16
Ezeket beszéltem néktek, hogy meg ne botránkozzatok.
(Márk 16,9)
A gyülekezetekből kirekesztenek titeket; sőt jön idő, hogy a ki öldököl titeket, mind azt hiszi, hogy isteni tiszteletet cselekszik.
(Gal 2,4;1Móz 17,10-14.3Móz;12,3)
És ezeket azért cselekszik veletek, mert nem ismerték meg az Atyát, sem engem.
(Ján 15,21)
Ezeket pedig azért beszéltem néktek, hogy a mikor eljő az az idő, megemlékezzetek róluk, hogy én mondtam néktek. De ezeket kezdettől fogva nem mondottam néktek, mivelhogy veletek valék.
(Mát 9,15; Márk 2,19; Luk 5,34)
Most pedig elmegyek ahhoz, a ki küldött engem; és senki sem kérdezi tőlem közületek: Hová mégy?
(Márk 16,10)
Hanem, mivelhogy ezeket beszéltem néktek, a szomorúság eltöltötte a szíveteket.
(Márk 16,14; Luk 24,36.1Kor;15,5)
De én az igazat mondom néktek: Jobb néktek, hogy én elmenjek: mert ha el nem megyek, nem jő el hozzátok a Vígasztaló: ha pedig elmegyek, elküldöm azt ti hozzátok.
(Ján 14,26;15,26)
És az, mikor eljő, megfeddi a világot bűn, igazság és ítélet tekintetében:
(Ján 17,18)
Bűn tekintetében, hogy nem hisznek én bennem;
(Csel 10,44)
És igazság tekintetében, hogy én az én Atyámhoz megyek, és többé nem láttok engem;
(Mát 16,19;18,18)
Ítélet tekintetében pedig, hogy e világnak fejedelme megítéltetett.
(Ján 12,31)
Még sok mondani valóm van hozzátok, de most el nem hordozhatjátok.
(Mát 21,17; Márk 15,9; Luk 23,16; Ján 18,39)
De mikor eljő amaz, az igazságnak Lelke, elvezérel majd titeket minden igazságra. Mert nem ő magától szól, hanem azokat szólja, a miket hall, és a bekövetkezendőket megjelenti néktek.
(Mát 27,21; Márk 15,11; Luk 23,18; Ján 18,40)
Az engem dicsőít majd, mert az enyémből vesz, és megjelenti néktek.
(Mát 13,55; Gal 1,19;2,12; Csel 21,18)
Mindaz, a mi az Atyáé, az enyém: azért mondám, hogy az enyémből vesz, és megjelenti néktek.
(Ján 17,10)
Egy kevés idő, és nem láttok engem; és ismét egy kevés idő, és megláttok majd engem: mert én az Atyához megyek.
(Ján 7,33;13,33)
Mondának azért az ő tanítványai közül egymásnak: Mi az, a mit nékünk mond: Egy kevés idő, és nem láttok engem; és ismét egy kevés idő, és megláttok majd engem; és: mert én az Atyához megyek?
(Ján 21,25)
Mondának azért: Mi az a kevés idő, a miről szól? Nem tudjuk, mit mond.
(Ján 2,38;2Thess 1,7; Zsid 4,1-11)
Megérté azért Jézus, hogy őt akarnák megkérdezni, és monda nékik: Arról tudakozzátok-é egymást, hogy azt mondám: Egy kevés idő, és nem láttok engem; és ismét egy kevés idő, és megláttok majd engem?
(Ján 1,11)
Bizony, bizony mondom néktek, hogy sírtok és jajgattok ti, a világ pedig örül: ti szomorkodtok, hanem a ti szomorúságtok örömre fordul.
Az asszony mikor szűl, szomorúságban van, mert eljött az ő órája: de mikor megszűli az ő gyermekét, nem emlékezik többé a kínra az öröm miatt, hogy ember született e világra.
(5Móz 18,18.19)
Ti is azért most ugyan szomorúságban vagytok, de ismét meglátlak majd titeket, és örülni fog a ti szívetek, és senki el nem veszi tőletek a ti örömeteket.
És azon a napon nem kérdeztek majd engem semmiről. Bizony, bizony mondom néktek, hogy a mit csak kérni fogtok az Atyától az én nevemben, megadja néktek.
(Ján 14,13;15,16; Mát 7,7;21,22; Márk 11,24; Luk 11,9; Jak 1,5)
Mostanáig semmit sem kértetek az Atyától az én nevemben: kérjetek és megkapjátok, hogy a ti örömetek teljes legyen.
(1Móz 22,18)
Ezeket példázatokban mondottam néktek; de eljő az idő, mikor nem példázatokban beszélek majd néktek, hanem nyiltan beszélek néktek az Atyáról.
(Ján 13,23)
Azon a napon az én nevemben kértek majd: és nem mondom néktek, hogy én kérni fogom az Atyát ti érettetek;
(Ján 5,24.26; Luk 22,4.52;Ján 5,17;23,8; Márk 12,18)
Mert maga az Atya szeret titeket, mivelhogy ti szerettetek engem, és elhittétek, hogy én az Istentől jöttem ki.
(Ján 17,8)
Kijöttem az Atyától, és jöttem e világba: ismét elhagyom e világot, és elmegyek az Atyához.
(Ján 5,18)
Mondának néki az ő tanítványai: Ímé, most nyiltan beszélsz és semmi példázatot nem mondasz.
Most tudjuk, hogy te mindent tudsz, és nincs szükséged arra, hogy valaki téged megkérdezzen: erről hiszszük, hogy az Istentől jöttél ki.
(Ján,16 27.)
Felele nékik Jézus: Most hiszitek?
(Mát 26,57; Luk 3,2; Ján 18,13.24)
Ímé eljő az óra, és immár eljött, hogy szétoszoljatok kiki az övéihez, és engem egyedül hagyjatok; de nem vagyok egyedül, mert az Atya velem van.
(Mát 26,31; Márk 14,27)
Azért beszéltem ezeket néktek, hogy békességetek legyen én bennem. E világon nyomorúságtok lészen; de bízzatok: és meggyőztem a világot.
(Mát 10,19.20)