9
És a mint eltávozék, láta egy embert, a ki születésétől fogva vak vala.
(Zak 9,9)
És kérdezék őt a tanítványai, mondván: Mester, ki vétkezett, ez-é vagy ennek szülei, hogy vakon született?
(2Móz 32,2-6)
Felele Jézus: Sem ez nem vétkezett, sem ennek szülei; hanem, hogy nyilvánvalókká legyenek benne az Isten dolgai.
(Jer 19,13; Róm 1,25;Ámós 5,25-27)
Nékem cselekednem kell annak dolgait, a ki elküldött engem, a míg nappal van: eljő az éjszaka, mikor senki sem munkálkodhatik.
(Mát 28,19;Ján 14,13;16,23.24)
Míg e világon vagyok, e világ világossága vagyok.
(Ján 8,12)
Ezeket mondván, a földre köpe, és az ő nyálából sárt csinála, és rákené a sarat a vak szemeire,
(Ján 7,7)
És monda néki: Menj el, mosakodjál meg a Siloám tavában (a mi azt jelenti: Küldött). Elméne azért és megmosakodék, és megjöve látva.
(Ján 1,45)
A szomszédok azért, és a kik az előtt látták azt, hogy vak vala, mondának: Nem ez-é az, a ki itt szokott ülni és koldulni?
(Ján 13,16; Mát 10,24; Luk 6,40)
Némelyek azt mondák, hogy: Ez az; mások pedig, hogy: Hasonlít hozzá. Ő azt mondá, hogy: Én vagyok az.
(Ján 17,1)
Mondának azért néki: Mimódon nyiltak meg a te szemeid?
(Ján 9,41; Luk 12,47.48)
Felele az és monda: Egy ember, a kit Jézusnak mondanak, sarat készíte és rákené a szemeimre, és monda nékem: Menj el a Siloám tavára és mosódjál meg; miután pedig elmenék és megmosakodám, megjöve látásom.
(Mát 10,39;16,25; Márk 8,35; Luk 9,24;17,33)
Mondának azért néki: Hol van az? Monda: Nem tudom.
(Ján 14,3;17,24.1Thess;4,17)
Vivék őt, a ki előbb még vak volt, a farizeusokhoz.
(Zsolt 69,5)
Mikor pedig Jézus a sarat csinálá és felnyitá ennek szemeit, szombat vala.
(Ján 14,26;16,7; Luk 24,49)
Szintén a farizeusok is megkérdezék azért őt, mimódon jött meg a látása? Ő pedig monda nékik: Sarat tőn szemeimre, és megmosakodám, és látok.
(Csel 1,22;5,32)
Mondának azért némelyek a farizeusok közül: Ez az ember nincsen Istentől, mert nem tartja meg a szombatot. Mások mondának: Mimódon tehet bűnös ember ilyen jeleket? És hasonlás lőn közöttük.
(Ján 7,12.43;10,19)
Újra mondának a vaknak: Te mit szólsz ő róla, hogy megnyitá a szemeidet? Ő pedig monda: Hogy próféta.
Nem hivék azért a zsidók róla, hogy vak vala és megjöve a látása, mígnem előhívák annak szüleit, a kinek megjöve a látása,
(Ján 3,14;8,28)
És megkérdezék azokat, mondván: Ez a ti fiatok, a kiről azt mondjátok, hogy vakon született? mimódon lát hát most?
(Mát 9,15; Márk 2,19; Luk 5,34)
Felelének nékik annak szülei és mondának: Tudjuk, hogy ez a mi fiunk, és hogy vakon született:
(2Sám 7,13; Zsolt 72,17;89,29.36; Zsolt 110,4; Ésa 9,6.7; Ezék 37,25; Dán 2,44;7,14.27)
De mimódon lát most, nem tudjuk; vagy ki nyitotta meg a szemeit, mi nem tudjuk: elég idős már ő; őt kérdezzétek; ő beszéljen magáról.
(Ján 1,9;1Ján 2,10)
Ezeket mondák annak szülei, mivelhogy félnek vala a zsidóktól: mert megegyeztek már a zsidók, hogy ha valaki Krisztusnak vallja őt, rekesztessék ki a gyülekezetből.
(Ján 7,13;12,42;19,38)
Ezért mondák annak szülei, hogy: Elég idős, őt kérdezzétek.
Másodszor is szólíták azért az embert, a ki vak vala, és mondának néki: Adj dicsőséget az Istennek; mi tudjuk, hogy ez az ember bűnös.
(Ésa 53,1)
Felele azért az és monda: Ha bűnös-é, nem tudom: egyet tudok, hogy noha vak voltam, most látok.
(Mát 10,23)
Újra mondák pedig néki: Mit csinált veled? Mimódon nyitotta meg a szemeidet?
(Ésa 6,9; Mát 13,14; Márk 4,12; Luk 8,10; Csel 28,27; Róm 11,8)
Felele nékik: Már mondám néktek és nem hallátok: miért akarjátok újra hallani? avagy ti is az ő tanítványai akartok lenni?
(Ésa 6,1)
Szidalmazák azért őt és mondának: Te vagy annak a tanítványa; mi pedig a Mózes tanítványai vagyunk.
(Ján 7,48)
Mi tudjuk, hogy Mózessel beszélt az Isten: erről pedig azt sem tudjuk, honnan való.
(Ján 8,14)
Felele az ember és monda nékik: Bizony csodálatos az, hogy ti nem tudjátok honnan való, és az én szemeimet megnyitotta.
(Ján 17,10)
Pedig tudjuk, hogy az Isten nem hallgatja meg a bűnösöket; hanem ha valaki istenfélő, és az ő akaratát cselekszi, azt hallgatja meg.
(Péld 15,29;28,9; Ésa 1,15)
Öröktől fogva nem hallaték, hogy vakon szülöttnek szemeit valaki megnyitotta volna.
(Ján 8,12;9,5)
Ha ez nem Istentől volna, semmit sem cselekedhetnék.
(Ján 3,17)
Felelének és mondának néki: Te mindenestől bűnben születtél, és te tanítasz minket? És kiveték őt.
(Ján,9 22.)
Meghallá Jézus, hogy kiveték azt; és találkozván vele, monda néki: Hiszel-é te az Isten Fiában?
(Ján 14,10)
Felele az és monda: Ki az, Uram, hogy higyjek benne?
Monda pedig néki Jézus: Láttad is őt, és a ki beszél veled, az az.
(Ján 4,26)
Az pedig monda: Hiszek, Uram. És imádá Őt.
(Ján 14,13;15,16; Mát 7,7;21,22; Márk 11,24; Luk 11,9; Jak 1,5)
És monda Jézus: Ítélet végett jöttem én e világra, hogy a kik nem látnak, lássanak; és a kik látnak, vakok legyenek.
(Ésa 6,9.10; Mát 13,14.15)
És hallák ezeket némely farizeusok, a kik vele valának, és mondának néki: Avagy mi is vakok vagyunk-é?
Monda nékik Jézus: Ha vakok volnátok, nem volna bűnötök; ámde azt mondjátok, hogy látunk: azért a ti bűnötök megmarad.