43
És most, oh Jákób, így szól az Úr, a te Teremtőd, és a te alkotód, Izráel: Ne félj, mert megváltottalak, neveden hívtalak téged, enyém vagy!
(Ezék 20,22)
Mikor vizen mégy át, én veled vagyok, és ha folyókon, azok el nem borítnak, ha tűzben jársz, nem égsz meg, és a láng meg nem perzsel téged.
(2Móz 14,29; Zsolt 66,12;124,4.5; Dán 3,19-27)
Mert én vagyok az Úr, a te Istened, Izráelnek Szentje, a te megtartód, adtam váltságodba Égyiptomot, Kúst és Sebát helyetted.
(Ésa 42,8)
Mivel kedves vagy az én szemeimben, becses vagy és én szeretlek: embereket adok helyetted, és népeket a te életedért:
(2Móz 19,5.5Móz;7,6.8)
Ne félj, mert én veled vagyok, napkeletről meghozom magodat, és napnyugotról egybegyűjtelek.
(Ésa 44,2)
Mondom északnak: add meg; és délnek: ne tartsd vissza, hozd meg az én fiaimat messzünnen, és leányimat a földnek végéről,
(Ésa 6,26)
Mindent, a ki csak az én nevemről neveztetik, a kit dicsőségemre teremtettem, a kit alkottam és készítettem!
(Ezék 13,9.10)
Hozd ki a vak népet, a melynek szemei vannak, és a süketeket, a kiknek füleik vannak!
(Ésa 42,18.19)
Minden népek gyűljenek egybe, és seregeljenek össze a népségek: ki hirdethet közülök ilyet? Vagy a régieket tudassák velünk, állítsák elő tanuikat, hogy igazuk legyen, hogy ezek hallván, ezt mondják: Igaz.
(Ésa 41,22.25)
Ti vagytok az én tanuim, így szól az Úr; és szolgám, a kit elválasztottam, hogy megtudjátok és higyjetek nékem és megértsétek, hogy én vagyok az, előttem Isten nem alkottatott, és utánam nem lesz!
(Ésa 41,4;42,1;41,27)
Én, én vagyok az Úr, és rajtam kivül nincsen szabadító!
(Hós 1,10)
Én hirdettem, és megtartottam, és megjelentettem, és nem volt idegen isten köztetek, és ti vagytok az én tanuim, így szól az Úr, hogy én Isten vagyok.
(Ésa 41,26.27)
Mostantól fogva is én az leszek, és nincs, a ki az én kezemből kimentsen; cselekszem, és ki változtatja azt meg?
(Ésa 14,27; Jób 9,12)
Így szól az Úr, a ti megváltótok, Izráel Szentje. Ti értetek küldöttem el Bábelbe, és leszállítom mindnyájokat, mint menekülőket a Káldeusokkal együtt vídámságuk hajóiba.
(Jer 29,10.2Krón;36,22.23; Ésa 13,3.17)
Én az Úr vagyok, szent Istenetek, Izráelnek teremtője, királyotok.
(Ésa 50,4; Jer 1,4)
Így szól az Úr, a ki a tengeren utat csinál, és a hatalmas vizeken ösvényt,
(2Móz 14,22-29; Józs 3,16)
A ki kihozott szekeret és lovat, sereget és vitézt; együtt hevernek ottan, nem kelnek föl, kialudtak, mint gyertyabél elhamvadának!
(2Móz 15,2-10)
Ne emlékezzetek a régiekről, és az előbbiekről ne gondolkodjatok!
Ímé, újat cselekszem; most készül, avagy nem tudjátok még? Igen, a pusztában utat szerzek, és a kietlenben folyóvizeket.
(Ésa 41,18)
Dicsőítni fog engem a mező vada, a sakálok és struczok, hogy vizet szereztem a pusztában; a kietlenben folyóvizeket, hogy választott népemnek inni adjak.
(Ésa 42,6.7;60,3; Luk 2,30.32)
A nép, a melyet magamnak alkoték, hirdesse dicséretemet!
(Ésa 52,14.15;53,3; Zsolt 22,7)
És még sem engem hívtál segítségül Jákób, hanem megfáradtál én bennem Izráel!
(Ésa 61,2;54,3;61,4)
Nem adtad nékem égőáldozatul bárányaidat, és áldozataiddal nem dicsőítettél engem; nem terheltelek ételáldozattal, és tömjénnel nem fárasztottalak.
(Ésa 42,7)
Nem vettél pénzen nékem jóillatú nádat, és áldozataid kövérével jól nem tartottál, csak bűneiddel terhelél, vétkeiddel fárasztál engemet.
(Jel 7,16; Ésa 35,7;43,19.20;48,21;40,10.11;42,16)
Én, én vagyok, a ki eltörlöm álnokságaidat enmagamért, és bűneidről nem emlékezem meg!
(Ezék 36,22.23; Ésa 48,9.11; Zsolt 115,1.2.5Móz;32,26.27)
Juttasd eszembe, no pereljünk együtt, beszéld el, hogy igaznak találtassál!
(Ésa 15,6)
Az első atyád vétkezett, és tanítóid elpártoltak tőlem!
(Róm 3,4; Ésa 51,2)
Ezért én is megfertőztettem a szent fejedelmeket, és veszedelemre adám Jákóbot, és gyalázatra Izráelt!
(Ezék 23,40;Ezék 23,22)
Minden fejezet...