sok bűnöd miatt hajtották fel ruhádat,
és követtek el erőszakot rajtad.
Vajon megváltoztathatja-e bőrét az etióp,
vagy tarka csíkjait a párduc?
Akkor tudtok majd ti is jót tenni,
akik hozzászoktatok a gonosztevéshez.
Szétszórom őket mint a pelyvát,
amely tovaszáll a pusztai szélben.
Ez a te sorsod és kimért részed tőlem
– mondja az Úr –,
mert megfeledkeztél rólam,
és a hazugságban bíztál.
Ezért én is felhúzom ruhádat az arcodig,
hogy láthatóvá legyen szégyened:
házasságtöréseid és nyihogásaid,
paráznaságod gaztette.
A magaslatokon, a mezőn
láttam undokságaidat.
Jaj neked, Jeruzsálem,
nem tudsz megtisztulni!
Meddig tart ez még?«
Jegyzetek
13,12 Isten megrészegíti népét haragjának kelyhéből, szenvedésekkel.
13,18 Jojachin és anyja Kr. e. 597-ben elvesztették a koronájukat (2Kir 24,8-17).
13,20 A népek, akiknek Izrael eladta magát, megalázzák majd őt mint egy szajhát.