46
Ledől Bél, elesik Nebó, oktalan barmokra kerülnek szobraik, és miket ti hordoztatok, felrakatnak, terhéül a megfáradott állatnak;
(Jer 50,2;48,1;51,47; Ésa 45,20)
Elesnek, összerogynak együtt, nem menthetik meg a terhet; és ők magok fogságba mennek.
(Zsolt 96,11-13)
Hallgassatok rám, Jákób háza és Izráel házának minden maradéka, a kiket magamra raktam anyátok méhétől fogva, és hordoztalak születésetek óta;
(Zsolt 22,10.11;71,6; Ésa 63,9.2Móz;19,4.4Móz;11,12.5Móz;1,31)
Vénségtekig én vagyok az, és megőszüléstekig én visellek; én teremtettem és én hordozom, én viselem és megszabadítom.
(5Móz 32,10)
Kihez hasonlíttok engem, és kivel tesztek egyenlővé? És kivel vettek egybe, hogy hasonlók volnánk?
(Ésa 40,18.25)
Kitöltik az aranyat az erszényből, és ezüstöt mérnek a mértékkel, és ötvöst fogadnak, hogy abból istent csináljon; meghajolnak, leborulnak előtte.
(Ésa 57,15; Jer 23,5.6)
Vállukra veszik azt és hordozzák, majd állványára helyezik és veszteg áll, helyéről meg nem mozdul, ha kiáltasz is hozzá, nem felel, nyomorúságodból nem szabadít meg.
(Jer 10,5; Ésa 45,20)
Emlékezzetek meg erről, és legyetek erősek, vegyétek eszetekbe, pártütők!
(Ésa 53,2.3;49,6.7;51,6; Zsolt 31,10-12;22,16.18;6,3.8;35,21)
Emlékezzetek meg a messze régi dolgokról, hogy én vagyok Isten és nincsen több; Isten vagyok, és nincs hozzám hasonlatos.
(5Móz 32,7)
Ki megjelentem kezdettől fogva a véget, és előre azokat, a mik még meg nem történtek, mondván: tanácsom megáll, és véghez viszem minden akaratomat;
(Zsolt 33,11; Zsid 6,17)
Ki elhívom napkeletről a sast, meszsze földről tanácsom férfiát; nem csak szóltam, ki is viszem, elvégezem, meg is cselekszem!
(Ezék 17,2.3.12)
Hallgassatok reám, kemény szívűek, a kik távol vagytok az igazságtól.
(Ésa 6,7; Máté 8,17)
Elhoztam igazságomat, nincs messze, és az én szabadításom nem késik, Sionban lesz szabadításom, és Izráelen dicsőségem.
(Ésa 52,6; Jer 29,10;44,28)
Minden fejezet...