1011 Útra kelve a Jordán túlsó partján Júdea vidékére tartott. Ismét nagy tömeg gyűlt köréje. Szokott módján tanította őket. 22 Akkor a farizeusok ezzel a kérdéssel léptek hozzá: „Szabad-e a férfinak elbocsátania feleségét?” Próbára akarták ugyanis tenni. 33 Ő azonban megkérdezte: „Mózes mit parancsolt nektek?” 44 „Mózes megengedte a válólevéllel történő elbocsátást”, válaszolták. 55 Jézus erre kijelentette: „Mózes keményszívűségtek miatt adta ezt az engedményt. 66 Kezdetben, a teremtéskor Isten férfinak és nőnek teremtette őket. 77 Az ember ezért elhagyja atyját és anyját, feleségéhez csatlakozik s a kettő egy test lesz. 88 Úgyhogy már nem ketten vannak, hanem csak egy test. 99 Amit tehát Isten egybekötött, ember szét ne válassza.” 1010 Otthon tanítványai ismét érdeklődtek e dolog felől. 1111 Ő megmagyarázta nekik: „Aki elbocsátja feleségét és mást vesz el, házasságtöréssel vét ellene. 1212 Ha pedig a nő hagyja el férjét és máshoz megy, szintén házasságtörést követ el.”
Jézus és a gyermekek.
1313 Akkor gyermekeket hoztak hozzá, hogy rájuk tegye a kezét. De a tanítványok elutasították őket. 1414 Amikor Jézus ezt látta, megneheztelt rájuk és így szólt: „Hagyjátok, hadd jöjjenek hozzám a gyermekek és ne tartsátok vissza őket, mert ilyeneké az Isten országa. 1515 Bizony mondom nektek, aki az Isten országát nem úgy fogadja, mint a gyermek, nem megy be oda.” 1616 Azután ölébe vette őket és rájuk téve kezét megáldotta őket.
A gazdag ifjú.
1717 Amikor kilépett az utcára, odafutott hozzá valaki és térdre borulva megkérdezte tőle: „Jó Mester, mit kell tennem, hogy elnyerjem az örök életet?” 1818 „Miért mondasz engem jónak? – válaszolta Jézus. Senki sem jó, csak egyedül az Isten. 1919 Ismered a parancsokat: ne ölj, ne paráználkodjál, ne lopj, hamisan ne tanúskodjál, ne csalj, atyádat és anyádat tiszteld.” 2020 Erre ő kijelentette: „Mester, ezt mind megtartottam gyermekkorom óta.” 2121 Jézus rátekintett, megszerette őt és így szólt hozzá: „Valami még hiányzik neked: menj, add el, amid van, és árát oszd szét a szegények közt, így kincsed lesz a mennyben. Aztán jöjj, és a keresztet magadra véve kövess engem.” 2222 E szavak hallatára elszomorodott és leverten távozott, mert nagy vagyona volt.
A gazdagság veszélyei.
2323 Jézus erre körülnézett, majd ezekkel a szavakkal fordult tanítványaihoz: „Milyen nehezen jut be a gazdag Isten országába!” 2424 A tanítványok megütköztek szavain. Jézus azonban megismételte: „Fiaim, bizony nehéz a vagyonban bízóknak bejutni Isten országába. 2525 Könnyebb a tevének átmenni a tű fokán, mint a gazdagnak az Isten országába jutni.” 2626 Azok még jobban megrökönyödtek és azt kérdezték egymástól: „Hát akkor ki üdvözülhet?” 2727 Jézus rájuk tekintett és így szólt: „Embernek ez lehetetlen, de nem az Istennek, mert Istennek minden lehetséges.”
Az önkéntes szegénység jutalma.
2828 Akkor Péter vette át a szót: „Nézd, mi mindenünket elhagytuk és követtünk téged.” 2929 Jézus így válaszolt: „Bizony mondom nektek: Senki sem hagyja el otthonát, testvéreit, nővéreit, anyját, atyját, gyermekeit vagy földjét értem és az evangéliumért, 3030 hogy százannyit ne kapna: már most ezen a világon – bár üldözések közt – otthont, testvért, nővért, anyát, gyermeket és földet, a másvilágon pedig az örök életet. 3131 Sokan lesznek elsőkből utolsók és utolsókból elsők.”
Jézus harmadszor jövendöli meg szenvedését.
3232 Éppen útban voltak Jeruzsálem felé. Jézus előttük ment. Ez aggodalommal töltötte el őket és csak félve követték. Ekkor ismét magához hívta a tizenkettőt és megmondta nekik, hogy mi vár rá: 3333 „Most fölmegyünk Jeruzsálembe. Ott az Emberfiát a főpapok és az írástudók (és a vének) kezére adják. 3434 Azok halálra ítélik és kiszolgáltatják a pogányoknak, akik kigúnyolják, leköpdösik, megostorozzák és megölik. De harmadnapra föltámad.”
Zebedeus fiai.
3535 Akkor odalépett hozzá Jakab és János, Zebedeus fiai. „Mester, kérték, szeretnénk, ha teljesítenéd egy kérésünket.” 3636 „Mit akartok tőlem?” – kérdezte. 3737 Azok megmondták: „Tedd meg nekünk, hogy egyikünk jobbodon, másikunk balodon üljön dicsőségedben.” 3838 Jézus így válaszolt: „Nem tudjátok mit kértek. Készek vagytok arra, hogy igyatok abból a kehelyből, melyből én iszom? Vagy arra, hogy megkeresztelkedjetek azzal a keresztséggel mellyel én megkeresztelkedem?” 3939 „Készek vagyunk” – felelték. Jézus erre így szólt hozzájuk: „Abból a kehelyből ugyan, amelyből én iszom, ti is inni fogtok, és azzal a keresztséggel, amellyel én megkeresztelkedem, ti is meg fogtok keresztelkedni, 4040 de hogy jobbomra vagy balomra üljetek, azt nem én döntöm el, mert ez azoknak jár, akiknek készült.” 4141 Ennek hallatára a többi tíz megneheztelt Jakabra és Jánosra. 4242 Jézus ezért magához hívta őket és így szólt hozzájuk: „Tudjátok, hogy azok, akiket a világ urainak tartanak, zsarnokoskodnak a népeken, a hatalmasok pedig önkényüket éreztetik velük. 4343 Köztetek azonban ne így legyen, hanem aki nagyobb akar lenni, legyen szolgátok, 4444 és aki első akar lenni, legyen mindenkinek a cselédje. 4545 Az Emberfia sem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem, hogy ő szolgáljon és váltságul odaadja életét sokakért.”
A jerikói vak.
4646 Közben Jerikóba érkeztek. Jerikót tanítványai és nagy tömeg kíséretében hagyta el. Útjuk mentén egy vak koldus, Bartimeus, Timeus fia üldögélt. 4747 Amikor meghallotta, hogy a názáreti Jézus jön arra, kiáltozni kezdett: „Jézus, Dávid fia, könyörülj rajtam!” 4848 Sokan csitították, hogy hallgasson el. Ő azonban annál jobban kiabált: „Dávid fia, könyörülj rajtam!” 4949 Jézus erre megállt: „Hívjátok ide”, mondta. Azok odaszóltak a vaknak: „Bátorság, kelj föl, téged hív.” 5050 Erre ledobta köpenyét, fölugrott és odasietett Jézushoz. 5151 Jézus megkérdezte tőle: „Mit tegyek veled?” „Mester, kérte a vak, azt, hogy lássak.” 5252 Jézus így szólt hozzá: „Menj, hited meggyógyított téged.” Azonnal visszanyerte látását és csatlakozott hozzá az útján.